Közmunkásokon nyerészkedik az állam

Publikálás dátuma
2017.10.13. 07:04

 A kormány elkezdte ugyan leépíteni a közfoglalkoztatást, de azért csak úgy, hogy az állami társaságoknál megmaradjon az olcsó munkaerő.

Egy sokat idézett márciusi, munkaerőpiaci intézkedéseket tartalmazó kormányhatározat nemcsak azt rögzítette, hogy 2020-ra 150 ezerre kell csökkenteni a közmunkások számát, hanem azt is: a nemzetgazdasági és a belügyi tárcának fel kell mérnie, miként és mennyiért lehet elérni, hogy az állami intézmények és cégek közfoglalkoztatottjainak egy része "normális" alkalmazotti állományba kerüljön.

Az országos leépítés elkezdődött, idén júliusban már csak 180 ezer volt a létszám a tavaly nyári 244 ezerrel szemben, de az állami szférában nem született semmilyen intézkedés azután, hogy a minisztériumok az április végi határidőre elkészítettek egy összesítést azokról az üres státusokról, amelyekre elméletileg átvehetnék a jól teljesítő közmunkásokat. – 2500-2600 ilyen betöltetlen munkahelyet tárt fel a jelentésünk, az erről szóló beszámolót a gazdasági és a stratégiai kabinet együttes ülésén kétszer is megtárgyaltuk – jelentette ki lapunknak egy napokban megrendezett konferencián a munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár. Simon Attila István hozzátette azonban, arról nem hoztak döntést, hogy ezeknél a cégeknél teljesen meg kell szüntetni a közfoglalkoztatást, csak azt mondták ki, a Belügyminisztériumnak (BM) mindent el kell követnie, hogy a közfoglalkoztatottak közül töltsék fel az üres státusokat.

Csakhogy a közmunkáért és önkormányzatokért is felelős belügyi vezetés fiókba dobta az adatokat tartalmazó felmérést. Kérdésünkre, hogy milyen intézkedéseket tettek a cél érdekében, s fordultak-e az érintett intézményekhez, vállalatokhoz, azt a választ kaptuk: „A Belügyminisztérium nem küldött felszólító levelet a foglalkoztatóknak”. Annak ellenére így van ez, hogy az üres alkalmazotti státusok betöltése egyetlen fillér pluszpénzébe nem kerülne az államnak, hiszen azok bérének és járulékainak fedezete benne van az idei és a jövő évi költségvetésben is – emlékeztetett a foglalkoztatási helyettes államtitkár. Simon Attila István hozzátette, ha év végig is betöltetlenek maradnak ezek az álláshelyek, akkor elvehetik azokat az adott cégektől és intézményektől.

Az, hogy épp a nagy állami közfoglalkoztatókat nem kötelezték a foglalkoztatás házon belüli átszervezésére, megint csak azt mutatja: az önkormányzatok életét bátran felforgatja a kormány, de saját apparátusát nem szívesen bolygatja. Közben az országos közfoglalkoztatók minimális mértékben azért próbálnak élni a közfoglalkoztatottak átvételével, de a tőlük írásban kapott válaszok alapján ez keveseket érint.

Hét hónappal a kormányhatározat megszületése után változatlanul kérdés tehát, hogy miért nem nyúlnak a nagy országos közfoglalkoztatóknál alkalmazott tömegekhez, miért nem mutat példát az állam ebben a kérdésben. Egyszerűbb megírni a polgármestereknek a létszámadatokat, hogy hány ember foglalkoztatásáról kell gondoskodniuk? Mert nekik kötelességük munkát találni akkor is, ha a levélben 200 fő szerepel, a következőben pedig csak 100? A helyi elégedetlenséget úgyis nekik kell levezetni, ahogy a szociális gondoskodást is nekik kell megszervezni, ha a munka nélkül maradt családok majd megint kezdenek sorba állni a polgármesteri hivatalok előtt. Nem véletlen, hogy az időkorlátot, vagyis a márciusi határozatnak azt a részét, amely szerint három éven belül maximum egy évig lehet valaki közmunkás, csak a jövő évi választás után, 2018 június 1-jétől vezetik be.

