Riasztóan erősödik a szlovák szélsőjobb

Publikálás dátuma
2017.10.18. 07:38
Már tavaly is az utcán tüntettek a neonácik ellen. Idén azonban a korábbinál is aktívabbak lehetnek a szélsőségesek Fotó: AFP/Vl
Fokozódik a szélsőségek térnyerése: az idegengyűlölet és a rasszizmus egyaránt jelen van a helyhatósági és a parlamenti politikában is.

„Szép, fehér napot kívánok!“ – köszöntötte több ezer hívét egy tavalyi pozsonyi iszlámellenes megmozduláson Marián Kotleba, a 150 tagú pozsonyi törvényhozásban 14 fős saját parlamenti frakcióval rendelkező szélsőjobboldali Mi Szlovákiánk (LSNS) mozgalom első embere és honatyája. A volt testnevelő tanár, akit sohasem lehetett politikai korrektséggel vádolni, magyarellenes kijelentéseit („kóbor ázsiaiak leszármazottai”) az utóbbi években felváltották a „munkakerülő parazitákról” és a „cigányterrorról” szóló nyilatkozatok, a zsidók és melegek elleni kirohanások. Az LSNS a Hitler által fenntartott, Jozef Tiso nevével fémjelzett szlovák bábállam dicsőségét hirdeti, támogatottsága pedig egyre nagyobb: jelenleg a harmadik legnépszerűbb párt.

Úgy tűnik, a parlament első ülésére legálisan tartott lőfegyverrel érkezett neonácik meglévő igényt elégítenek ki, hiszen az extrémizmus rendkívüli mértékben szárba szökött az országban. A Speciális Ügyészség szóvivője, Jana Tökölyová néhány nappal ezelőtt elmondta, az év első kilenc hónapja folyamán 130 bűnvádi eljárás indult szélsőséges bűncselekmények gyanújával. Ez minden eddigi adatnál magasabb érték. Vádat mindössze két személy ellen emeltek, ketten vádalkut kötöttek, egy férfit pedig elítéltek.

A szélsőségesek térnyerése tükrözi a szlovák társadalom egészét, véli Samuel Abraham politikai elemző. „A neonáci Kotleba növekvő támogatottsága egyáltalán nem meglepő, hiszen minden társadalomban van 10-12 százaléknyi szélsőséges, és ez alól Szlovákia sem kivétel” – mondta az AFP-nek nyilatkozva.

Marián Kotleba első politikai mozgalmát, a fekete egyenruhában masírozó Szlovák Testvériséget az ország legfelsőbb bírósága szélsőségesnek ítélte és feloszlatta, így 2013-ban egy újrakevert párt színeiben indult a vezér, hogy általános megdöbbenést kiváltva Szlovákia nyolc megyéje közül az egyiknek az élére kerüljön. A helyhatósági csúcspozíció mit sem változtatott a hívei által „Vezér”-nek hívott politikus megnyilvánulásain, így idén szélsőséges nézetek hirdetése miatt eljárást indított ellene a rendőrség. A besztercebányai megyefőnök ennek ellenére ismét megméretteti magát a november eleji helyhatósági választásokon, ráadásul a következő öt évben jó eséllyel ismét ő vezetheti a jelentős magyar és roma közöséget számláló megyét.

Megfigyelők szerint Szlovákiában is az Európába irányuló menekülthullám erősíti a szélsőjobbot. A tavaly márciusi parlamenti választások előtt Robert Fico kormányfő Smer pártja is kampánya középpontjába állította a menekültkérdést, melegen tartva a félelem és a vélt fenyegetések témáját. Ficótól egyébként sem áll távol a gyűlöletkeltés (lásd keretes írásunkat), még ha elemzők szerint nem is feltétlenül meggyőződésből, hanem népszerűségi pluszpontok reményében áll be időnként a cigányozók táborába.

Alena Kluknavská, a pozsonyi Comenius Egyetem extrémizmus-szakértője szerint ez tájainkon regionális sajátosság. „Közép- és Kelet-Európában az etnikai vagy kulturális mássággal szembeni közvélekedés aránylag ellenséges, a nacionalizmus pedig nem kizárólag a szélsőjobboldal sajátja, hanem magáévá tette azt a fősodorbeli politika is” – mondta kérdésünkre a szakértő.

Szavait alátámasztja a Szlovákia biztonságáról tavaly készült jelentés is, amely előrevetítette, hogy 2017-ben a megyei választások kapcsán egyes szélsőséges politikusok és csoportok egyre aktívabbak lesznek, legitimitást követelve maguknak. A jobboldali szélsőségesek fő témája továbbra is a menekültkérdés, az iszlámellenesség, az EU- és NATO-ellenes hangulatkeltés – emeli ki a jelentés. A pozsonyi Közéleti Kérdések Intézete idei felméréséből kiderül, Szlovákia lakosságának közel háromnegyedét – 71 százalékot – nyugtalanítja a szélsőséges nézetek terjedése.

Ez a tendencia hívhatta életre a Speciális Ügyészséget és a Speciális Büntető Bíróságot is. Idén januártól ezek a testületek határoznak az extrémizmussal kapcsolatos büntetőjogi esetekről. A belügy pedig egy mintegy 100 főt számláló elitegységet hozott létre a terrorizmus és a szélsőségesség ellen. Minden jel szerint szükség is lesz rá.

Fico sem a tolerancia mintaképe
„Elég volt a toleranciából! Nem toleráljuk tovább azokat, akik visszaélnek a szociális rendszerrel, akik zaklatják a törvénytisztelő polgárokat. A politikai korrektségnek nincs helye ezen a világon.” Ez az idézet már nem a neonáci Kotlebától származik, hanem Robert Ficótól. A szlovák kormányfő romáknak szóló üzente a Smer párt tavalyi kongresszusán hangzott el.
Fico már korábban is kikelt a romák ellen. „A roma-problémát Szlovákiában nem lehet hatékonyan megoldani anélkül, hogy az Európai Unió bizonyos engedményeket tenne az emberi jogok terén” – mondta egy egyetemistáknak szóló előadásában. