Három miniszter távozik Mihai Tudose kormányából, miután a román Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottsága csütörtökön éjszakába nyúló maratoni ülésen részben jóváhagyta a miniszterelnök kormányátalakítási szándékát. A párt vezetősége ugyan leszavazta a három korrupcióval megvádolt miniszter – Sevil Shhaideh, Rovana Plumb és Razvan Cuc – lemondását, végül mégis bejelentették távozásukat. Helyükre ma nevez ki új tárcavezetőket a román kormánypárt.
„Bármikor távozom magam is, ha a párt ezt kéri. Ez nem háború volt, nincsenek nyertesek" – jelentette ki az éjféli sajtótájékoztatón Tudose, hozzátéve, hogy ez nem háború volt, nincs győztes.
Pedig a román szociáldemokraták nem első belső háborújának újabb fejezete zajlik Romániában. A kormányátalakítást a miniszterelnök kezdeményezte, mert saját és kabinetje nagyarányú és gyors népszerűségvesztését annak tulajdonította, hogy minisztereit eljárás alá vonta a Korrupcióellenes Ügyészség, a DNA. Ezért szeretett volna szabadulni tőlük, legalábbis a román média előzetes híradása szerint. A pártvezetés és maga az ugyancsak korrupcióért felfüggesztett börtönbüntetését töltő pártelnök, Liviu Dragnea azonban nem akart a DNA nyomásra így reagálni, arra hivatkozva, hogy mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Az egyik miniszter, Sevil Shhaided a pártelnök Dragnea közeli barátja is.
A PSD Végrehajtó Bizottságának ülése előtt a korábbi miniszterelnök, jelenleg szenátusi elnök, a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke, Calin Popescu Tariceanu bejelentette, pártja semmiképpen sem válik meg megvádolt miniszterétől. Az ALDE fontosnak tartja a koalíció megőrzését, álláspontja szerint Mihai Tudose miniszterelnöknek jogában áll kormányátalakítást javasolni, ha ezt szükségesnek tartja. Tariceanu hozzátette: az utóbbi időben a korrupcióellenes ügyészség (DNA) hitele megtépázódott. „Olyan sok információ látott napvilágot Kövesi (a DNA főügyésze) munkatársainak visszaéléseiről, hogy már nem tudjuk, mi a valóság. (…) A DNA elvesztette a hitelét. (…) Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a DNA szabja meg a kormány névsorát” – szögezte le a liberális politikus.
Csütörtökön tehát a román miniszterelnök álláspontja győzedelmeskedett, aki ezzel nyíltan szembefordult a pártvezetéssel. Az ülésen mindenki, a miniszterelnök és a pártelnök egyaránt felajánlotta lemondását, de egyelőre csak a minisztereknek kell távozniuk. Látszólag nekik is saját akaratukból, mert mint Liviu Dragnea fogalmazott a sajtótájékoztatón, a tárcavezetők nem bírták a „pokoli nyomást”, amely rájuk és családjukra nehezedett. Ezzel sem a PSD belháborúja, sem a DNA-val vívott különháborúja nem ért véget. Dragnea üzent a korrupcióellenes ügyészeknek: "Nehogy azt higgye bármelyik intézmény, hogy megszabhatja a PSD-nek, miként kormányozzon"
„Csupán kormányátalakítást” hajtott végre Mihai Tudose román miniszterelnök csütörtökön és ebben nem is lenne semmi rendkívüli, ha nem ő lenne a harmadik kormányfő, akit a tavaly év végi választások után felmutatott a győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) és átalakított kormánya nem a harmadik kabinet lenne. Tudose rosszul teljesítő és korrupcióval megvádolt minisztereitől próbált megválni, de szándéka nem mindenben nyerte el a PSD elnök Liviu Dragnea tetszését. Többek között azért, mert a kabinet fölött totális hatalmat akaró pártelnök politikai boszorkányüldözésnek tartja a DNA fellépését, kétségbe vonja a megvádolt miniszterek elleni vádat és nem utolsósorban azért, mert nem könnyű szívvel válik meg a tatár származású, szíriai férjjel élő Sevil Shhaidehtől, akit a választások után, tavaly decemberben elsőként javasolt miniszterelnöknek. Shhaideht ugyan minden indoklás nélkül elutasította Klaus Johannis államfő, de mind a Grindeanu, mind a Tudose-kormányban „súlyos” tárcát kapott, a regionális fejlesztési, közigazgatási és az európai alapokért felelős minisztérium vezetője lett és egyben miniszterelnök-helyettes is. Mindemellett pedig a pártvezető családi barátja.
