Polt Péter, az érinthetetlen - Megtagadták a népszavazást

Publikálás dátuma
2017.10.12 18:31
Illusztráció/Népszava fotó
Fotó: /
Megtagadta a legfőbb ügyésszel kapcsolatos népszavazási kérdések hitelesítését csütörtöki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).   Az NVB szerint a Momentum Mozgalom, illetve a Vágó Gábor korábbi LMP-s parlamenti képviselő által benyújtott kérdések tiltott tárgykörbe - az Országgyűlés szervezetalakítási és személyi hatáskörébe - ütköznek, ezért nem lehet róluk népszavazást tartani - informál az MTI.

A Momentum Mozgalom három népszavazási kérdést nyújtott be. Az első kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 22. § (2) bekezdés a) pontját, amely alapján ha a legfőbb ügyész megbízatása a megbízatási időtartam leteltével szűnik meg, akkor a legfőbb ügyészi jogköröket az új legfőbb ügyész megbízatása kezdetéig gyakorolhatja?"

Az NVB 9:2 arányban - Fábián Adrián választott tag és Bodolai László LMP-delegált ellenszavazatával - megtagadta a kérdés hitelesítését, döntésében arra hivatkozott, hogy a kérdés az Országgyűlés személyi és szervezetalakítási jogkörével függ össze, erről azonban nem lehet népszavazást tartani. Patyi András, az NVB elnöke előterjesztésében felhívta a figyelmet arra, egyértelmű, hogy a kérdés egy közjogi tisztséget jelenleg betöltő személy jogköreinek korlátozására irányul, ez azonban az országos népszavazás rendeltetésével nem egyeztethető össze. 

A bizottság elnöke arra is figyelmeztetett, a Momentum Mozgalom még két kérdést nyújtott be, amelyek ugyanerről szólnak, a kérdések között mindössze megfogalmazásbeli különbségek vannak. Mint mondta, a Kúria több döntéssel is megerősítette, hogy az ilyen, egymástól alig különböző kérdéssorozatokat nem tartja összeegyeztethetőnek a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével. Az NVB ezért a mozgalom további két, hasonló tárgyú kérdésének hitelesítését ugyanezen indokok alapján, 9:2 arányban megtagadta. Vágó Gábor, az LMP volt parlamenti képviselője magánszemélyként nyújtotta be a kérdéseket. Az első arra vonatkozott, hogy az országgyűlési képviselő mentelmi joga ne terjedjen ki arra, ha a képviselő a leadott szavazatával korrupciós bűncselekményt követ el.

Az NVB ennek hitelesítését egyhangú döntéssel arra hivatkozva tagadta meg, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás nyomán az Országgyűlésnek módosítani kellene a képviselők szabad mandátumra vonatkozó szabályát, márpedig alaptörvény-módosításról nem lehet népszavazást tartani. Emellett megtévesztő is, mert azt a látszatot kelti, mintha a korrupciós bűncselekmények elkövetése miatt most nem lehetne a képviselőket felelősségre vonni. 

Vágó Gábor második kérdése azt célozta, hogy egynél több alkalommal senkit ne lehessen legfőbb ügyésszé megválasztani. Az NVB ezt 10:1 arányban, Bodolai László ellenszavazatával arra hivatkozva nem hitelesítette, hogy a kérdés az Országgyűlés személyi és szervezetalakítási hatáskörét érinti, de erről nem lehet népszavazást tartani. Emellett a jelenleginél eggyel több korlátot állítana a legfőbb ügyész megválasztása elé, ami korlátozná az Országgyűlés szuverenitását. 

A harmadik kérdés arra vonatkozott, hogy a legfőbb ügyészt vissza lehessen hívni. Az NVB ezt sem hitelesítette, arra hivatkozva, hogy az érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlésnek módosítania kellene a legfőbb ügyész alaptörvényben rögzített függetlenségét, emellett az alaptörvényben foglalt demokratikus jogállami államfelfogást is, márpedig a népszavazási kérdés nem irányulhat az alaptörvény módosítására. Mindezek mellett a kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdés, amiről nem lehet népszavazást tartani, továbbá a bizottság szerint a kérdés nem egyértelmű abból a szempontból, hogy milyen időszakra fosztanák meg tisztségétől a legfőbb ügyészt. Az NVB határozatát Bodolai László nem szavazta meg. 

Vágó Gábor negyedik kérdése arra irányult, hogy a legfőbb ügyész közeli hozzátartozói ne állhassanak foglalkoztatási jogviszonyban a Magyar Nemzeti Bankkal. Az NVB ennek hitelesítését arra hivatkozva tagadta meg, hogy az alaptörvény módosítását igényelné, ugyanis az alaptörvény rögzíti a közhivatal viseléséhez való alkotmányos jogot, a kérdésben tartott népszavazás pedig ezt korlátozná, miközben nincs indoka az abszolút összeférhetetlenségi szabálynak. A kérdés emellett nyíltan ellentétes a diszkrimináció tilalmát biztosító alaptörvényi szabályokkal is. Az NVB hitelesítést megtagadó határozatát nem szavazta meg Fábián Adrián, mert úgy ítélte meg, az MNB a bizottság érvelésével szemben nem közhivatal. 

 Az NVB határozatai nem jogerősek, azok ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.

