Uniós milliárdok morzsolódnak a diákokkal együtt

Publikálás dátuma
2017.10.18 07:00

Fotó: /

Hatalmas összeget, összesen 27 milliárd forintot fordít a kormány a végzettség nélküli iskolaelhagyás visszaszorítására – tudtuk meg az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi). A pénzt különböző projektekben hasznosítják, amelyek a végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia keretében valósulnak meg. A költségek szinte egésze uniós forrás, a stratégiához kapcsolódó EFOP projekteket 2015-ben, 2016-ban és idén írták ki, az Emmi tájékoztatása szerint mindegyik megvalósítása folyamatban van.

A legtöbb pénzt (12,9 milliárd forintot) a tanulói lemorzsolódással veszélyeztetett intézmények fejlesztésére szánják. A program indítását kedden jelentette be Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelésért felelős helyettes államtitkára. Mint mondta, a projekt keretében a lemorzsolódásnak leginkább kitett 150 óvoda és 300 iskola intézményfejlesztését végzik el. Ugyanakkor az Emmi lapunkat úgy tájékoztatta: a fejlesztési terveket megalapozó helyzetelemzés még nem zárult le, október végéig tervezik annak elkészítését. A projekt – ami deszegregációs modelleket, szakmai útmutatókat is tartalmaz – három teljes tanévben, 2020-ig valósul meg.

További milliárdokat fordítanak a tanárok felkészítésére: a "Pedagógusok módszertani felkészítése a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése érdekében" elnevezésű EFOP projekt keretösszege 9,86 milliárd forint. Az "Esélyteremtés a köznevelésben" című projektre 4,29 milliárd forintot szántak, ennek célja egyebek mellett "az esélyteremtő nevelés-oktatást lehetővé tévő módszertani kultúra kialakítása, megerősítése, esélyteremtő módszertant alkalmazó köznevelési intézmények gyakorlóintézménnyé válásának támogatása", illetve az iskolarendszeren kívüli hátránycsökkentő tevékenységek (Tanoda, Második Esély) eredményességének növelése.

A stratégia része a hároméves kortól kötelező óvodáztatás 2015 szeptemberi bevezetése (az Emmi szerint a 2016-2017 nevelési évben 3,8 százalékkal nőtt a háromévesek aránya 2014-2015-höz képest), illetve az Arany János Programok is. Ezekben eddig több mint négyezer középiskolás, szakiskolás hátrányos helyzetű tanuló vett részt (30 százalékuk roma). "A 2014-ben végzett vizsgálat megállapította, hogy e programok nélkül a tanulók mintegy negyede alacsonyabb képzési szinten vagy valószínűleg egyáltalán nem tanult volna tovább" – állítja a minisztérium.

Ehhez képest a trendek aggasztóak. Az Eurostat adatai szerint miközben a végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya Európa-szerte csökken, Magyarországon 2010 óta szinte folyamatosan növekszik, 2014-ben már meghaladtuk az uniós átlagot (lásd ábránkat). A romló trend 2016 után sem állt meg, és nagy valószínűséggel a közeljövőben sem fog, legalábbis Radó Péter szerint. Az oktatáspolitikai elemző lapunknak elmondta: a kormány olyan eszközöket alkalmaz, amelyekről már most tudni, nem lesz jelentős hatásuk.

– Ahhoz, hogy a végzettség nélküli iskolaelhagyást visszaszorítsuk, elsősorban iskolai autonómiára van szükség. Rengeteg kutatás-fejlesztés készült korábban Magyarországon is, egyértelműek a kritériumok. A mutatók 2010 óta romlanak, jól látszik, az okokat a kormány maga idézte elő. Megszüntették a normatív finanszírozást, az iskolákat semmi nem motiválja arra, hogy bent tartsák a diákokat. A tankötelezettség korhatárának leszállítása is azt üzente, idő előtt meg lehet szabadulni a "problémás" gyerekektől. A pedagógusok mozgásterét csökkentették, az állam kívülről irányít. Ilyen környezetben semmi esélye a differenciált oktatásnak, ami az egésznek az alapfeltétele lenne – mutatott rá Radó. A szakértő szerint így hatalmas mennyiségű uniós pénz megy el, a gyakorlati megvalósítást tekintve értelmetlen projektekre.

