Amerika védi a magyar sajtót

Publikálás dátuma
2017.10.18. 07:07

Sajnálatos módon, a médiaszabadságot érintő negatív tendenciák folytatódnak – tette egyértelművé az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét irányító diplomata.

Szabad és demokratikus társadalom nem létezhet szabad sajtó nélkül, amely teljes mértékben képes tájékoztatni az embereket kormányuk cselekedeteiről és eszközöket adni a kezükbe, hogy gondoskodhassanak róla, a kormány ne éljen vissza a hatalmával – mondta a Magyar Újságírók Országos Szövetségénél tartott beszédében David Kostelancik amerikai ügyvivő, aki nagykövet hiányában a legmagasabb rangú amerikai diplomata Magyarországon.

Kostelancik világossá tette, lehet szeretni, vagy megvetni az újságírókat, kritizálni a sajtót, ám a médiának hatalmas szerepe van egy demokratikus társadalom működésében és egészséges fejlődésében. "Végső soron azonban, lévén demokratikus kormányok képviselői, tisztában vagyunk vele, hogy ha önök nem teszik fel a kemény kérdéseket, nem végzik el a munkájukat. Tisztában vagyunk vele, hogy elszámolással tartozunk a polgároknak, akiket képviselünk, és hogy a nyilvánosság napvilága, melyet az erőteljes, szabad és független sajtó biztosít, alapvető fontosságú ennek az elszámoltathatóságnak az elérésében" – mondta. Az amerikai ügyvivő kijelentette azt is: "a demokratikus kormányoknak nem szabad megpróbálniuk elhallgattatni a bírálóikat". Aztán minden korábbinál keményebben tette egyértelművé: "az elmúlt években az Egyesült Államok számos alkalommal felszólalt a sajtószabadság terén Magyarországon mutatkozó negatív tendenciákról. Sajnálatos módon, ezek a negatív tendenciák folytatódnak."

Konkrétumként hozta: "a kormány szövetségesei fokozatosan átvették az ellenőrzést és a befolyást a médiapiac felett, anélkül, hogy a monopóliumok létrejöttét megakadályozni hivatott szabályozó testület kifogást emelt volna ez ellen. A közelmúltban a kormányzatot támogató személyekhez kötődő vállalatok megszerezték az ellenőrzést az utolsó, még megmaradt független megyei lapok felett." Arról is beszélt: azok az újságírók, akik ezeknél a médiumoknál dolgoznak vagy dolgoztak, "úgy tájékoztattak minket, hogy az új tulajdonosok diktálta szerkesztőségi irányvonalat kell követniük, és nem lehet kormánykritikus cikkeket megjelentetniük". Emlékeztetett arra is: "a kormányzat ezen túl jelentős állami hirdetést csatornáz a baráti médiatulajdonosokhoz, miközben a független médiumok szinte semennyi állami hirdetéshez sem jutnak. Azt halljuk, hogy magánvállalkozásokkal közlik, ne hirdessenek a független médiumokban, ellenkező esetben retorziókra számíthatnak."

A jelenleg hazánkban tartózkodó legmagasabb rangú amerikai diplomata szerint "a velünk kritikus sajtót is meg kell védenünk, hiszen a sajtó a demokrácia egyik alappillére." Kostelancik szólt arról is: bármilyen kritikus is olykor Donald Trump amerikai elnök az amerikai, vagy nemzetközi sajtó képviselőivel, sosem kérdőjelezi meg, a mindenkori amerikai kormány sosem vonja kétségbe a média szabad működését. Sőt, "az Egyesült Államok egyértelműen elítél minden, újságírók megfélemlítésére vagy elhallgattatására tett kísérletet".

Az ügyvivő végül idézte Thomas Jeffersont, Amerika harmadik elnökét, aki azt írta, hogy „inkább teszem ki magamat a túl sok szabadsággal járó kellemetlenségeknek, mint a túl kevéssel járóaknak.” Kostelancik azzal zárta beszédét: "A sajtószabadság megvédése közös és szent kötelességünk, olyan életbevágó, el nem múló imperatívusz, melyet gyakorolni és értékelni kell az én hazámban, itt Magyarországon és minden országban, mely magáénak vallja a szabadságot és a demokráciát."

Ara-Kovács Attila: ez még csak a nyitány

Nem független az Orbán-kormány amerikai érdeket sértő, így például a CEU-t érintő lépéseitől az amerikai ügyvivő kemény bírálata - állítja a külügyi szakértő, a DK elnökségi tagja.

