A népirtás sem állíthat meg egy anyát

Mindenki háborút vív Pachmann Péter Misu háborúja című regényében, néhányan több fronton is. A történet elbeszélője, Misu anyja küzd a férjével, aki egy két lábon járó anyaméhnek tekinti. Próbál megbirkózni az anyaság gondolatával, az anyai ösztön ugyanis nem jön nála természetesen, Misu megfoganásának körülményei miatt pedig azt kívánja, inkább ne is jöjjön világra a gyerek. Misu megszületése után a gyerek betegségével kell megvívnia a harcot az anyának és Misunak is. A betegség az oka, hogy az anya önkéntes ápolónőként indul Misuval a Drina-völgybe a délszláv háború kellős közepén.

A regény két időpont eseményeit meséli el felváltva: az egyik a Misu születése körüli történések, a másik a hat évvel későbbi események. Utóbbiak mozgatórugóiról folyamatosan adagolva kapunk információkat. Például arról, milyen szerepe van a férj barátjának, Ábrahámnak a család életében és miért kell a legvadabb népirtás helyszínére mennie a nőnek a beteg gyerekkel együtt. A regény a késleltetett információk miatt fordulatos és olvastatja magát, viszont megterhelő is a háborús kegyetlenkedések nem túlzó, de gyomorfacsaró leírásai miatt. Jó párhuzam az út során és a táborban a bosnyák anya és lánya története, főleg, hogy a végén kiderül, a kislány Misu anyjának életében és a regény létrejöttében is fontos szerepet játszik.

A regény szereplőinek nevét kevés kivétellel nem tudjuk, ahogy a helyszínekről is csak annyit, hogy közel vagy messze vannak a Drina-völgyétől, a cél pedig feltételezhetően Srebrenica. A megalázott félholdasokat sem nevezik bosnyáknak, ami utal arra, hogy a történetnek általánosabb jelentése van, a központi téma pedig a bármilyen szenvedést kibíró anyai önfeláldozás, illetve az etnikai tisztogatás értelmetlensége. Másrészt viszont a szereplők kidolgozottsága szempontjából zavaró, hogy nem tudni, térben hol vagyunk és honnan származnak a kissé egysíkú szereplők. Tudjuk, hogy az anyának van kapcsolata a Drina-völggyel, gyerekkori emlékei a bosnyákokról, de titokban marad, hogy miről is van szó. Otthonában és a háborús közegben is kívülállónak tűnik, nem csak mert kereszténynek mondja magát és nő, hanem mert az orvos nyelvén kívül más nyelvet nem beszél, habár általában nem tudjuk, milyen nyelven beszélnek a regényben. Nem tudja, mi történik körülötte, ami eleinte magyarázható információhiánnyal, az események előrehaladtával viszont inkább naivitásnak tűnik. A délszláv háború és a népirtás csak díszlet lesz ahhoz, amit viszont jól megmutat a regény, azaz, hogy egy anya bármire képes, hogy megmentse a gyerekét.

Infó:

Pachmann Péter: Misu háborúja

Athenaeum Kiadó

206 oldal