Előfizetés

Slam Poetry - Irodalom valós időben

Csepelyi Adrienn
Publikálás dátuma
2017.10.17. 07:46
Mészáros Péter képviselheti hazánkat az Európa-bajnokságon Fotó: Pereszlényi Erika
Őrjöngő nézőtér, ölelkező ellenfelek, közéleti rímek: tizedpontokon dőlt el a 6. Országos Slam Poetry Bajnokság.

Ha volna csillár a Trafóban, nyilván azon is lógnának a nézők: a 6. Országos Slam Poetry Bajnokság döntőjére hetekkel ezelőtt elfogyott az összes jegy. Néhány elszánt néző még a finálé napján is próbált belépőt szerezni. Hiába. Ritkán fordul elő, hogy hazánkban valami köré ilyen gyorsan ennyire stabil szubkultúra szerveződjék: tíz esztendeje a slam poetry idehaza még néhány lelkes amatőr baráti szórakozása volt csupán, ma valóságos iparág. Idén százötven indulóból huszonöten jutottak a döntőbe, a nézőtéren pedig a keményvonalasok ülnek, így a három szakmai zsűritag (a kétszeres ob-győztes Süveg Márk Said, Palkovits Nóra színésznő és Babiczky Tibor költő) mellé választott két önkéntes is bátran nevezhető hozzáértőnek.

Mi az a slam poetry?
A slam poetry egy modern költészeti verseny. Előadói műfaj, szóban, s leginkább élőben hatásos – sok szöveg hatását írásban szinte lehetetlen visszaadni. nem versfelolvasás és nem rap, nem szükséges a kötött ütemes lüktetés. A verseket előre megírják, az előadást megtervezik, de a színpadra bárki felmehet. Egyes versenyeken használhatók kellékek, másokon csak a gesztusok, a test. A slam verseny: a háromperces produkciókat a zsűri pontozza. A hazai slam-mozgalmat a Műcsarnok indította el 2006 februárjában, költők és rapperek csatájával. 2008 januárjától már rendszeres slam-esteket rendeztek a fővárosban, mára pedig számos slam-klub működik vidéken, sőt: Erdélyben és a Felvidéken is. A Slam Poetry országos Bajnokság a műfaj legrangosabb hazai versenye, a győztes részt vesz az Európa-bajnokságon.

Noha a témák sokfélék, a közéleti, aktuálpolitikai utalások szinte általánosnak mondhatók. Családon belüli erőszak, nemi identitás, háborús trauma, szerelmi bánat – a spektrum igen széles. Ez is a műfaj velejárója: miután a fellépő leveszi a szemüvegét, látványosan elhajítja szövegét, hisz szemüveg nélkül úgysem látja azt. Ki dalrészletekkel dobja fel a szövegét, ki a közönséget vonja be, megint más a pulóverét húzza teátrálisan a fejére. Szabad kicsit ripacsnak lenni, itt a túl sok is belefér, visz a hangulat. Palkovits Nóra zsűrielnök frappánsan fogalmazza meg, miként lehet, hogy itt mindennek van létjogosultsága: együtt tapsolni fontos emberi élmény, azt érezzük, hogy a véleményünkkel nem vagyunk egyedül. Apropó, taps: a slam-etikett szerint a szövegek közben senki sem üti össze a tenyerét, a tetszést csettintéssel nyilvánítja ki a közönség, hogy ne zavarja az előadót.

A végeredmény
1. helyezett: Mészáros Péter (59.4 pont)
2. helyezett: Munding Márton (59.1 pont)
3. helyezett: Bárány Bence (58.5 pont)
Közönségdíj: Sára Gergely Gege
A zsűri díja: György Ádám

A legtanulságosabb az, ami a színfalak mögött zajlik. Mindenkinek jut egy ölelés a versenytársaktól, a produkciók végén pedig örömujjongás fogadja azt, aki önmagához képest kiemelkedőt nyújtott odafent.

