Tavaly 12,7 milliárdos költségvetésből gazdálkodhatott a Kaposvári Egyetem (KE), ám a büdzsé alig hatoda, mintegy 2,1 milliárd forint származott csak állami támogatásból, a működési költség jelentős részét saját maga termelte ki az intézmény. Jelentős bevételt hoz például a bőszénfai vadgazdálkodási tájközpont: a híres szarvasfarmon – ahol a vadásztatás mellett növénytermesztéssel, erdőgazdálkodással, tenyészállat-értékesítéssel és vadhús-feldolgozással foglalkoznak – harminchárom faj, több mint 2200 egyedét tartják itt oktatási-, kutatási- és bemutatócélból.
Az egyetem presztízse és anyagi stabilitása szempontjából fontos pillére az intézménynek az iregszemcsei kutatóintézet is. Az 1936 óta működő intézet az ötvenes évektől jelentős szerepet tölt be a mezőgazdasági kutatás-fejlesztésben: az itt nemesített – elsősorban hüvelyes és olajos – növények nemcsak idehaza, de Európa-szerte elterjedtek.
Információink szerint erre a két prosperáló egységre többen is szemet vetettek. A lapunkhoz eljutott hírek szerint a szarvasfarm esetleges tulajdonváltásával kapcsolatban Orbán Viktor kormányfő barátja, Felcsút polgármestere, Mészáros Lőrinc neve hangzik el gyakran. Az iregszemcsei takarmányfejlesztési kutatóintézet pedig többek szerint az OTP-vezér, s emellett igencsak komoly mezőgazdasági és élelmiszeripari érdekeltségekkel bíró Csányi Sándor birtokába kerülhet.
Minderről megkérdeztük Mészáros Lőrincet és Csányi Sándort is. A felcsúti oligarcha lapzártánkig nem reagált kérdéseinkre, az OTP sajtóosztálya ellenben azt közölte, hogy a bankár-üzletember iregszemcsei szerepvállalásáról szóló hír téves. Árnyaltabban fogalmazott eközben a Kaposvári Egyetem vezetése, amelytől többek között azt tudakoltuk, megválnak-e az érintett szervezeti egységektől, s ha igen, akkor miért. Válaszában Szávai Ferenc, az intézmény rektora nem cáfolta értesüléseinket, csak annyit írt: „A felvetett kérdésköröknek nincs aktualitása, amennyiben azok aktuálissá válnak, egyetemünk tájékoztatja a sajtó képviselőit”.
A szarvasfarm és a kutatóközpont sorsa kérdéses, miként az egyetem világszínvonalú technológiával felszerelt egészségügyi centrumáé is, a komplexum kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórházhoz kerülhet – igaz, ez már egy másik történet. Az egyetem egészségközpontjának alapjait a '90-es években rakták le, amikor az intézmény állatkutatási célokból beszerzett egy CT-gépet. A berendezést később humán orvoslásra is használni kezdték, s az elmúlt két évtizedben Európa egyik legkorszerűbb diagnosztikai és onkoradiológiai központjává fejlesztették a szervezeti egységet. Csaknem hárommilliárd forintos beruházás keretében tavaly adták át az új PET-központot, amelyhez hasonló felszereltségű mindössze másfél tucat működik Európában.
Az állattelep mellett kiszervezhetik az új PET-központot is, ami ugyan már korábban napirendre került, de még fájhat. FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Forrásaink közül az egészségügy centrumot illetően akadt, aki azt említette: az egység kiszervezése már korábban napirendre került, ugyanis „testidegennek” számít az egyetemi szervezetben, miután az intézményben nincs egészségügyi oktatás. Éppen ezért egy korábbi – a kormány által is támogatott – javaslat alapján a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórházhoz kerülhet a részleg. Noha ez a lépés logikusnak látszik, az is tény: a központ elcsatolása alighanem jelentős bevételkiesést okozna az egyetemnek – éppen úgy, mint a szarvasfarm és a kutatóintézet esetleges elveszítése, hiszen az Országos Egészségügyi Pénztártól 2,45 milliárd forintot kapott az itt végzett orvosi vizsgálatok ellentételezéseként az intézmény. Az egyetem vezetése az egészségügyi központ esetleges átadását sem cáfolta, e kérdésre is csak annyit közölt: "nincs aktualitása".
