Méltóságok méltatlan harca

Publikálás dátuma
2017.10.14. 07:31
Robert Fico és Andrej Kiska között 2014-ben kezdődött a viszály. FOTÓ: SAMUEL KUBANI/AFP
Elmérgesedett Andrej Kiska szlovák államfő és Robert Fico miniszterelnök viszálya. Fico legutóbb egyenesen adócsalónak nevezte a köztársasági elnököt, aki lehazugozta a kormányfőt.

„Az államfő napi szinten támad engem“ – panaszkodott nemrég egy interjúban Robert Fico, majd hozzátette: az elnök emberei a háttérben már „Kiska politikai jövőjét készítik elő“, talán új párt létrehozásán dolgoznak, ezért hajszolják az államfőt minduntalan konfliktusokba.

A haragszomrád kezdetei még a 2014-es elnökválasztási kampány idejére nyúlnak vissza, amelynek során Kiska, az eurómilliomos vállalkozóból és filantrópból lett politikus, valamint az akkor már kétszeres miniszterelnök mérte össze erejét. Kiska 60-40 százalékban nyert az elnökválasztáson Fico ellenében. Északi szomszédunknál nem a parlament, hanem közvetlenül az ország lakossága választja az államfőt, ezért kerülhetett az elnöki palotába a kormányfő kényelmes parlamenti többsége ellenére a politikai múlttal nem rendelkező, viszont szívesen jótékonykodó vállalkozó, aki azóta is ingyen teszi a dolgát: elnöki fizetését havonta hátrányos helyzetű családok között osztja szét. A két esélyes jelölt már a kampány során sem kímélte egymást: Fico például kijelentette, Kiska szcientológusként veszélyezteti az országot. Kiska azzal vágott vissza, hogy fogalma sincs, mi a szcientológia, „biztonsági veszélyt” azonban Robert Fico jelent Szlovákiára nézve, mert nem tudja megoldani az emberek problémáit.

A Fico-kabinet látványosan ignorálta az államfő időközben hagyományossá vált első parlamenti évértékelő beszédét, azóta pedig ha meg is jelennek, Ficóék nem teszik a kirakatba, amit Kiskától kapnak a plénumban. Az elnök legutóbbi beszédében például azért bírálta a kormányt, amiért ügyet sem vet a korrupcióra, Robert Kalinák belügyminisztert pedig lemondásra szólította fel.

Az államfő azzal sem szerez jó pontokat Ficónál, hogy rendre visszadobja a parlamentnek a kormánykoalíciós többség által elfogadott törvényeket, legutóbb például az állami kitüntetésekről szólót. Fico ebben azt emelte törvényerőre, hogy ezentúl a mindenkori miniszterelnök is adhasson állami kitüntetéseket. Ehhez mostanáig csak az államfőnek volt joga. Ezt az elnöki vétót csak a napokban sikerült letörnie a parlamentnek.

Néhány hete aztán kiderült, nem fizetett be mintegy 27 ezer eurónyi jövedelemadót Kiska cége, a KTAG. A társaság bevételeinek egy részét az elnök kampányára fordította, de úgy könyvelte el, mintha a vállalkozásba fektette volna be. A cég időközben kiegyenlítette az adóhátralékot, az ügyben a rendőrség és a pénzügyőrség is megállapította, hogy bűncselekmény nem történt. A kormányfő mindezek ellenére a napokban adócsalónak nevezte a köztársasági elnököt, aki viszont kijelentette: „Fico úr hazudik“.

Andrej Kiska egyébként a nyáron – immár harmadszor – ismét apa lett, azóta igyekszik még több időt tölteni az ország másik végén, Poprádon élő családjával. Ficóék azt sem nézték jó szemmel, hogy utazásaihoz mostanáig a kormánygépet vette igénybe, közel 1 millió euróval terhelve a költségvetést. Kiska azzal védekezett, hogy ez jár neki, mivel ő a nap 24 órájában államfő, és különben is, megbízatása kezdetekor Fico belügyminisztere javasolta neki, hogy utazzon csak nyugodtan a kormánygéppel.

Amikor csak lehetősége van rá, Kiska fitogtatja erejét. Legutóbb, amikor az egyik menesztett miniszter helyére nem sikerült időben új embert találni, az államfő nem azt a kormánytagot bízta meg az ideiglenes miniszteri teendőkkel, akit Fico előzőleg a sajtóban megnevezett. Hónapok óta nem hajlandó kinevezni azokat az alkotmánybírókat sem, akiket a kormányfő pártja parlamenti többségét kihasználva megválasztatott.

A belpolitikai összetűzések mellett a külpolitikával kapcsolatban is gyakori a súrlódás kettőjük között. Miután London meglehetősen zokon vette, amikor Fico tavaly kijelentette, az EU-ból való távozásnak „fájnia kell nekik“, a Trend hetilapnak Kiska azt nyilatkozta, Fico helyett is szégyellte magát a tavalyi ENSZ-közgyűlésén. „Szégyen volt. El kellett magyaráznom, hogy egyes politikusok véleménye nem képviseli országunk külpolitikai álláspontját” – mondta.