A döntő második körébe öten jutnak: a győztes képviselheti hazánkat az Európa-bajnokságon november 30. és december 3. között: a szó legszorosabb értelmében üzenhet Brüsszelnek. Az eredményhirdetés – amely alatt az Amoeba együttes stílszerűen az Eye of the Tigert játssza – össznépi ölelkezésbe fullad: a finalisták a színpadra özönlenek, hogy a nyertes Mészáros Pétert ünnepeljék. Ahogy az egyik versenyző fogalmazott a szövegében: „életemben először egy versenyre nem győzni jöttem”.

Fazekas Viktor: Ez nem propaganda (részletek)

„Csak dobj be egy százast a hátad mögé, hátha égig érő gyűlölet lesz belőle,

Hogy hiába építünk falakat, ha nincs kire felnézni, mert nincs támogatás a tetőre.

De persze, próbáljuk belehazudni a tegnapokba, hogy igazából minden rendben,

hogy nem is veszünk részt ebben a globális Turing-tesztben,

hogy itt még minden emberi, hogy nem is gáz, ha meghalunk,

hogy nem is vagyunk olyan magányosak, mint egy kisvárosi kisvasút(i sínpár).

De ez nem propaganda, nem közérdekű közlemény és nem is fizetett hirdetés.

Ez csak a kíváncsi lelkiismeretem, ami minden reggel az oldalamat fúrja,

hogy minden reggel befalazzuk az ördögöt, hogy aztán ráfesthessük újra,

mert hát tényleg, ha mindenki ellenünk van, akkor senki nem ellenség,

ez egy ilyen unalomba fulladt para, nem normális jelenség,

mert a para-nem-normális jelenség, hogy félned már csak megszokásból illene,

de nyugi, nem lehet baj, hisz bármikor velünk van a magyarok Istene.

A magyarok istene... Én meg azt hittem, hogy az közös!

De hát ez nem propaganda, emiatt a célja is nagyon ködös,

mi meg napról napra igyekszünk magunkat közhellyel degeszre zabálni,

ami után egymással konzultálni pont olyan, mint a barkochba – ha nem lenne, ki kéne találni.

De ez nem propaganda, csak itt az ősz, és egyre rövidebbek a nappalok,

egyre hűvösebbek az éjszakák és nem tudom, hogy nyugodtan melyik levéltakaróban alhatok,

hogy csak a látható leheletem emlékeztet arra még, hogy beszéljek,

ahogy lassan a földre hullanak a megsárgult plakátszegélyek.”

Hazárdjátékot játszanak Katalónia jövőjével

Körösi Ivett
Publikálás dátuma
2017.10.17. 07:31
A katalán regionális kormány elnöke, Carles Puigdemont aláírja a függetlenségről szóló dokumentumot. FOTÓ: LLUIS GENE / AFP
Súlyosbodik a bizonytalanság a tartományban, miután a régió vezetője kikerülte a válaszadást, s nem árulta el Madridnak, hogy korábban kikiáltotta-e a függetlenséget.
Tárgyalási ajánlat a spanyol kormánynak Fotó: AFP/Lluis Gene

Tárgyalási ajánlat a spanyol kormánynak Fotó: AFP/Lluis Gene

Sokan bíztak abban, hogy tegnap reggel 10 órára véget ér a teljes bizonytalanság időszaka, és kiderül, Carles Puigdemont katalán vezető az október 1-jei függetlenségi referendum után kikiáltotta-e a régió elszakadását vagy sem. Mint az emlékezetes, Puigdemont múlt hét kedden azt mondta, Katalónia kivívta a függetlenséget jogát, ám hozzátette: felfüggeszti a folyamatot.

A madridi kormány hétfő reggel 10 óráig egy egyszerű igent vagy nemet várt volna Puigdemonttól, ám ő e helyett hosszú levelet küldött a Moncloába, amelyben kikerülte a válaszadást. Az egykori újságíró egyetlen kézzel fogható javaslata az volt, hogy kezdődjön egy két hónapos tárgyalási időszak Madriddal. Sürgette továbbá Mariano Rajoy néppárti kormányfőt, hogy találkozzanak „mielőtt a helyzet fokozódik”. „A kormányom első számú prioritása, hogy a dialógus útjára lépjünk… Ahogy az a demokráciákban szokás, beszélni szeretnénk a problémáról, amellyel szembe kell nézniük azoknak a katalán embereknek, akik egy független európai országban szeretnének élni” – írta Puigdemont.