- Milyen diplomácia üzenetet hordoz David Kostelancik keddi beszéde?

- A DK és én személy szerint is rendkívül üdvözlöm, hogy az amerikai diplomácia a korrupció és a sajtószabadság terén is következetesen és keményen kiáll értékalapú külpolitikája mellett. Ez az Egyesült Államok nemzetközi szerepéből is fakad, hiszen a transzatlanti szövetségesi rendszer vezető erejeként kötelessége fellépni minden ilyen, az Orbán-kormányhoz hasonló autokratikus hatalommal szemben.

- Ez azt is jelenti, hogy Donald Trump nem váltotta be Orbán Viktor várakozásait?

- Nem, sőt, a demokratikus fékek felszámolását érintő nemzetközi kritika az amerikai alkotmányból fakadó, a mindenkori amerikai kormányt jellemző magatartás. Egyúttal jelzés is: régen nem a sokat kritizált Victoria Nuland irányítja a külpolitikát, egészen más értékrendű kormány gyakorolja a hatalmat, az emberi és alkotmányos szabadságjogok védelme azonban az amerikai értékrendből fakad.

- Ahogyan a nemzeti érdek védelme is, hiszen a Trump-kormány a CEU ügyében is kritikát fogalmazott meg korábban.

- Pontosan, éppen ezért a magyar kormány mostani mozgásával, az aljas trükközéssel igenis összefüggésben lehet ez a válaszreakció. Sőt, az amerikai ügyvivő beszéde a nyitánya lehet egy olyan amerikai politikának, amely a következő hét hónapban lerántja majd a leplet az Orbán-kormány életveszélyes politikai játszmájáról.

Szerző

A tévé tehet róla? - Mesés fizetésért sincs óvónő

Publikálás dátuma
2017.10.18. 07:05
A szerző felvételei.
Országos visszhangja volt annak, hogy borsodi Tornanádaskán félmilliós fizetésért keresnek óvónőt. Az állást azóta sem tudták betölteni, s volt olyan jelentkező, aki felfelé alkudott.

Tornanádaskán mindenki söpröget. Ahogy a Kassa felőli úton bekanyarodunk, s átvágunk a síneken, tucatnyi asszonyt látunk ciroksöprűvel a kezében. Később kiderül: a hatszáz fős településen százötven közmunkás van, ők jellemzően a falut rendezgetik vagy virágot ültetnek. Rendes állás itt nemigen akad.

Teli az óvodaudvar is frissen ültetett örökzöldekkel, ezeket nézegetjük, beljebb ugyanis nem mehetünk. Az óvónők nem nyilatkoznak, mindenki a polgármesterhez irányít, ám ő épp lakhelyén, Szendrőn van. Egy parkban várakozunk, amíg megjön, s nézzük a felújított tér szélén, magas talpazaton álló fehér gnóm szobrokat, amelyek mintha a párizsi Notre-Dame tetejéről cseppentek volna ide.

– Rizikét? Vagy lila pereszkét inkább? – szólít meg asszony, óvodás kislányával az oldalán. Aki épp nem közmunkában sepreget, gombát szed ilyenkor ősszel, s vonattal viszi a miskolci piacra. A kislány azt mondja, szeret ide óvodába járni, sok verset tanulnak és mesefilmeket néznek. Az anyja úgy tudja, nyolcvan gyerekkel egyetlen végzett óvónő foglalkozik, a többiek dadusok, és sokan közülük közmunkások.

Ezt a nem sokkal később megérkező polgármester, Beri Tamás cáfolja, szavai szerint három képesített óvónő dolgozik az intézményben, de valóban sok a kisegítő. – Tudja, olyan ez, mint a repülőtereken, ahol sólymokkal riasztják el a galambokat a gép elől. Nekem is vannak ilyen sólymaim, akik bent felügyelnek az óvodában és az iskolában: azóta rend van mindenütt – fogalmaz kissé képletesen. Aztán elmagyarázza, hogy olyan közmunkásokat delegált ide, akiknek tekintélyük van az itteni családok előtt, s így nem lehet „hőzöngeni” vagy balhét kavarni. Ha mégis történne bármi incidens, akkor a „sólymoktól” első kézből kap információt, könnyebb igazságot tenni.

Tornanádaskán mindenki cigány. Egyetlen Jani bácsit emlegetnek a faluban, aki nem tartozik az itteni családokhoz, s valahol az állomás környékén, a többiektől távolabb lakik, de őt ritkán látják. A polgármesteri hivatal tisztviselői jellemzően a szomszéd településekről ingáznak ide nap mint nap.

