Polt Péter, az érinthetetlen - Megtagadták a népszavazást

Publikálás dátuma
2017.10.12 18:31
Illusztráció/Népszava fotó
Fotó: /
Megtagadta a legfőbb ügyésszel kapcsolatos népszavazási kérdések hitelesítését csütörtöki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).   Az NVB szerint a Momentum Mozgalom, illetve a Vágó Gábor korábbi LMP-s parlamenti képviselő által benyújtott kérdések tiltott tárgykörbe - az Országgyűlés szervezetalakítási és személyi hatáskörébe - ütköznek, ezért nem lehet róluk népszavazást tartani - informál az MTI.

A Momentum Mozgalom három népszavazási kérdést nyújtott be. Az első kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 22. § (2) bekezdés a) pontját, amely alapján ha a legfőbb ügyész megbízatása a megbízatási időtartam leteltével szűnik meg, akkor a legfőbb ügyészi jogköröket az új legfőbb ügyész megbízatása kezdetéig gyakorolhatja?"

Az NVB 9:2 arányban - Fábián Adrián választott tag és Bodolai László LMP-delegált ellenszavazatával - megtagadta a kérdés hitelesítését, döntésében arra hivatkozott, hogy a kérdés az Országgyűlés személyi és szervezetalakítási jogkörével függ össze, erről azonban nem lehet népszavazást tartani. Patyi András, az NVB elnöke előterjesztésében felhívta a figyelmet arra, egyértelmű, hogy a kérdés egy közjogi tisztséget jelenleg betöltő személy jogköreinek korlátozására irányul, ez azonban az országos népszavazás rendeltetésével nem egyeztethető össze. 

A bizottság elnöke arra is figyelmeztetett, a Momentum Mozgalom még két kérdést nyújtott be, amelyek ugyanerről szólnak, a kérdések között mindössze megfogalmazásbeli különbségek vannak. Mint mondta, a Kúria több döntéssel is megerősítette, hogy az ilyen, egymástól alig különböző kérdéssorozatokat nem tartja összeegyeztethetőnek a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével. Az NVB ezért a mozgalom további két, hasonló tárgyú kérdésének hitelesítését ugyanezen indokok alapján, 9:2 arányban megtagadta. Vágó Gábor, az LMP volt parlamenti képviselője magánszemélyként nyújtotta be a kérdéseket. Az első arra vonatkozott, hogy az országgyűlési képviselő mentelmi joga ne terjedjen ki arra, ha a képviselő a leadott szavazatával korrupciós bűncselekményt követ el.

Az NVB ennek hitelesítését egyhangú döntéssel arra hivatkozva tagadta meg, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás nyomán az Országgyűlésnek módosítani kellene a képviselők szabad mandátumra vonatkozó szabályát, márpedig alaptörvény-módosításról nem lehet népszavazást tartani. Emellett megtévesztő is, mert azt a látszatot kelti, mintha a korrupciós bűncselekmények elkövetése miatt most nem lehetne a képviselőket felelősségre vonni. 

Vágó Gábor második kérdése azt célozta, hogy egynél több alkalommal senkit ne lehessen legfőbb ügyésszé megválasztani. Az NVB ezt 10:1 arányban, Bodolai László ellenszavazatával arra hivatkozva nem hitelesítette, hogy a kérdés az Országgyűlés személyi és szervezetalakítási hatáskörét érinti, de erről nem lehet népszavazást tartani. Emellett a jelenleginél eggyel több korlátot állítana a legfőbb ügyész megválasztása elé, ami korlátozná az Országgyűlés szuverenitását. 

A harmadik kérdés arra vonatkozott, hogy a legfőbb ügyészt vissza lehessen hívni. Az NVB ezt sem hitelesítette, arra hivatkozva, hogy az érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlésnek módosítania kellene a legfőbb ügyész alaptörvényben rögzített függetlenségét, emellett az alaptörvényben foglalt demokratikus jogállami államfelfogást is, márpedig a népszavazási kérdés nem irányulhat az alaptörvény módosítására. Mindezek mellett a kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdés, amiről nem lehet népszavazást tartani, továbbá a bizottság szerint a kérdés nem egyértelmű abból a szempontból, hogy milyen időszakra fosztanák meg tisztségétől a legfőbb ügyészt. Az NVB határozatát Bodolai László nem szavazta meg. 

Vágó Gábor negyedik kérdése arra irányult, hogy a legfőbb ügyész közeli hozzátartozói ne állhassanak foglalkoztatási jogviszonyban a Magyar Nemzeti Bankkal. Az NVB ennek hitelesítését arra hivatkozva tagadta meg, hogy az alaptörvény módosítását igényelné, ugyanis az alaptörvény rögzíti a közhivatal viseléséhez való alkotmányos jogot, a kérdésben tartott népszavazás pedig ezt korlátozná, miközben nincs indoka az abszolút összeférhetetlenségi szabálynak. A kérdés emellett nyíltan ellentétes a diszkrimináció tilalmát biztosító alaptörvényi szabályokkal is. Az NVB hitelesítést megtagadó határozatát nem szavazta meg Fábián Adrián, mert úgy ítélte meg, az MNB a bizottság érvelésével szemben nem közhivatal. 

 Az NVB határozatai nem jogerősek, azok ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.

