Billentyűmesterek futószalagon

Publikálás dátuma
2017.10.14. 07:47
Balázs János. A fiatal zongoraművész koncertjeire külön bérletet válthatnak a komolyzenekedvelők. FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Csellista volt, mégis zongoristákat hoz Magyarországra Jakobi László, aki zongorakoncert-sorozatába a hangszer legnagyobb világsztárjait hívja Magyarországra közönség- és üzleti sikerrel.

Jakobi László húsz éves zenészi karrierjét cserélte menedzselésre. 1976-ban végzett a Zeneakadémián, tagja volt a Magyar Rádió zenekarának, a Mandel Quartetnek, muzsikált színházban, ahol a gordonka mellett játszott akár kongán vagy balalajkán is. Részt vett zenei felvételeken, nemzetközi sztárokkal találkozott, fokozatosan került és tanult bele a szervezésbe.

A kilencvenes évek közepén Strém Kálmán, a legnagyobb magyar klasszikus hangversenyszervező adta át neki a stafétabotot, és az ötletet: hozzanak létre zongorasorozatot – derül ki a volt csellista válaszából, amikor arról kérdeztük: miért nem Yo-Yo-Ma, a világhírű gordonkaművész fellépését köszönhetjük neki.. „Ő adta át a művészek elérhetőségét és ami ennél sokkal fontosabb, egy három-négyszázas címlistát azokról, akik rendszeresen zongorakoncertre járnak.” A lista mára húszezressé bővült, Jakobi László pedig 2005-ben elhunyt elődjét követve tartja már a váltóbotot a szintén komolyzenei hangversenyek szervezésével foglalkozó Besszer Szilviának.

2003-ban zajlott a sorozat első évada, amelyben többi között fellépett Grigorij Szokolov, az akkor még nem világsztár, de szakemberek szerint a legjobbnak tartott orosz művész. Azóta a legnagyobb zenészek: mások mellett Alfred Brendel, Fazil Say, Jevgenyij Koroljov, Piotr Anderszewski, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Jandó Jenő, Frank Péter és Vásáry Tamás is játszott a szériában. És Schiff András is, aki Jakobi László bánatára 2011-ben kijelentette, hogy nem lép fel többé Magyarországon. „Pedig ez a műfaj politikamentes. A legfőbb támogató 1999. óta az MVM, amely kormány- és vezetőváltásokat átívelve folytatta a szponzorációt.” Szokolov többször is visszatért Magyarországra és 2019-ben is eljön, éppúgy, ahogy a világ jelenleg legnagyobbnak tartott zongoristája, Jevgenyij Kiszin, aki 6 év elteltével újra a sorozat vendége lesz.

Ezért nem lép fel nálunk Schiff
Schiff András 2011 januárjában Bayer Zsolt egyik, őt név szerint pellengérre állító mondatára reagálva jelentette ki: "Abszolút nemkívánatos személy lettem Magyarországon. Nem hiszem, hogy valaha is újra fel fogok lépni Magyarországon, vagy akárcsak beutazom az országba. Elvégre nem vagyok hős." Döntését azóta sem változtatta meg.

Eleinte szinte vadászni kellett a világhírű fellépőket, többek között Kocsis Zoltán is adott tanácsokat Jakobi Lászlónak. „Mára viszont elég ismertek lettünk a világban, keresnek minket. Az eddig fellépett művészek pedig olyan rangot jelentenek, hogy míg az első években a muzsikusok kétszer akkora gázsiért jöttek Budapestre mint Bécsbe, ma már sokkal kevesebb pénzért is szívesen játszanak nálunk” - mutatja be a trendet Jakobi László.

Bár elterjedt a világban a mondás, amely szerint egy klasszikus zenei koncert akkor lehet sikeres, ha elmarad, Jakobi László üzleti sikert is kovácsolt a hangversenyszervezésből. „A világ egyik legjelentősebb klasszikus zenei rendezvénye a Salzburgi Fesztivál bevételének 40 százaléka származik jegyeladásból és 60 százaléka támogatásokból, nálunk fordított az arány.” A pénzügyi siker köszönhető annak is, hogy a cég egyszemélyes, apparátus nélkül működik.

A 2018-as sorozat fellépői a Müpában:

Jan. 26. Fazil Say

Feb. 21. Arkagyij Volodosz

Márc. 28. Grigorij Szokolov

Okt. 30. Ránki Dezső

Nov. 19. Bogányi Gergely

Dec. 11. Piotr Anderszewski

Barcelonából menekül a tőke

Publikálás dátuma
2017.10.14. 07:35
A nagy bankok voltak az elsők, amelyek hátat fordítottak Katalóniának. FOTÓ: AFP/JAIME REINA

Sorban áll a katalán lakosok óvatosabb része a bankoknál, menekítik megtakarításaikat a régión kívüli bankokba. A félelem valós, elszakadás esetén ugyanis, még ha meg is őrzik az eurót fizetőeszközként, az Európai Központi Bank befektetőket védő szabályozása alól kikerül Katalónia – figyelmeztetett a cégvezetőket tömörítő helyi szervezet.

