Az Egyenlő minőségű termékeket mindenkinek című rendezvényen a magyar miniszterelnök nyitóbeszédében úgy fogalmazott, hogy a gazdagság és a nagyvonalúság nem feltétlenül jár együtt, hiszen Európa leggazdagabb cégei tévesztik meg a fogyasztókat.
A Magyarországon tavasszal végzett vizsgálatok azt mutatták ki, hogy az élelmiszeripari termékek minősége hetven százalékban eltért a nyugaton forgalmazott "verziók" minőségétől, a szezonális termékek egyharmadánál mutatták ki a kettős minőséget - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy az ügy nem speciálisan csak magyar vagy közép-európai, Jean-Claude Juncker ezért hozta szóba az EU helyzetéről szóló beszédében. Orbán Viktor üdvözölte az Európai Bizottság elnökének gondolatát, amely szerint nem lehetnek másodrendű fogyasztók Európában. "Az irány jó, a szavak tetszenek, most tetteket várunk" - mondta a miniszterelnök.
Az Orbán-kormány nem először támadta be a multikat, először Lázár János kancelláriaminiszter beszélt a multikból a magyar boltokba kerülő élelmiszerek silányságáról még februárban. Ezután Farkas Sándor közölte, hogy 100 termék mintáit vizsgálták a szakemberek, és kiderült, hogy a multik nagy arányban gyártanak silányabb minőségű termékeket Magyarországon, illetve szállítanak Magyarországra. A földművelésügyi miniszter közölte, hogy kettős mérce működik az európai élelmiszerpiacon, és ezt szerinte a Nébih átfogó hatósági élelmiszer-minőségi vizsgálata is megerősítette.
Orbán szintén kettős mércéről beszélt Pozsonyban, ami szerinte nem más, mint a kétsebességes Európa bevezetése, és ha kétsebességes Európa van, "mi, közép-európaiak biztosan rosszul fogunk járni".
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) a Nébih eredményével ellentétben azt közölte, hogy a belföldön és külföldön megvásárolt termékek túlnyomó többsége között semmiféle összetételbeli vagy érzékszervi különbség nem volt. A 68 összehasonlítható termék közül a vizsgálatkor 18 esetben találtak minimális összetételbeli eltérést. Ezek a különbségek azonban nem jelentik azt, hogy a termékek minősége eltérő lenne, hogy a gyártók megkülönböztetést alkalmaznának a magyar és az osztrák fogyasztók között. Az érzékszervi bírálatokon mind a belföldön, mind a külföldön vásárolt termékek szintén jól szerepeltek, köztük egyetlen termékpár esetében sem állapítottak meg jelentős különbséget az Éfosz szerint. Az esetek felében pedig a kis eltérés éppen az itthon vásárolt termék javára szólt.