Az El País tegnap macska-egér játéknak nevezte a Madrid és Barcelona közti huzavonát, amely a határidők és ultimátumok tologatásával növeli a bizonytalanságot. A spanyol kormány természetesen nem reagált jól Puigdemont „cselére”, ám elhamarkodott válasz helyett új határidőt adtak a katalán vezetőnek: csütörtök reggel 10 óráig valóban nyíltan meg kell mondania, hogy kikiáltotta-e Katalónia függetlenségét vagy sem. „Nem volt nehéz feladat, csupán igennel vagy nemmel kellett volna felelnie arra vonatkozóan, hogy kikiáltotta-e a függetlenséget” – mondta Soraya Sáenz de Santamaria spanyol kormányfő-helyettes délelőtti sajtótájékoztatóján, majd hangsúlyozta, hogy bármilyen dialógusról legyen is szó, annak a „törvény keretein belül” kell zajlania.

Kérdés, hogy meddig tart a madridi türelem, hiszen a kormány már bejelentette az alkotmány 155 cikkelyének – vagyis a katalán autonómia felfüggesztésének – előkészítését. Ha Puigdemont csütörtökön sem áll elő konkrét válasszal – mégpedig azzal, hogy múlt múlt hét kedden, a parlamentben valójában nem kiáltotta ki a függetlenséget –, akkor aligha kerüli el, hogy élesítsék az alkotmány 155. cikkelyét.

A sajtónak nyilatkozó források szerint az 54 éves katalán vezető iszonyú nyomás alatt van. A függetlenségpárti erők – így a kormánykoalíció tagja, a szélsőbaloldali Népi Egység pártja (CUP) – nem akarnak hallani semmilyen „megalkuvásról”, míg a mérsékeltebb hangok egyre nagyobb aggodalommal figyelik az eseményeket. Az ország legerősebb régiójaként emlegetett Katalóniából egyre több vállalat menekül, és az európai közösség sem támogatja az elszakadást. Így egyre nehezebb lesz meggyőzni az embereket, hogy a függetlenség a legjobb út.

Ártalmas feszültség
Az elmúlt hetek feszültsége, a politikai és gazdasági bizonytalanság a katalánok egészségi állapotán is érezteti hatását. Helyi orvosok szerint a rendelőkben kézzel fogható bizonyítékai vannak a válság egészségügyi hatásainak, nőtt például a stresszre, szorongásra panaszkodó emberek száma – derül ki az El País beszámolójából. A spanyol napilapnak nyilatkozó források szerint ezeket igen komolyan kell venni, mert ha nem kezelik, negatív hatásai lehetnek a mentális egészségre. Az egészségügyi tárca szakemberei hozzátették, hogy a szorongás sokaknál az augusztusi katalóniai terrorista merényletekkel kezdődött, majd nem sokkal később megkezdődött az igen feszült légkört eredményező népszavazási kampány, a függetlenségi referendum során tapasztalt erőszak, s az azt követő bizonytalanság pedig csak rontott a helyzeten.

Hazárdjátékot játszanak Katalónia jövőjével

Körösi Ivett
Publikálás dátuma
2017.10.17. 07:31
A katalán regionális kormány elnöke, Carles Puigdemont aláírja a függetlenségről szóló dokumentumot. FOTÓ: LLUIS GENE / AFP
Súlyosbodik a bizonytalanság a tartományban, miután a régió vezetője kikerülte a válaszadást, s nem árulta el Madridnak, hogy korábban kikiáltotta-e a függetlenséget.
Tárgyalási ajánlat a spanyol kormánynak Fotó: AFP/Lluis Gene

Tárgyalási ajánlat a spanyol kormánynak Fotó: AFP/Lluis Gene

Sokan bíztak abban, hogy tegnap reggel 10 órára véget ér a teljes bizonytalanság időszaka, és kiderül, Carles Puigdemont katalán vezető az október 1-jei függetlenségi referendum után kikiáltotta-e a régió elszakadását vagy sem. Mint az emlékezetes, Puigdemont múlt hét kedden azt mondta, Katalónia kivívta a függetlenséget jogát, ám hozzátette: felfüggeszti a folyamatot.