Miért nem lehet a Poltot leváltani a Fidesz nélkül? - szedte pontokba a fenti kérdések benyújtásakor az Index: 

  • Polt Péter leválthatóságának ügye azért merül fel, mert az ügyészség az elmúlt években következetesen blokkolta a Fidesznek politikailag kényes büntetőügyek előrehaladását, bírósági szakba jutását. Polt leváltása minden ellenzéki párt evidens érdeke, csakhogy a pozíciója kétharmados védelemmel tökéletesen körül van bástyázva.
  • Az összes képviselő kétharmada által választott legfőbb ügyész megbízatása 9 éves mandátuma végéig, vagy a 70. életéve betöltéséig szól.
  • Csakhogy a sarkalatos ügyészségi törvény arról is rendelkezik, hogy a legfőbb ügyész a jogköreit utóda megbízatása kezdetéig gyakorolja.
  • Így hiába tölti be Polt 2025-ben a 70-et, ha a Fidesznek lesz legalább egyharmada a parlamentben, az utód kinevezésének akadályozásával a helyén tarthatja. (M.G.)
Szerző
2017.10.12 18:31

Az orvoshiány tovább hajszolja a kórházakat az eladósodásba

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:02

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Az ajkai kórházban bejelentett felmondások megmutatták, hogy egy jól szervezett rendszerben nem is kellene annyi kórház, amennyi ma működik, hiszen nem jut mindenhová kellő számú szakember, vagy csak irreális áron.
Az altatóorvosok fölmondása ellenére sincs gond a betegellátással Ajkán – derül ki a kórházfenntartó hivatal pénteki közleményéből. Csütörtökön a kórház öt intenzív terápiás szakorvosa adta be fölmondását, mert mint – mondták – „más elfoglaltságuk miatt nem tudják a továbbiakban ottani munkájukat elvégezni.” A felmondás előtt a kórház vezetősége több alkalommal is tárgyalt az érintett orvosokkal – állítja Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) –, ám az altatóorvosok olyan magas munkabért kértek, amit az intézmény nem tudott teljesíteni. A távozó orvosoknak másfél hónap felmondási idejük van, ezalatt a kórház gondoskodik a pótlásukról – áll a közleményben. Lapunknak a mentők is megerősítették, hogy az ajkai kórház zavartalanul fogadja a betegeket, eddig nem irányították át máshová senkit. Ha az orvosok távozás miatt mégis be kéne zárni az ajkai kórházban a műtőt, illetve az intenzív osztály, akkor a Veszprém megyei kórház vehetné át a betegeket, amíg a kapacitásuk engedi. Arról nincs hiteles információ, hogy pontosan mennyiért maradtak volna Ajkán az altatóorvosok, de az köztudott: óriási területi és intézményi különbségek vannak a hazai orvosi jövedelmek között. Erről néhány éve a pécsi egyetem professzora Boncz Imre készített egy elemzést. Adataiból az derült ki, hogy a kisebb városi kórházak és az egyetemi klinikákon dolgozó gyógyítók között több százezer forintos különbség is lehet a városi kisebb intézményekben gyógyítók javára. A professzor által összeállított orvosi bértérképről az is leolvasható, hol mekkora az egyes szakmák gyógyítóinak a zsarolási potenciálja: eszerint azokban a kis kórházakban, ahol egy-egy osztályt az orvoshiány miatt közvetlenül fenyeget a bezárás veszélye, sokkal nagyobb béreket tudnak kialkudni az érintettek. A legnagyobb hiányszakmákban – ilyen az altatóorvos, a traumatológus, ideg-, érsebész, toxikológus – akár bruttó kétmillió forint feletti összeget is kereshetnek az orvosok egy-egy intézményben. Ennek viszont eladósodás az ára. Ekkora bér ugyanis biztosan nem adható az ellátásokért kapott közfinanszírozásból. Veszprém megyében, ahol az ajkai kórház az egyik legnagyobb aktív ellátó, 354 ezer lakosra több mint tíz fekvő betegellátó jut. Szakemberek szerint ennyi emberre egy jól szervezett ellátórendszerben optimálisan 3-4 jól felszerelt kórház is elegendő volna. A Veszprém Megyei Önkormányzat a rendszerváltás óta többször is nekirugaszkodott annak, hogy a területén lévő kórházak között ügyesebben szervezze meg az ellátást. Készültek megvalósíthatósági tanulmányok. Eddig egyikből sem lett semmi. Legutóbb két éve rugaszkodtak ismét neki a feladatnak. Az előkészítők akkor is figyelmeztettek már arra, ha minden intézmény makacsul ragaszkodik meglévő státuszához, biztosan nem jut elég szakember az összes helyre.  „Ha a megye valamelyik kórházába véletlen potens menedzser került, akkor az az összes többi intézményt hazavágta, mert akkor a többieknek már nem marad se elég beteg, se elég orvos. Csak adósság” - mondta lapunknak az egyik megyében működő intézményvezetője. 
Szerző
2018.09.21 21:02
Frissítve: 2018.09.21 21:11

Többen kórházba kerültek darázsirtás miatt Berettyóújfaluban

Publikálás dátuma
2018.09.21 20:41
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Azt mondták, hogy maró, szúrós szag terjedt a levegőben, amitől azonnal rosszul lettek.
Több családot, 19 embert, köztük 10 gyereket vittek mérgezés gyanújával kórházba csütörtökön Berettyóújfaluban, miután az egyik kertben darázsirtást végeztek, és a vegyszert az ő portájukra fújta a szél – hangzott el az RTL Klub híradójában. A lakók azt mondták, hogy maró, szúrós szag terjedt a levegőben, amitől azonnal rosszul lettek, több gyerek hányt is. Az egyik édesanya szerint nem csak a házban, hanem az udvaron is ugyanezt tapasztalták. Péntekre mindannyian jobban lettek. A család, akiknek a házánál darázsirtást végeztek a híradónak azt mondta, az irtással az önkormányzat bízott meg egy szakembert.
2018.09.21 20:41
Frissítve: 2018.09.21 20:41