Miért nem lehet a Poltot leváltani a Fidesz nélkül? - szedte pontokba a fenti kérdések benyújtásakor az Index: 

  • Polt Péter leválthatóságának ügye azért merül fel, mert az ügyészség az elmúlt években következetesen blokkolta a Fidesznek politikailag kényes büntetőügyek előrehaladását, bírósági szakba jutását. Polt leváltása minden ellenzéki párt evidens érdeke, csakhogy a pozíciója kétharmados védelemmel tökéletesen körül van bástyázva.
  • Az összes képviselő kétharmada által választott legfőbb ügyész megbízatása 9 éves mandátuma végéig, vagy a 70. életéve betöltéséig szól.
  • Csakhogy a sarkalatos ügyészségi törvény arról is rendelkezik, hogy a legfőbb ügyész a jogköreit utóda megbízatása kezdetéig gyakorolja.
  • Így hiába tölti be Polt 2025-ben a 70-et, ha a Fidesznek lesz legalább egyharmada a parlamentben, az utód kinevezésének akadályozásával a helyén tarthatja. (M.G.)
Szerző
2017.10.12 18:31

Elsodorta a vakvezető kutyát, de szerinte az állat ment az autójának

Publikálás dátuma
2018.08.15 09:49
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
Nem érzi hibásnak magát az a sofőr, aki elsodort egy látássérült embert kísérő vakvezető kutyát. A nő szerint akkor léptek le a járdáról, amikor ő már befordult az autójával. A szakértő szerint a gyalogosoknak van elsőbbsége.
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének múlt heti Facebook-bejegyzése szerint egy autó majdnem elütött egy, éppen a vakvezető vizsgáját tevő kutyát és látássérült gazdáját. Amikor szabályosan leléptek a járdáról, az autó kanyarodás közben kis híján elütötte őket, majd anélkül, hogy megnézte volna, mi történt, elhajtott.
A hátsó sárvédő elkapta a kutya fejét; hatalmasat koppant - mondta az ATV-híradóban a vak férfi, aki hozzátette, főleg Dorko miatt aggódott, mert érezte, vele nem lesz gond. Az autó viszont elhajtott.
A csatornát megkereste a sofőr, aki bár nem akart nyilatkozni, elmondta, ő már befordult, amikor a kutya és a gazdája lelépett az útra, mint mondta a bejegyzésben lévő videón is látszik, nem ő ütötte el Dorkót, hanem az ment neki az autójának. Hozzátette, azért hajtott el, mert nem érzékelte, hogy elsodorta az állatot.
Köves Szilárd vezetéstechnikai szakértő és vizsgabiztos a műsorban elmondta, az autós tempójával volt gond. A jó megoldás ilyenkor az, hogy lassan kell haladni, és ha a gyalogos át akar kelni, át kell engedni. Mezősi Tamás, a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola kiképzője is úgy véli, sem a kutya, sem a gazdája nem hibázott, mert a KRESZ szerinti elsőbbség birtokában léptek le a járdáról.
2018.08.15 09:49

Betiltják a Kaspersky termékeit a kormányzati gépeken

Publikálás dátuma
2018.08.15 09:26

Fotó: AFP/ KIRILL KUDRYAVTSEV
A kormány eddig nem látott kockázatot az orosz szoftverekben, de most a miniszterek október 15-ig kaptak időt a felülvizsgálatra.
Gyakorlatilag megtiltotta a magyar kormány, hogy a kormányzati számítógépeken az oroszországi Kaspersky Lab szoftverét használják. A Magyar Közlönyben megjelent hétfői kormányhatározatban az szerepel: a kormány egyetért az Európai Parlament határozatában foglalt azon törekvéssel, „amely szerint szükséges a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és a 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok, valamint ezek 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságokban használt szoftverekre, informatikai és kommunikációs berendezésekre potenciálisan veszélyes programok és eszközök – így a Kaspersky Lab termékeinek – kiszűrése és elhárítása”. A minisztereknek 2018. október 15-ig adtak határidőt arra, hogy végezzék el a szükséges felülvizsgálatot, a megtett intézkedésekről pedig tájékoztassák a Nemzetbiztonsági Munkacsoport elnökét.

Váratlan fordulat

A Zoom.hu arra hívta fel a figyelmet, hogy ellenzéki képviselők már hónapok óta bombázták parlamenti felszólalásaikban, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában és írásbeli kérdésekben a kormány képviselőit a problémával kapcsolatban. Az LMP-s Szél Bernadett a Kaspersky-veszélyre a nemzetbiztonsági bizottságban, a DK-s Vadai Ágnes pedig a parlamentben próbálta többször felhívni a figyelmet. Az ellenzék arra volt kíváncsi, miért a Kaspersky Lab termékeit használják a kormányzati, államigazgatási szervek – ilyen vírusirtó van a parlamenti képviselők hivatali gépen is –, amikor egyre több ország kormánya, köztük Hollandiáé és az USA-é a biztonsági kockázatok miatt nem használja a kémkedésgyanúba keveredett kiberbiztonsági cég szoftvereit. Vadai Ágnesnak június 11-én – 4 nappal az EP-állásfoglalás előtt – Kontrát Károly belügyi államtitkár még azt válaszolta, hogy „az utóbbi években nem volt semmi ilyen probléma.
2018.08.15 09:26