Jelenleg a magyar gazdaság egyik alappillére a járműgyártás. A Központi Statisztikai Hivatal tavalyi adatai szerint ez az ágazat adja a GDP 4,5 százalékát, a feldolgozóipari termelésnek pedig a 30,2 százalékát. A járműipari termelés értéke elérte a 25,3 milliárd eurót. Az ágazatban 155 ezren dolgoznak. Az ágazat beszállítóinak seregszemléje, az Automotive Hungary kiállítás a hónap közepén nyílik a Hungexpo vásárvárosban. A kormány ezt az alkalmat is felhasználja, hogy Magyarország és a V4-ek szerepének fontosságát hangsúlyozza a járműiparban. A "visegrádiak" közül igazán Szlovákia emelkedik ki, amely az előállított járműveket a lakosság létszámához viszonyítva az EU-ban listavezető. Csakhogy a felvázolt fényes jövőt több súlyos gond is beárnyékolja.
Miközben a világ ipara, különösen a járműgyártás paradigma váltás előtt áll, egyre jobban terjed az elektromos személygépkocsi gyártás, de már megjelentek a vezető nélküli autók is. Kaliforniában például a napokban engedélyezték a vezető nélküli személygépkocsik használatát, közúti tesztelését. Ehhez kellene tudásban felzárkóznunk.
Nem véletlen, hogy a meghatározó autógyárak, mint a Mercedes, vagy az Audi saját szakképzési rendszert épített ki, meghonosítva, erősítve a duális képzést. Erre a mintegy 700 hazai járműipari beszállító cég közül csak kevesen képesek. Leginkább a külföldi tulajdonú és a nagy részegységeket beszállító leányvállalatok szerveznek saját oktatást, a többieknek az állami képzésből kikerülőkkel kell boldogulniuk.
A cégek ezért a technikai és technológiai fejlesztések mellett nagy hangsúlyt fektetnek a dolgozóik, illetve a vállalati vezetők képzésére - mondta Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Egyesület főtitkára a Népszavának. A szakember szerint a kis és közepes vállalkozásoknak az automatizálás és az informatika terén még nagyon sok a tennivalójuk. Ehhez pedig magasan képzett, innovatív munkaerőre van szükség, hiszen az autóiparban ma már egy öntödében is leginkább csak zárt berendezéseket látni, egy ilyen üzem jobban hasonlít egy laboratóriumra, mint a hagyományos műhelyre. A szakképzésből jövőorientált, megfelelő angol nyelv és informatikai tudással felvértezett fiataloknak kellene kikerülniük. Magyarország és a hazai autóipar jövője az oktatáson múlik - mondta Kilián Csaba. Ennek érdekében az ágazati szakemberek létrehoztak egy szakoktatási munkabizottságot is, amely a kormányzat számára dolgoz ki javaslatokat.
Érthetetlennek nevezte a szakképzésben a közismereti tárgyak visszaszorítását Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára lapunknak. Úgy vélte, alulképzett emberekkel nem lehet számítógép vezérelte berendezésekkel dolgozni sem az autóiparban, sem a feldolgozóipar más területein. A gondokat tovább súlyosbítja, hogy már a szakképzésbe is olyan gyerekek érkeznek, akik között sok a funkcionális analfabéta.
A főtitkár szerint a sokat emlegetett duális képzés jó megoldás lett volna, ha a német mintát nem barkácsolják át a magyar illetékesek. A német gyakorlat egy rendkívül szisztematikusan felépített rendszer, ahol a képzés során a fiatalok az ipar, a kereskedelem, a szolgáltatások legkorszerűbb technológiáival ismerkednek meg. A gyengébb képességű szakmunkástanulókat mentorrendszer segíti a felzárkózásban. A német szakképzésben ügyelnek arra is, hogy minél kevesebb fiatal essen ki a képzésből - jegyezte meg Dávid Ferenc.
Ágazati szakemberek szerint viszont a magyar szakképzés állapotát jól jellemzi, hogy egyes szegmensekben 70-80 százalékos a lemorzsolódás. A multiknál végzett fiatalok pedig nem mennek a magyar kkv-khoz.