Vállalati magyarázatok
A legnagyobb tömeget foglalkoztató – többek között levéltárakat, múzeumokat, könyvtárakat működtető – NMI Művelődési Intézet Nonprofit Kft. annyit közölt: nem kaptak felszólítást a Belügyminisztériumtól, hogy nagyobb létszámban vegyenek át közmunkásokat. Ugyanezt válaszolta minden megkeresett szervezet, de például a vasúttársaság válaszában kiemelte, hogy a közfoglalkoztatottak számára eddig is volt és jelenleg is van lehetőség arra, hogy a MÁV-csoportnál alkalmazotti státuszba kerüljenek, ha a jelölt is felismeri az előrelépés lehetőségét, a hatósági orvosi vizsgálaton megfelel és nyitott új ismeretek elsajátítására, motivált abban, hogy kitartással megvalósítsa célját. Azt is írták: "Munkáltatóként folyamatosan biztosítunk lehetőséget az átkerülésre: 2015-ben 1382 közfoglalkoztatottból 97-en, 2016-ban az 1221 fős közfoglalkoztatott létszámból 123-an léptek be az állományunkba”. A Magyar Református Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője, Kőrösi-Gilicze Réka is megerősítette, hogy nem kaptak ilyen tartalmú levelet, majd hozzátette: „nem is áll fenn olyan körülmény, amely ilyen intézkedés megtételét vonná maga után szervezetünknél”. Nem tudni, ez mit jelent pontosan, de vélhetően nincs üres alkalmazotti státusa a szervezetnek, ahogy ezt jelezte a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság vezetője is. Szilágyi Attila igazgató azt is hozzátette, hogy a megfelelő végzettséggel rendelkező közfoglalkoztatottak közül folyamatosan vesznek át embereket, ha üresedés van. 2017-ben idáig 14-en kerültek át így közalkalmazotti állományba. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság is így tesz, Bodnár Gáspár igazgat azt írta, az idén felszabadult 23 álláshelyből 19-re közfoglalkoztatottat vettek fel. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságról 13 közmunkás átvételét jelezte Rácz István igazgató.



Nem lehet közös az ország?

Publikálás dátuma
2017.10.13. 07:00
EGY ASZTALNÁL - Nyolc párt képviselője írt alá szeptember 24-én megállapodást, már akkor terv volt a közös ünnep
Mégsem lesz teljes az ellenzéki egység az október 23-i ünnepi megemlékezésen: az LMP kihátrált, emiatt pedig a Momentum sem lesz ott.

Kimarad a közös ellenzéki október 23-i ünneplésből, nem áll egy színpadra más ellenzéki pártokkal a Lehet Más a Politika (LMP). Az igazságtalanságok és az ezekért felelős túlhatalom felszámolását követeli majd közös tüntetésen a Demokratikus Koalíció (DK), az Együtt, a Liberálisok, a Modern Magyarország Mozgalom, az MSZP, a Párbeszéd és a civil szféra prominensei a forradalom évfordulóján, méghozzá a Közös Ország Mozgalom (KOM) hívására. A civil szerveződés azzal invitálta a Kossuth térre "a választási rendszer megalkotásában részt vevő pártokat és azokat a civileket, akik eddig is az igazságtalanságok megszüntetésén munkálkodtak, hogy közösen határozzák meg azokat a követeléseket, amelyeket a magyar társadalom egy új, igazságos hatalommal szemben támaszt".

