A népirtás sem állíthat meg egy anyát

Publikálás dátuma
2017.10.17. 07:47

Mindenki háborút vív Pachmann Péter Misu háborúja című regényében, néhányan több fronton is. A történet elbeszélője, Misu anyja küzd a férjével, aki egy két lábon járó anyaméhnek tekinti. Próbál megbirkózni az anyaság gondolatával, az anyai ösztön ugyanis nem jön nála természetesen, Misu megfoganásának körülményei miatt pedig azt kívánja, inkább ne is jöjjön világra a gyerek. Misu megszületése után a gyerek betegségével kell megvívnia a harcot az anyának és Misunak is. A betegség az oka, hogy az anya önkéntes ápolónőként indul Misuval a Drina-völgybe a délszláv háború kellős közepén.

A regény két időpont eseményeit meséli el felváltva: az egyik a Misu születése körüli történések, a másik a hat évvel későbbi események. Utóbbiak mozgatórugóiról folyamatosan adagolva kapunk információkat. Például arról, milyen szerepe van a férj barátjának, Ábrahámnak a család életében és miért kell a legvadabb népirtás helyszínére mennie a nőnek a beteg gyerekkel együtt. A regény a késleltetett információk miatt fordulatos és olvastatja magát, viszont megterhelő is a háborús kegyetlenkedések nem túlzó, de gyomorfacsaró leírásai miatt. Jó párhuzam az út során és a táborban a bosnyák anya és lánya története, főleg, hogy a végén kiderül, a kislány Misu anyjának életében és a regény létrejöttében is fontos szerepet játszik.

A regény szereplőinek nevét kevés kivétellel nem tudjuk, ahogy a helyszínekről is csak annyit, hogy közel vagy messze vannak a Drina-völgyétől, a cél pedig feltételezhetően Srebrenica. A megalázott félholdasokat sem nevezik bosnyáknak, ami utal arra, hogy a történetnek általánosabb jelentése van, a központi téma pedig a bármilyen szenvedést kibíró anyai önfeláldozás, illetve az etnikai tisztogatás értelmetlensége. Másrészt viszont a szereplők kidolgozottsága szempontjából zavaró, hogy nem tudni, térben hol vagyunk és honnan származnak a kissé egysíkú szereplők. Tudjuk, hogy az anyának van kapcsolata a Drina-völggyel, gyerekkori emlékei a bosnyákokról, de titokban marad, hogy miről is van szó. Otthonában és a háborús közegben is kívülállónak tűnik, nem csak mert kereszténynek mondja magát és nő, hanem mert az orvos nyelvén kívül más nyelvet nem beszél, habár általában nem tudjuk, milyen nyelven beszélnek a regényben. Nem tudja, mi történik körülötte, ami eleinte magyarázható információhiánnyal, az események előrehaladtával viszont inkább naivitásnak tűnik. A délszláv háború és a népirtás csak díszlet lesz ahhoz, amit viszont jól megmutat a regény, azaz, hogy egy anya bármire képes, hogy megmentse a gyerekét.

Infó:

Pachmann Péter: Misu háborúja

Athenaeum Kiadó

206 oldal

Szerző

Bartók-örökség - Művészi szabadság pro és kontra

Publikálás dátuma
2017.10.17. 07:45

Mikortól adhatók elő Bartók művei bárki kénye-kedve szerint? A válasz bonyolult – sorozatunk második részében ennek járunk utána.
A csodálatos mandarin a társszerző, Lengyel Menyhért 1974-es halála után hetven évvel, azaz 2044. december 31-én szabadul a szerzői jogok korlátaitól. Fotó: Szalmás Péter

A csodálatos mandarin a társszerző, Lengyel Menyhért 1974-es halála után hetven évvel, azaz 2044. december 31-én szabadul a szerzői jogok korlátaitól. Fotó: Szalmás Péter

Bár Bartók Béla halálának hetvenedik évfordulója 2015-ben volt, három színpadi művének szerzői jogi védelme a társszerző halála után hetven évvel jár le. Ez pedig a Kékszakállú herceg vára és A fából faragott királyfi esetében Balázs Béla 1949-es halála miatt 2019. december 31-én, A csodálatos mandarinnál pedig Lengyel Menyhért 1974-es halála miatt 2044. december 31-én következik be. A világ nagy részén, így Amerikában, Ázsiában, Ausztráliában és Afrikában, illetve Európa nyugati felén Bartók Béla kisebb fia, az idén 93 éves Bartók Péter őrködik a szerző személyéhez fűződő jogai fölött. Európa középső és keleti felén, benne Magyarországon a zeneszerző nagyobb fia, ifj. Bartók Béla, majd halála után keresztfia, Vásárhelyi Gábor lett a jogörökös. Ez annyit jelent, hogy ha a művek integritását, szellemiségét, cselekményét, szereplőinek karaktereit, hangszerelését, hosszát szeretné megváltoztatni valaki, esetleg más mű részletét használná fel egy Bartók-alkotás előadása közben, a földrajzi helytől függően hozzájuk kell fordulnia.