Az óvoda két évvel ezelőtt került nehéz helyzetbe, amikor egyszerre két óvónő is elment innen. Az okokat nem sikerült kideríteni, a polgármester szerint lakhelyükhöz közelebb találtak munkát, de a falubeliek csak hümmögnek, amikor erről faggatom őket.

Tornanádaskán van egy közepesen súlyos fogyatékkal élő fiatalokat gondozó intézmény – a mezőkövesdi önkormányzathoz tartozik –, ennek dolgozóit is megállítottuk, mit tudnak a helyi óvónőhiány okairól.

– Hát, ott minden gyerek fekete, kell ennél többet mondani? – kérdez vissza egy középkorú nő. Hozzáteszi: ő semmi pénzért nem vállalná el az állást, mert szerinte a cigánygyerekek kezelhetetlenek.

– De hisz még csak óvodások – vetem közbe, amire az a válasza, hogy mindegy, a cigánygyerek már megszületése után rosszabb, mint a nem cigány.

Három képesített óvónő dolgozik az intézményben, munkájukat közmunkások segítik.

Beri Tamás polgármester szerint ezeket az előítéleteket a veszekedős cigányokat mutogató tévés „show-műsorok” erősítik fel, ha senki nem nézne tévét, boldogabb lenne a világ. Akkor az álláshirdetésre is többen jelentkeztek volna, s nem lenne ilyen nehéz betölteni az üres helyeket. Márpedig nehéz helyzetben vannak: a törvény szerint legalább két óvónőnek lennie kell minden csoportban, náluk viszont nincs ennyi. Egyszerre akár három pedagógust is tudnának alkalmazni a bruttó 350-520 ezres fizetésért, de még nem találtak megfelelő jeltöltet. Aki jelentkezett, az mindjárt felfelé srófolta az árat, volt, aki 580 ezres bruttó bért kért. Az óvodák ma jellemzően önkormányzati fenntartásúak, s bár van bértábla, attól eltérhet az a település, amelyiknek futja erre. Bár Tornanádaska szegény település, különös módon a magas béreket ki tudnák gazdálkodni: mivel itt szinte minden gyerek halmozottan hátrányos helyzetű, magasabb normatívát kapnak utánuk az államtól. Igaz, tény az is : ha ennyiért vennének fel egy óvónőt, akkor a jelenlegi dolgozók bérét is fel kellene tornászniuk, másképp ők hagynák faképnél a falut.

– Ezen a vidéken egymástól „lopkodjuk” el a képzett munkaerőt, tanárt, pénzügyest, adminisztrátort. Amelyik önkormányzat többet fizet, azé az ember, akár egy piacon. S lehet, hogy mi többet fizetünk, mint egy közeli városban, de nehezebbek a körülmények is: például ide minden nap muszáj ingázni – mondja a polgármester.

Tornanádaskán egyre több gyerek születik, az óvodát így hamarosan bővíteni kell. Ha nem lesz elég óvónő, végképp patthelyzetbe kerülnek.

Betöltetlen állások sokasága
Egy óvónő átlagos bére bruttó 200-330 ezer forint, sok helyen pedig még az intézményt vezető óvónő bére sem éri el a Tornanádaskán kínált 350 ezres alsó sávot. Borsod megyében azonban nemcsak ez a falu van nehéz helyzetben, tucatnyi településen hirdetnek óvónői állást. Ezek jellemzően olyan peremvidéki falvak, mint amilyen Novajidrány, Szakáld, Kesznyéten, Szalaszend vagy Sajókaza, de Miskolcon is akad betöltetlen poszt. Az országban mintegy kétszáz településen keresnek most óvoda-pedagógust, legtöbb hirdetés szerint az állás azonnal betölthető.
Szerző

Ahol nagyon kellene, pont ott nem jön segítség

Publikálás dátuma
2017.10.18. 07:03

A kis falvakban élő munkanélküli családokat sokszor megfosztják még a gyerekek után járó juttatástól is, pedig nekik kellene a támogatás. Szakemberek szerint differenciáltan kellene emelni a pótlékot.

A szakma szerint a gyermekszegénység felszámolásának leghatékonyabb eszköze lehetne az alanyi jogon járó családi pótlék összegének megemelése, ám a Fidesz-kormány 2010 óta nem nyúlt a gyerekek száma után differenciált, összességében azonban alacsony tételhez. A Magyar Szegénységellenes Hálózat egyhetes programsorozatot szervezett a méltó megélhetésről, ennek zárásaként tegnap, a szegénység elleni világnapon fórumbeszélgetést tartottak a családi pótlékról a gyermekszegénységgel foglalkozó szociológusok, szociálpolitikusok, közgazdászok és civil szervezetek részvételével.