Míg a választási rendszer átalakítására vonatkozó javaslatot közösen kidolgozó pártok szinte azonnal – már annak aláírásakor – elfogadták a meghívást, a Momentum Mozgalom ahhoz a feltételhez kötötte a részvételét, hogy mindenki ott legyen a közös színpadon. Ehhez képest az LMP tegnapig várt, majd kissé váratlanul az ATV-ben Hadházy Ákos társelnök bejelentette: nem vesznek rész a 23-ára tervezett közös ellenzéki tüntetésen.

– Előre jeleztük, hogy csak akkor megyünk el a közös október 23-ai tüntetésre, ha az összes párt ott van, aki részt vett a választási rendszer reformálásában – mondta a Népszavának Papp Gergő, a Momentum szóvivője. Nem így lesz, ráadásul a Momentum Mozgalom már korábban bejelentette aznapra saját tüntetését is, így a frissen alakult párt nem vesz részt a közös rendezvényen. A szóvivő szerint a KOM alapítóinak, Gulyás Mártonéknak az volt az eredeti célja, hogy ha a parlament nem fogadja el a módosításokat, akkor 23-ától polgári engedetlenségi akcióba kezdenek.

HÁROM HETE - Optimistán tekintettek a jövőbe - Forrás: Molnár Gyula Facebook oldala

HÁROM HETE - Optimistán tekintettek a jövőbe - Forrás: Molnár Gyula Facebook oldala

A demokratikus ellenzék többi pártja, nem fogadta jól a visszautasítást. – Van, aki az országot építi, s a kormányváltásért küzd, van, aki viszont saját magát – kommentálta lapunknak az LMP döntését Molnár Gyula. Az MSZP elnöke szerint szomorú, ha egy elvileg ellenzéki párt arcvesztésként éli meg, hogy egy színpadra álljon más mozgalmakkal, méghozzá azokkal, amelyek elkötelezettek az Orbán-kormány leváltásában, s egy igazságos, közös, egyenlőségelvű Magyarországért dolgoznak. Itt nem választási együttműködésről, hanem egy közös megemlékezésről szólt a megállapodás, ráadásul Gulyás Márton hetekkel ezelőtt felkérte a Agórán résztvevő pártokat erre, az LMP-nek tehát már korábban lett volna ideje jelezni, hogy aggályai vannak. "Kibújt a szög a zsákból, az elmúlt napok, hetek stratégiaváltásának lelepleződése lehet ez, hiszen az LMP most már, úgy tűnik, nem viseli el, hogy rajtuk kívül más is színpadra, vagy a mikrofonhoz lépjen" – fogalmazott Molnár, hozzátéve: ettől még a demokratikus ellenzék ott lesz október 23-án, s továbbra is arra biztatják a szavazókat, így a kormányváltást akaró LMP-szimpatizánsokat is, hogy vegyenek részt a közös megemlékezésen.

– Szomorú, hogy az LMP és a Momentum kihúzta magát a közös ünneplés alól – mondta a Népszavának Tordai Bence. A Párbeszéd szóvivője szerint a KOM-nak sikerült 8 ellenzéki pártot egy asztalhoz ültetni, találni egy kompromisszumos megoldást, aminek részese volt az LMP és a Momentum is. „Ahelyett, hogy folytatnánk ezt az egyébként termékeny és gyümölcsöző együttműködést, a két párt egymásra vár, hogy melyik tud a másikra hivatkozva kibújni egy közös ország megteremtése elől” – vélekedett a Párbeszéd szóvivője. Tordai szerint a nemzeti ünnepnek az összetartozást kellene megjelenítenie, nem pedig a széthúzást, ám a Fidesz-érában ez régóta nem gyakorlat. „Ha egy konkrét ügy kapcsán tudunk együttműködni, közös nyilatkozatot tenni, akkor miért nem tudunk október 23-a kapcsán is kiállni és megmutatni az ellenzék erejét?” – tette fel a kérdést Tordai, aki szerint az LMP és a Momentum szerencsétlen döntést hozott.