Jésus Castillo, a Natixis elemzője szerint, ha sor kerül a válásra, a nagybankoknak, így a CaixaBanknak és a Banco Sabadellnek nem csak a tőkemenekítéssel, de azzal is szembe kell nézni, hogy a kamatemelkedés nyomán a hitelfelvevők, vállalatok és magánszemélyek egyaránt nem fogják tudni törleszteni ingatlankölcsöneiket. A lakásvásárlások máris megtorpantak, és az ipari befektetések jó részét is felfüggesztették, de a turizmus sem áll jól, a szállodafoglalások alig a felét érik el a megszokottnak. Mindemellett naponta újabb és újabb társaságok jelentik be, távoznak a régióból, félve attól is, hogy leminősülhetnek a hitelpiacon. Eddig több, mint harminc nagyvállalat, bank szánta el magát a lépésre, köztük hat olyan, amely a madridi tőzsdén sztárként van nyilvántartva.

A CaixaBank és a Banco Sabadell, miután a referendum másnapján zuhantak az árfolyamok, elsőként döntött a süllyedő hajó elhagyásáról. Bejelentette távozását a gyógyszeripari Oryzon Genomics, Madridba megy a textilipari Dogi International, a pezsgőgyártó Codorniu, a Gas Natural, a CaixaBank, Katalónia legnagyobb pénzintézete pedig Valenciába készül átvinni székhelyét.

A bizonytalanság káros az egészségre
Az elmúlt hetek feszültsége, a politikai és gazdasági bizonytalanság a katalánok egészségi állapotán is érezteti hatását. Helyi orvosok szerint a rendelőkben kézzel fogható bizonyítékai vannak a válság egészségügyi hatásainak, nőtt például a stresszre, szorongásra panaszkodó emberek száma – derül ki az El País pénteki beszámolójából. A spanyol napilapnak nyilatkozó források szerint ezeket igen komolyan kell venni, mert ha nem kezelik, negatív hatásai lehetnek a mentális egészségre. Az egészségügyi tárca szakemberei hozzátették, hogy a szorongás sokaknál az augusztusi katalóniai terrorista merényletekkel kezdődött, majd nem sokkal később megkezdődött az igen feszült légkört eredményező népszavazási kampány, a függetlenségi referendum során tapasztalt erőszak, s az azt követő bizonytalanság pedig csak rontott a helyzeten. - K. I.

Szerző

Merkel pozíciója a tét

A német tartományi választásokat általában a parlamenti voksolás erőfelmérőjének tartják, s amelyik párt gyengébben szerepel, azzal vigasztalja magát és táborát, hogy az eredmény szövetségi szinten teljesen más lenne. A vasárnapi alsó-szászországi előrehozott választás abból a szempontból más, mint a többi, hogy még csak egy hónap sem telt el a szeptember 24-i parlamenti választás óta, s a kormányalakítási tárgyalások csak jövő szerdán kezdődnek meg.

Bár a voksolás fikarcnyit sem befolyásolja a következő, 2021-es szövetségi parlamenti választást, egyáltalán nem jelentéktelen a berlini politika szempontjából. Minél szorosabban fogja a gyeplőt Merkel, annál könnyebben tudja megalakítani az új kabinetet az uniópártok, a liberális FDP és a Zöldek részvételével. Ha vasárnap a CDU Németország negyedik legnagyobb tartományában átveszi az irányítást a szociáldemokratáktól, az komoly fegyvertény lenne a kancellár számára már csak azért is, mert eredményt tud felmutatni a jelentős mandátumveszteség miatt keserédes parlamenti győzelem után. Ha azonban a szociáldemokraták maradnának hatalmon Alsó-Szászországban, Stephan Weil tartományi miniszterelnök vezetésével, az gyengítené a kancellár pozícióját, egyúttal megerősítené Martin Schulzot, az SPD pártelnökét, aki jelezte: nem kíván távozni a balközép politikai erő éléről. Az SPD esetleges veresége után a szociáldemokratáknál is mind többször merülne fel az Európai Parlament volt elnökének alkalmassága, más kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben, a történelmien gyenge szeptemberi választási eredmény után nem túl népszerű a pártelnöki poszt, utódjelölt egyelőre nem bukkant fel a színen.

A legutóbbi két felmérés szerint az SPD hajszállal, 1,5-2 százalékkal a CDU előtt áll. Hogy a szövetségi parlamenti választás inkább a CDU-t vetette vissza, bizonyítja: Alsó-Szászországban augusztus végén még nyolc százalék volt a kereszténydemokraták előnye a szociáldemokraták előtt. A Zöldek és a liberálisok között komoly harc dúl a harmadik helyért (9-9 százalék). A jobboldali radikális Alternatíva 7, a Balpárt pedig 5 százalékra számíthat, így utóbbi nem biztos, hogy bekerül a tartományi törvényhozásba.

Szerző