Szeptember végén Dragnea úgy nyilatkozott, hogy senkinek nem tenne jót a két korrupciós eljárás alá vont miniszter, Shhaideh és az európai alapokért felelős Rovana Plumb lemondásával járó váltás. És ezen az álláspontján az sem változtatott, hogy azóta újabb közvélemény-kutatási adatok láttak napvilágot, amelyek szerint soha nem látott gyorsasággal zuhant rekord alacsonyra a kormány és a kormánypárt támogatottsága. Tíz hónap kormányzás alatt 1,5 millió szavazót veszített a PSD, térvesztését pedig ezúttal pedig ki tudta használni a legnagyobb ellenzéki erő, Klaus Johannis államfő (volt) pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL). A decemberi 49 százalékos támogatottság után jelenleg 38,8 százalékot tudhat maga mögött, miközben a PNL 20,7 százalékról 30,9 százalékra nőtt. A koalíciós partner, a korábbi liberális miniszterelnök, Calin Popescu Tariceanu vezette Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) támogatottsága enyhe növekedést mutat, 6,8-ról 8,1 százalékra emelkedett, román elemzők szerint vélhetően annak köszönhetően, hogy az ALDE egyféle menedéke lett a PSD-be csalódott baloldali választóknak.
A június 26-án hivatalba lépett Tudose-kabinet 47 százalékról zuhant 25 százalékos mélységbe, egyes miniszterek bizalmi indexe – nem véletlenül olyanoké, akik már korábban jelen voltak a politikai életben, ismertek a lakosság körében, mint például Theodor Melescanu külügyminiszter – jóval magasabb, mint a kinevezése pillanatáig gyakorlatilag ismeretlen miniszterelnöké. Bár a román baloldalon is állandósulni látszik a megújulási kényszer, az állandó váltás, a „tiszta” emberek előtérbe tolása egyáltalán nem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket. Vagy ők is rövid időn belül a Korrupcióellenes Ügyészség, a DNA vádlott listáján találták magukat, vagy – amint az utóbbi időben történt – teljesítmény hiányára hivatkozva saját pártjuk állította őket félre mielőtt valós teljesítményre lehetőséget adott volna.
A rendszerváltás óta mindig kormányzó vagy kormányzóképes, váltópárti minőségét soha el nem veszítő PSD mára eljutott oda, hogy önmagát emészti fel. Kálváriája Adrian Nastase volt miniszterelnök megvádolásával és korrupció miatti bebörtönzésével kezdődött, ma viszont már a belső feszültségek okozzák a legnagyobb gondot számára. (Nastase mandátuma 2004 decemberében ért véget, 2005-ben korrupciós vizsgálat kezdődött ellene, illegális pártfinanszírozás vádjával. 2012-ben született meg az első, két év letöltendő börtönbüntetést jelentő jogerős ítélet, majd 2014 januárjában zsarolásért és kenőpénz elfogadásáért négy év ugyancsak letöltendő börtönbüntetésre ítélték.) Utóda, a fiatalsága okán eleve tisztának hitt Victor Ponta is hamar a DNA hálójába került – jogerős ítélet még nem született ellene -, utóda a párt élén, a jelenleg is elnök Liviu Dragnea lett, aki viszont már fel tud mutatni egy jogerős, felfüggesztett börtönbüntetést. Ezért nem lehetett ő maga a miniszterelnök, amit viszont annyira nehezen visel, hogy magával rántja pártját is. A Shhaideh elutasítása után kinevezett Mihai Grindeanu miniszterelnök rekordok könyvébe illő története is elsősorban ennek köszönhető. Grindeanu és kabinetje ugyanis a január végi-február eleji tömegtüntetések dacára is népszerű maradt, a gazdasági mutatók sem romlottak, június 21-én, fél év után mégis saját pártja és a mögötte álló koalíció bizalmatlansági indítvánnyal buktatta meg, minden ok nélkül. Hivatalos indoklás szerint azért, mert nem teljesített a rendelkezésére álló öt hónap alatt a kormányprogram előirányzott ütemében. Ez kívülről nehezen érzékelhető, az viszont annál inkább igen, hogy a miniszterelnök lakossági támogatottsága erősödött, szembement Dragneaval, aki kvázi árnyék-miniszterelnökként vezetné-vezeti a kormányt.
Mihai Tudose, Grindeanuval ellentétben, mélybe röpítette a PSD-t és a kormányt. Neki három és fél hónap adatott meg, de egyelőre „megúszta”. Az általa leváltani kívánt miniszterek ugyan felajánlották lemondásukat, de lapzártakor még nem történt meg a szavazás, így nem is tudhattuk, sikerült-e „legyőznie” pártelnökét, meg tudott-e válni megvádolt minisztereitől. Dragnea ugyanis ragaszkodott ahhoz a Tariceanu által megfogalmazott állásponthoz, miszerint, nem elfogadható, hogy Romániában a DNA kormányozzon.
De hogy a PSD is megússza-e, az még kétséges. Klaus Johannis államfő az átalakítás kapcsán egyértelművé tette, nem ad még egy újabb esélyt a PSD-nek. Ha a jelenlegi kormány is megbukik, akkor nagyon komolyan el kellene gondolkodnia, hogy a PSD képes-e továbbra is kormányozni, mondta az elnök.
Ám ha ebben az iramban folytatódik a román baloldal vesszőfutása, igen rövid időn belül megtörténhet, hogy Románia rendszerváltás utáni legnagyobb és mindeddig legstabilabb pártja ellenzéki és elnöki beavatkozás nélkül is politikai öngyilkosságot követ el.