A madridi kormány hétfő reggel 10 óráig egy egyszerű igent vagy nemet várt volna Puigdemonttól, ám ő e helyett hosszú levelet küldött a Moncloába, amelyben kikerülte a válaszadást. Az egykori újságíró egyetlen kézzel fogható javaslata az volt, hogy kezdődjön egy két hónapos tárgyalási időszak Madriddal. Sürgette továbbá Mariano Rajoy néppárti kormányfőt, hogy találkozzanak „mielőtt a helyzet fokozódik”. „A kormányom első számú prioritása, hogy a dialógus útjára lépjünk… Ahogy az a demokráciákban szokás, beszélni szeretnénk a problémáról, amellyel szembe kell nézniük azoknak a katalán embereknek, akik egy független európai országban szeretnének élni” – írta Puigdemont.

Az El País tegnap macska-egér játéknak nevezte a Madrid és Barcelona közti huzavonát, amely a határidők és ultimátumok tologatásával növeli a bizonytalanságot. A spanyol kormány természetesen nem reagált jól Puigdemont „cselére”, ám elhamarkodott válasz helyett új határidőt adtak a katalán vezetőnek: csütörtök reggel 10 óráig valóban nyíltan meg kell mondania, hogy kikiáltotta-e Katalónia függetlenségét vagy sem. „Nem volt nehéz feladat, csupán igennel vagy nemmel kellett volna felelnie arra vonatkozóan, hogy kikiáltotta-e a függetlenséget” – mondta Soraya Sáenz de Santamaria spanyol kormányfő-helyettes délelőtti sajtótájékoztatóján, majd hangsúlyozta, hogy bármilyen dialógusról legyen is szó, annak a „törvény keretein belül” kell zajlania.

Kérdés, hogy meddig tart a madridi türelem, hiszen a kormány már bejelentette az alkotmány 155 cikkelyének – vagyis a katalán autonómia felfüggesztésének – előkészítését. Ha Puigdemont csütörtökön sem áll elő konkrét válasszal – mégpedig azzal, hogy múlt múlt hét kedden, a parlamentben valójában nem kiáltotta ki a függetlenséget –, akkor aligha kerüli el, hogy élesítsék az alkotmány 155. cikkelyét.

A sajtónak nyilatkozó források szerint az 54 éves katalán vezető iszonyú nyomás alatt van. A függetlenségpárti erők – így a kormánykoalíció tagja, a szélsőbaloldali Népi Egység pártja (CUP) – nem akarnak hallani semmilyen „megalkuvásról”, míg a mérsékeltebb hangok egyre nagyobb aggodalommal figyelik az eseményeket. Az ország legerősebb régiójaként emlegetett Katalóniából egyre több vállalat menekül, és az európai közösség sem támogatja az elszakadást. Így egyre nehezebb lesz meggyőzni az embereket, hogy a függetlenség a legjobb út.

Ártalmas feszültség
Az elmúlt hetek feszültsége, a politikai és gazdasági bizonytalanság a katalánok egészségi állapotán is érezteti hatását. Helyi orvosok szerint a rendelőkben kézzel fogható bizonyítékai vannak a válság egészségügyi hatásainak, nőtt például a stresszre, szorongásra panaszkodó emberek száma – derül ki az El País beszámolójából. A spanyol napilapnak nyilatkozó források szerint ezeket igen komolyan kell venni, mert ha nem kezelik, negatív hatásai lehetnek a mentális egészségre. Az egészségügyi tárca szakemberei hozzátették, hogy a szorongás sokaknál az augusztusi katalóniai terrorista merényletekkel kezdődött, majd nem sokkal később megkezdődött az igen feszült légkört eredményező népszavazási kampány, a függetlenségi referendum során tapasztalt erőszak, s az azt követő bizonytalanság pedig csak rontott a helyzeten.