Az alapvetés közismert: nincs ésszerű magyarázat arra, hogy a kabinet miért csak a rendszeres jövedelemmel rendelkező, tehát valamilyen szinten biztonságban élő családokat támogatja az adókedvezmény folyamatos kiterjesztésével, míg a legkisebb jövedelemből élőket, a bizonytalan foglalkoztatási helyzetben lévőket – és így az ő gyermekeiket is hagyja még lejjebb csúszni.

Szikra Dorottya felidézte, hogy a családi pótlék európai megjelenésekor még nem az állam fizette a támogatást a szegény családoknak, hanem a vállalatok hoztak létre ilyen alapokat Magyarországon is. A szociálpolitikus három családtípus esetében vizsgálta, hogy milyen és mekkora támogatásokat kaptak a gyermeket nevelők a baloldali-liberális kormányok idején, és mennyit 2017-ben. A számítások azt igazolják, hogy ha egy család 2009-ben csak gyesre és családi pótlékra volt jogosult, mert munkanélküli volt mindkét szülő, azóta sem javult a helyzetük. A minimálbérért dolgozók már visszaigényelhetnek egy nem túl magas összeget családi adókedvezményként, ami javítja az anyagi helyzetüket, de igazán jól az átlagbérből, még inkább a jóval efölötti jövedelemből élők jártak. Az MTA Szociológiai Intézetének munkatársa azt állítja, hogy az utóbbi 5-7 évben majdnem 100 ezer gyerek esett ki még az értékét egyre inkább elvesztő családi pótlék elosztásából is, mert 16 évre vitték le a tankötelezettség korhatárát.

Farkas Zsombor szociológus a KSH adataira hivatkozva emelte ki, hogy a magyar gyerekek 10 százaléka nagyon alacsony munkaintenzitású családban nevelkedik, ahol nincs vagy minimális a munkából származó jövedelem. A Gyermekesély Alapítvány munkatársa, egyetemi oktató szerint ez nagyjából 180 ezer társadalomból kirekesztett gyereket jelent, és arányuk a 17 év alattiak közt folyamatosan nő. 2010-ben ennek a korosztálynak a 9 százaléka tartozott ebbe a körbe, 2016-ban már 15,9 százaléka. Nekik biztosan óriási segítség lenne a családi pótlék megemelése, netán megduplázása, amivel most a választási kampányban a legtöbb ellenzéki párt hitegeti a szavazókat.

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője ezzel szemben állítja, nem törvényszerűen kellene mindenkire kiterjedően emelni a családi pótlékot. A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól kapott legfrissebb személyi jövedelemadó adatok alapján ugyanis az derült ki, hogy a tíz jövedelmi osztályra osztott társadalom legalsó tizedében él a gyerekek 19 százaléka, de ők csak keveset kapnak az államtól, míg a családi adókedvezmény épp azokat a gyerekeket segíti, akik a legfelső tizedhez tartoznak. Egyre nő tehát a szakadék a társadalomban, a családi pótlék reálértéke pedig folyamatosan csökken. Megvizsgálták azt is, hogy az ország egyes járásaiban milyen a gyerekek helyzete és esélye. A 18 év alattiak száma a főváros V. kerületében a legkisebb és Ózdon a legnagyobb, ahol alig vannak páran, akik családi adókedvezményre jogosultak. A falvakban ennél is rosszabb helyzetet találtak. Az ország végletes kettészakadása ebben az egyetlen szociálpolitikai kérdésben is látványosan megmutatkozik, ezért a szegénység világnapján valamennyi magyar szakember differenciált, a szegényeket kiemelten segítő családi pótlék emelést sürgetett.

A civilek dupláznának

A családi pótlék emelését követeli a Magyar Szegénységellenes Hálózat méltó megélhetés munkacsoportja. A kormánynak címzett petíciójukban arra kérik a döntéshozókat, hogy még a 2019-es költségvetés tárgyalása előtt rendeletben emeljék duplájára a családi pótlékot. Az utasításnak szerintük tartalmaznia kell azt is, hogy a megemelt összeget értékállóvá teszik és egyben megszüntetik a családi pótlék folyósításának feltétekhez kötését. Közös érdekünk, hogy Magyarországon minden gyermek méltó körülmények között nevelkedhessen - zárul a civil szervezet petíciója.

Frissítve: 2017.10.18. 09:20