2017.10.18 07:00

Uniós pénzzel jutalmazzák az agymosást

Publikálás dátuma
2018.09.24 06:00

Fotó: / Radó Ferenc
Nemcsak a megyei lapok, hanem gyakran a települési orgánumok is elvesztették függetlenségüket.
Az ellenzéknek nem csak Mészáros Lőrinc és Andy Vajna sajtóbirodalmával kell megküzdenie, hanem a helyi, települési médiával is, amely az elmúlt években – egy-egy egyre nehezebb helyzetben megmaradni próbáló orgánumot kivéve – a megyei lapokhoz hasonlóan elvesztette függetlenségét. Általában felvásárolták ezeket a médiumokat is, így az önkormányzat szócsövévé, propagandaeszközzé váltak. Kaposváron például a 2010-es kormányváltásig a megyei lap mellett az önkormányzati fenntartású tévéből, két – a Tudományos Ismeretterjesztő Társulathoz, valamint a megyei önkormányzathoz tartozó – rádióból és egy ingyenes hirdetési újságból tájékozódhattak a helyiek. Jelenleg a Mészáros Lőrinc Mediaworkséhez tartozó Somogyi Hírlap, a városi televízió, egy rádió, egy heti hirdetési újság és három internetes portál a választék - utóbbiak közül az egyik egy ellenzéki hírblog. A városi tévé továbbra is önkormányzati fenntartású, a hírportált, hirdetési újságot és rádiót fenntartó Most Médiacsoport viszont elvileg független. Tartalmát és stílusát tekintve viszont alig különbözik a propagandamédiumoktól. Tulajdonosai igen sikeresen indulnak a tendereken, az elmúlt kilenc évben nagyjából 80 millió forintot nyertek önkormányzati pályázatokon különféle uniós vagy helyi beruházások marketing- és kommunikációs feladatainak ellátására.  A Most Médiacsoport tulajdonosa a Zselici Forrás Kft., amelyet 2007-ben az egyik helyi nagyvállalkozó fia alapított. A cégbe aztán 2011-ben bevásárolta magát Farkas Mária Ilona, a kaposvári Számvevők Könyvvizsgáló és Könyvviteli Kft. tulajdonosa, aki két év múlva átvette az ügyvezetői posztot is, és hivatalosan ma is övé a Zselici Forrás. A kiadó- és szerkesztőségvezető M. Schenk Tünde, a heti vezércikket pedig a Németországban többek között könyvkiadással is foglalkozó – például a lengyel Igor Janke Orbán Viktorról írt könyvét is kiadó – Schenk János jegyzi. Nem lehet nem észrevenni az összefüggést a Zselici Forrásban lezajlott váltás és az elnyert önkormányzati pályázati pénzek között: a cég a tulajdonosváltásig évi 1-1,2 millió forintot nyert el a várostól, 2011-ben viszont már csaknem 10 milliót, míg tavaly 19,8 milliót, az idén nyárig pedig 13,5 milliót. És ezt csak a helyi vagy uniós pályázatok kommunikációs és marketingköltségeire. A kiadó- és szerkesztőségvezető sem járt rosszul: a 2016 év végén alapított családi cége, a Marosi Média Bt. az idén nyáron már el is nyert két, összesen több mint 800 ezer forintos projektet. Az amúgy a városi tévével egy épületben működő Most Médiacsoport teljes mértékben kiáll az önkormányzat és a kormány politikája mellett, és jobb esetben csak negligálja az ellenzéket, máskor viszont valótlan híreket közöl velük kapcsolatban. Ezt egyébként már több bírósági ítélet és végzés ki is mondta. A jelenség egyébként egyáltalán nem egyedi – a vidéki helyi sajtó sok helyen így működik –, viszont jól mutatja: ha az ellenzék komolyan veszi, hogy meg akarja szólítani a vidéket is, komoly nehézségekkel kell megküzdenie. 
Témák
média
2018.09.24 06:00
Frissítve: 2018.09.24 06:00

Független jelölt nyert a bihartordai és a kelevízi időközin

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:51
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Bihartordán Serdült János Csabát választották, Kelevíz polgármestere pedig ismét Balatincz Krisztina lett.
Három független jelölt közül Serdült János Csabát választották Bihartorda polgármesterévé a vasárnapi időközi voksoláson – közölte a helyi választási iroda vezetője az MTI-vel. Tóth Jánosné tájékoztatása szerint a Hajdú-Bihar megyei település 758 választásra jogosult polgára közül 409 adta le szavazatát, minden voks érvényes volt. A három jelölt közül Serdült János Csaba 325, Németi Ferenc 56, Guth Zoltán 28 szavazatot kapott. A Hajdú-Bihar megyei Bihartordán azért kellett polgármester-választást tartani, mert a települést vezető Módos Imre (Fidesz-KDNP) elhunyt. Ugyancsak vasárnap ismét Vargáné Balatincz Krisztinát (független) választották polgármesterré a somogyi Kelevíz községben, ahol a képviselő-testület tagjait is megválasztották a vasárnapi időközi voksoláson. Hajdu Szabina, a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője elmondta: a polgármester-választás győztese 118, míg szintén független vetélytársa, Vida János 64 érvényes szavazatot kapott. A tizenegy független képviselőjelöltből négyen szereztek mandátumot. A jegyző beszámolt arról is, hogy a Marcalihoz közeli, 339 lakosú Kelevíz 271 választópolgárából 182 járult az urna elé. Az időközi választásra azért volt szükség, mert a képviselő-testület idén június végén feloszlatta magát. A döntéshez a polgármester és a képviselők között kialakult feszültség, illetve az vezetett, hogy nem sikerült elfogadni Kelevíz zárszámadását.
2018.09.23 20:51
Frissítve: 2018.09.23 21:01