Amikor a szlovák köztársasági elnök tavaly nem hivatalosan találkozott a Pozsonyba látogató dalai lámával, Fico azt nyilatkozta, Andrej Kiska ki van szolgáltatva a tanácsadóinak, akik „a pokolra viszik” őt. A megbeszélés után Peking hivatalosan tiltakozott. Az „egy Kína” politikát valló Fico még éktelenebb haragra gerjedt, mikor az affér után Kínában járva pekingi partnere lemondta a vele tervezett találkozóját.

Fico egyébként akkor is bírálja Kiskát, amikor nem teszi. Amikor az államfő – tiltakozásul Putyin ukrajnai és krími politikája ellen – nem utazott el a második világháború végének 70. évfordulójára rendezett moszkvai ünnepségre, a Putyinnal parolázó Fico azt mondta: „nem is akarja kommentálni” Kiska hozzáállását.

Ficónak mindenesetre nincs könnyű dolga. Míg a kormányfő jószerével csak szociáldemokrata pártja, a Smer választóinak bizalmát élvezi, Kiska támogatottsága ideológiákon és pártokon átívelő, a népszerűségi felmérésekben rendre megelőzi Ficót. Grigorij Meseznikov politikai elemző szerint Fico sorozatos támadásai visszaüthetnek, és a populista kormányfő veszíthet népszerűségéből. „A további konfrontáció nem javítana Fico megbízhatóságán, sőt épp ellenkezőleg. Kiska tiszta lappal indult, Fico kormányát pedig körüllengi a korrupció gyanúja“ – véli a politológus.

Hagyomány az acsarkodás
Az államfő és a miniszterelnök ellenségeskedésének hagyománya van Szlovákiában. Michal Kovác, az ország első közvetlenül választott államfője a kilencvenes években a rossz emlékű Vladimír Meciar kormányfővel különbözött össze. Amikor közeledni kezdett Kovác hivatali idejének vége, Meciar egy visszaszámláló berendezést szereltetett fel az elnöki palotával szemben lévő épület tetejére, amely kijelzőjén öles számjegyekkel mutatta, hány napja van még hátra Michal Kovácnak. Az egykori párttársak viszálya odáig fajult, hogy a tavaly elhunyt Kovác fiának 1995-ös elrablását is minden feltételezés szerint az akkori miniszterelnök, Meciar rendelte meg. Az ügyben csak most indulhat meg a vizsgálat, mivel az éppen elnöki jogköröket gyakorló kormányfő 1998-ban egy amnesztiával leállíttatta a megkezdett eljárást az emberrablás ügyében. Ezt az amnesztiát csak idén áprilisban tudta eltörölni a parlament.

Bért is létszámot is fejleszt a Tesco

Befejezték működésüket a Tescónál alakult sztrájkbizottságok, miután a tegnapi egyeztetésen megállapodott a vitás kérdésekről az áruházlánc magyarországi vezetése és a korábban követeléseiket munkabeszüntetéssel is nyomatékosító két szakszervezet, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, valamint a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete. A Tesco idén szeptember elsejétől – visszamenőleg – a havi bérminimumot bruttó 179 000 forintra emeli. Ettől az időponttól kezdve minden teljes munkaidős, áruházi, valamint raktári munkatárs fizetése legalább bruttó 191 000 forint (bruttó munkabér + cafetéria) lesz, ami kiegészülhet pótlékokkal és egyéb bérkiegészítéssel. Egy budapesti zöldség árufeltöltő bére jellemzően több mint bruttó 220 ezer forint - írják példaként a felek közös közleményükben. Megállapodtak abban is, hogy mely területekre vesznek fel több száz új munkavállalót, ehhez az áruház extra összeggel növeli a toborzásra szánt marketing-büdzsét. A Tesco a most bejelentett, idei negyedik béremeléssel együtt, az elmúlt 2 évben már közel 9 milliárd forintot költött bérfejlesztésre. 

Szerző
Témák
bér Tesco létszám

Bért is létszámot is fejleszt a Tesco

Befejezték működésüket a Tescónál alakult sztrájkbizottságok, miután a tegnapi egyeztetésen megállapodott a vitás kérdésekről az áruházlánc magyarországi vezetése és a korábban követeléseiket munkabeszüntetéssel is nyomatékosító két szakszervezet, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, valamint a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete. A Tesco idén szeptember elsejétől – visszamenőleg – a havi bérminimumot bruttó 179 000 forintra emeli. Ettől az időponttól kezdve minden teljes munkaidős, áruházi, valamint raktári munkatárs fizetése legalább bruttó 191 000 forint (bruttó munkabér + cafetéria) lesz, ami kiegészülhet pótlékokkal és egyéb bérkiegészítéssel. Egy budapesti zöldség árufeltöltő bére jellemzően több mint bruttó 220 ezer forint - írják példaként a felek közös közleményükben. Megállapodtak abban is, hogy mely területekre vesznek fel több száz új munkavállalót, ehhez az áruház extra összeggel növeli a toborzásra szánt marketing-büdzsét. A Tesco a most bejelentett, idei negyedik béremeléssel együtt, az elmúlt 2 évben már közel 9 milliárd forintot költött bérfejlesztésre. 

Szerző
Témák
bér Tesco létszám