Az egyre szélesebb tömegeket elérő lakhatási válságra igyekezett felhívni a figyelmet a hetedik alkalommal megrendezett Lakásmenettel A Város Mindenkié csoport (AVM). Mintegy kétezren gyalogoltak szombaton, Budapesten a felelős minisztériumokhoz és közintézményekhez azért, hogy követeljék a lakhatáshoz való jogot.
A Fidesz-KDNP kormány mintegy 200 milliárd forintot költ lakhatási célokra a költségvetésből, ám ennek csak elenyésző részét fordítják a lakhatási szegénység csökkentésére. Az AVM ugyanis úgy lája, hogy a támogatások 80 százaléka a tehetősebbek lakáscéljait támogatja. Emiatt pedig a civil csoport szerint a lakosság jelentős része egyre rosszabb lakhatási körülmények közé kerül: becslések szerint csak 2017-ben összesen mintegy négyezer családot lakoltathatnak ki, miközben 140 ezer háztartásban nem tudják fizetni a jelzáloghitel törlesztőrészletét, és több mint másfél millió embernek gondot okoz a rezsi rendszeres fizetése is. Több mint 100 ezer embernek nincs lakcíme, számukra nem elérhető az alapvető egészségügyi és szociális ellátás, és szavazni sem tudnak, kétszázezer gyerek nő fel Magyarországon fürdőszoba nélkül, a gyerekek egyharmada penészes lakásban él – olvasható az AVM "diagnózisában".
A szombati menet négy olyan állami intézményt érintett, amelynek felelőssége van a lakhatási válság megszüntetésében. A Fővárosi Önkormányzattól budapesti szintű lakbérszabályozást, fővárosi rezsitámogatást és szociális bérlakás-programot követeltek. A Belügyminisztériumon a lakásmutyi felszámolását és a lakcímhez való jog biztosítását kérték számon. Az Emberi Erőforrások Minisztériumánál országos lakásfenntartási támogatást és annak biztosítását követelték, hogy ne lehessen gyerekeket anyagi okok miatti elválasztani a családjuktól. A Kossuth téren pedig az Országgyűléstől követelték a felvonulók az elhelyezés nélküli kilakoltatások leállítását, számonkérhető lakáspolitikai stratégia kidolgozását és azt, hogy a lakhatás ügyének is legyen felelős kormányzati tisztségviselője.