„Ki kell várni a védelmi idő lejártát, azután nem kell már egy-két, a szerzői szándékhoz makacsul ragaszkodó emberrel megküzdeni” – mondta lapunk kérdésére Vásárhelyi Gábor, aki többször is tiltakozott, amikor szerinte a mű integritását sértő Bartók-előadás született. „A védelmi idő, a szerzői jog lejártáig az azt gyakorlók dönthetnek a művek esetleges megváltoztatásáról, azt követően minden felhasználó saját erkölcsi normái szerint határozhat erről. Nem lehet összekeverni A csodálatos mandarin hajsza jelenetében egymás kergetését a Káma Szútrával. Ha valaki felhasználja egy másik művész művét, akkor az ő szerzői szabadságát kell megtisztelnie azzal, hogy úgy hagyja, ahogyan azt megalkotta. Így gondolta ezt Bartók Béla is, aki – amint ez Sipos József Bartók című dokumentumfilmjében is elhangzik – kivitte fiát a moziból, amikor egy Disney-filmben változtattak valamit Beethoven VI. szimfóniáján. A hetven év szerzői jogi védelmi idő elég az eredeti rögzülésére.” – indokolja sokszor vaskalaposnak tartott hozzáállását Vásárhelyi Gábor: „Nem érzek ellentmondást, egy progresszív művet sokféleképpen elő lehet adni a mű adta eredeti keretek között maradva is.”

Bartók-örökség - Művészi szabadság pro és kontra

Publikálás dátuma
2017.10.17. 07:45

Mikortól adhatók elő Bartók művei bárki kénye-kedve szerint? A válasz bonyolult – sorozatunk második részében ennek járunk utána.
A csodálatos mandarin a társszerző, Lengyel Menyhért 1974-es halála után hetven évvel, azaz 2044. december 31-én szabadul a szerzői jogok korlátaitól. Fotó: Szalmás Péter

A csodálatos mandarin a társszerző, Lengyel Menyhért 1974-es halála után hetven évvel, azaz 2044. december 31-én szabadul a szerzői jogok korlátaitól. Fotó: Szalmás Péter

Bár Bartók Béla halálának hetvenedik évfordulója 2015-ben volt, három színpadi művének szerzői jogi védelme a társszerző halála után hetven évvel jár le. Ez pedig a Kékszakállú herceg vára és A fából faragott királyfi esetében Balázs Béla 1949-es halála miatt 2019. december 31-én, A csodálatos mandarinnál pedig Lengyel Menyhért 1974-es halála miatt 2044. december 31-én következik be. A világ nagy részén, így Amerikában, Ázsiában, Ausztráliában és Afrikában, illetve Európa nyugati felén Bartók Béla kisebb fia, az idén 93 éves Bartók Péter őrködik a szerző személyéhez fűződő jogai fölött. Európa középső és keleti felén, benne Magyarországon a zeneszerző nagyobb fia, ifj. Bartók Béla, majd halála után keresztfia, Vásárhelyi Gábor lett a jogörökös. Ez annyit jelent, hogy ha a művek integritását, szellemiségét, cselekményét, szereplőinek karaktereit, hangszerelését, hosszát szeretné megváltoztatni valaki, esetleg más mű részletét használná fel egy Bartók-alkotás előadása közben, a földrajzi helytől függően hozzájuk kell fordulnia.

„Ki kell várni a védelmi idő lejártát, azután nem kell már egy-két, a szerzői szándékhoz makacsul ragaszkodó emberrel megküzdeni” – mondta lapunk kérdésére Vásárhelyi Gábor, aki többször is tiltakozott, amikor szerinte a mű integritását sértő Bartók-előadás született. „A védelmi idő, a szerzői jog lejártáig az azt gyakorlók dönthetnek a művek esetleges megváltoztatásáról, azt követően minden felhasználó saját erkölcsi normái szerint határozhat erről. Nem lehet összekeverni A csodálatos mandarin hajsza jelenetében egymás kergetését a Káma Szútrával. Ha valaki felhasználja egy másik művész művét, akkor az ő szerzői szabadságát kell megtisztelnie azzal, hogy úgy hagyja, ahogyan azt megalkotta. Így gondolta ezt Bartók Béla is, aki – amint ez Sipos József Bartók című dokumentumfilmjében is elhangzik – kivitte fiát a moziból, amikor egy Disney-filmben változtattak valamit Beethoven VI. szimfóniáján. A hetven év szerzői jogi védelmi idő elég az eredeti rögzülésére.” – indokolja sokszor vaskalaposnak tartott hozzáállását Vásárhelyi Gábor: „Nem érzek ellentmondást, egy progresszív művet sokféleképpen elő lehet adni a mű adta eredeti keretek között maradva is.”