Orbán: a nemzetközi cégek átverik a fogyasztókat

Publikálás dátuma
2017.10.13 13:37
Orbán Viktor magyar, Robert Fico szlovák, Beata Szydlo lengyel és Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök. Orbán Viktor mellett bal
Fotó: /
Lehangoló az a kisszerűség, amellyel a nagy, nemzetközi cégek átverik a közép-európai fogyasztókat - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a pozsonyi várban, ahol európai uniós találkozót tartottak az élelmiszerek kettős termékminősége gyakorlatának megszüntetéséért a visegrádi négyek (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) kormányfőinek, illetve az összes uniós tagország képviselőinek és az uniós szakpolitikusoknak a részvételével.

Az Egyenlő minőségű termékeket mindenkinek című rendezvényen a magyar miniszterelnök nyitóbeszédében úgy fogalmazott, hogy a gazdagság és a nagyvonalúság nem feltétlenül jár együtt, hiszen Európa leggazdagabb cégei tévesztik meg a fogyasztókat.

A Magyarországon tavasszal végzett vizsgálatok azt mutatták ki, hogy az élelmiszeripari termékek minősége hetven százalékban eltért a nyugaton forgalmazott "verziók" minőségétől, a szezonális termékek egyharmadánál mutatták ki a kettős minőséget - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy az ügy nem speciálisan csak magyar vagy közép-európai, Jean-Claude Juncker ezért hozta szóba az EU helyzetéről szóló beszédében. Orbán Viktor üdvözölte az Európai Bizottság elnökének gondolatát, amely szerint nem lehetnek másodrendű fogyasztók Európában. "Az irány jó, a szavak tetszenek, most tetteket várunk" - mondta a miniszterelnök.

Az Orbán-kormány nem először támadta be a multikat, először Lázár János kancelláriaminiszter beszélt a multikból a magyar boltokba kerülő élelmiszerek silányságáról még februárban. Ezután Farkas Sándor közölte, hogy 100 termék mintáit vizsgálták a szakemberek, és kiderült, hogy a multik nagy arányban gyártanak silányabb minőségű termékeket Magyarországon, illetve szállítanak Magyarországra. A földművelésügyi miniszter  közölte, hogy kettős mérce működik az európai élelmiszerpiacon, és ezt szerinte a Nébih átfogó hatósági élelmiszer-minőségi vizsgálata is megerősítette.

Orbán szintén kettős mércéről beszélt Pozsonyban, ami szerinte nem más, mint a kétsebességes Európa bevezetése, és ha kétsebességes Európa van, "mi, közép-európaiak biztosan rosszul fogunk járni".

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) a Nébih eredményével ellentétben azt közölte, hogy a belföldön és külföldön megvásárolt termékek túlnyomó többsége között semmiféle összetételbeli vagy érzékszervi különbség nem volt. A 68 összehasonlítható termék közül a vizsgálatkor 18 esetben találtak minimális összetételbeli eltérést. Ezek a különbségek azonban nem jelentik azt, hogy a termékek minősége eltérő lenne, hogy a gyártók megkülönböztetést alkalmaznának a magyar és az osztrák fogyasztók között. Az érzékszervi bírálatokon mind a belföldön, mind a külföldön vásárolt termékek szintén jól szerepeltek, köztük egyetlen termékpár esetében sem állapítottak meg jelentős különbséget az Éfosz szerint. Az esetek felében pedig a kis eltérés éppen az itthon vásárolt termék javára szólt.

Szerző
2017.10.13 13:37

Drága a gáz, rekordmennyiségű áramot hoz be Magyarország

Publikálás dátuma
2018.07.18 19:46
FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Fotó: /
Minden eddiginél nagyobb arányban szorult az első fél év során az ország árambehozatalra – számítható ki a hazai villamosenergia-ellátás biztonságáért felelős állami Mavir által közzétett adatokból. Eszerint az első hat hónap során a teljes forgalom 22,7 terawattórát (TWh) tett ki, amiből a – kivitellel csökkentett - behozatal 8,1 TWh-ra rúgott, ez pedig közel 36 százalékos csúcsérték. 2010 ugyanezen időszakában az arány számításunk szerint még csak 12 százalékon állt, majd a 2014-es 34 százalékig tartó gyors felfutást követően az elmúlt évek során 30 százalék környékére szelídült.  A kijelentések szintjén a Mavir és az Orbán-kabinet erőteljesen ellenzi az árambehozatal arányának növekedését. Az állami társaság előrejelzéseiben a vészharangot kongatva rendszeresen erőműépítéseket sürget és a kormány is alapvetően ezzel indokolja a paksi bővítés szükségességét.
Semmiféle kivetnivalót nem lát ugyanakkor az árambehozatali arány emelkedésében Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont főmunkatársa. Az arányemelkedés legfőbb okát abban látja, hogy a viszonylag magas gázárak és alacsony áramárak miatt egyre kevésbé éri meg a – hazai rendszerben fontos szerepet betöltő - gázerőművek működtetése. Ilyenkor hagyományosan a szénalapú lengyel, cseh és ukrán egységek lépnek előtérbe, amelyektől a hazai kereskedők olcsóbban tudják beszerezni az áramot, mint határon belülről. Azt, hogy az Európai Unió az áram tekintetében önellátó, így alapvetően Magyarország is EU-tagállamoktól – az uniós szabályok alapján "belföldről" - vásárol, Felsmann Balázs többek között a lehető legalacsonyabb áramár biztosítékaként is üdvözli. Európa közepén Magyarország jelentős külkereskedelmet folytat, ugyanakkor más termékek esetén sose merül fel veszélyként az ellátás elakadásának lehetősége: ezt a kutató az áram esetében se tudja elképzelni.  Mindemellett a behozatali arány megugrásához a megújulóenergia-telepek környező országokénál lassabb hazai terjedése is hozzájárul. Romániában immáron jelentős számú szélerőmű termel szinte költségmentesen áramot. (Az Orbán-kabinet ehhez képest lényegében betiltotta az ilyen egységek telepítését.) Igaz, a kiadott engedélyek alapján 3-4 év múlva érzékelhetően nőhet a hazai napelem-alapú termelés. Felsmann Balázs számára a behozatali arány jövőbeni csökkenését emellett az egyre szigorodó széntüzelési feltételek, illetve az új nukleáris blokkok jövő évtized második felére ígért üzembe állítása is valószínűsíti.
2018.07.18 19:46

Gyengüléssel nyitott a forint

Publikálás dátuma
2018.07.18 08:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték. A frankhoz képest erősödött.
Kedd este óta az euróval és a dollárral szemben gyengült, a frankhoz képest erősödött a forint szerda kora reggelre a bankközi piacon. Az MTI azt írja, szerda reggel fél hétkor az eurót 323,72 forinton jegyezték, valamivel magasabban a kedd esti 323,62 forint után. Eközben a svájci frank 277,80 forintról 277,65 forintra gyengült, a dollár jegyzése ugyanakkor 277,53 forintról 277,89 forintra erősödött. Az euró jegyzése gyengült a dollárral szemben, kedd este 1,1662 dollárt, szerda reggel 1,1644 dollárt ért. 
2018.07.18 08:18
Frissítve: 2018.07.18 08:18