– Gulyás Márton nem tegnap jelentette be, hogy szeretne közös október 23-át, hanem akkor, amikor minden párttal közösen aláírtuk a választási törvényről szóló konszenzusos dokumentumot – emlékeztette lapunkat Juhász Péter. Az Együtt elnöke szerint akkor mindenki tájékoztattak, így furának tartja, hogy ennyi idő kellett bárkinek is jelezni a távolmaradását. „Az LMP és a Momentum mostani döntésétől függetlenül a civilekkel és a többi párttal együtt szívesen ünnepelnénk” – hangsúlyozta Juhász.

A DK is sajnálja az LMP döntését, mert "ezzel az a látszat keletkezik, mintha a Fideszt támogatná" – mondta Gréczy Zsolt. A Demokratikus Koalíció szóvivője szerint az, aki nem vesz részt az együttműködésben, a 106 közös jelölt indításában, valójában Orbán Viktor hatalmon tartását szolgálja. Hasonlóképp csalódottságának adott hangot Bokros Lajos, a MoMa elnöke ugyanis lapunknak úgy fogalmazott: "Őszintén sajnáljuk, hogy az LMP és a Momentum nem vesz részt a demokratikus ellenzék szövetségében. Felhívjuk a figyelmüket, hogy aki megosztja az ellenzéket, az a Fidesz-önkényuralom malmára hajtja a vizet".

– Tiszteletben tartom az LMP döntését, de úgy vélem, politikai hibát vétett a párt – mondta lapunknak Fodor Gábor. A Magyar Liberális Párt elnöke az LMP távolmaradását azért is fájlalja, mert szerinte a KOM óriási eredményt ért el azzal, hogy a választási törvény reformja ügyében bebizonyította, mégiscsak képesek együttműködésre a demokratikus ellenzék pártjai. – Ez az eredmény válik most kétségessé a LMP visszalépése nyomán – tette hozzá Fodor.

Kommunikáció zavar

Még a televíziós bejelentést megelőzően érdeklődtünk az ellenzéki párt szóvivőjénél, részt vesznek-e a közös megemlékezésen. Csakhogy Kanász-Nagy Máté a Népszavának nem tudott tájékoztatást adni, mivel akkor még tartott az LMP elnökségi ülése, csupán annyit közölt: Szél Bernadett a párt miniszterelnök-jelöltje a Hír Tv esti műsorában jelenti be a döntést. A pártnál végül senki nem nyilatkozott lapunknak az ügyben, távolmaradásukat pedig Hadházy Ákos jelentette be.

Szerző

Jogos volt a betegállomány, hogy műtött kutyáját ápolhassa

Publikálás dátuma
2017.10.12. 21:41
Illusztráció/AFP
Az olasz bíróság szerint egy nő jogosan kért két nap fizetett betegállományt, hogy műtött kutyáját ápolhassa - tudósít az Euronews. 

“Komoly családi és személyes oknak” nevezte az itáliai bíróság, hogy beteg kutyája ápolása miatt szeretett volna munkahelyén fizetett betegállományba menni egy olasz nő. Munkáltatója, a római La Sapienza Egyetem azonban megtagadta a kérését. Az asszony ezért egy olasz állatvédő szervezet (Lega Anti Vivisezione, LAV) segítségével bíróságra vitte az ügyet. A LAV állatvédő jogászai vállalták a nő jogi képviseletét, és megnyerték a pert.

A bíróság ítélete szerint tehát a munkavállaló jogosan kért két nap fizetett betegállományt, hogy beteg, 12 éves angol szetter kutyáját ápolhassa az eben történt sebészeti beavatkozás miatt. Az ügyvédek az állatok védelméről szóló törvényekre hivatkoztak, miszerint egyéves börtönbüntetéssel vagy 10 ezer eurós pénzbírsággal sújtható az a személy, aki szenvedni hagyja állatát, ha segíteni is tudna rajta.

LAV elnöke, Gianluca Felicetti reméli, hogy a mostani bírósági ítélet precedens értékű lesz.

Szerző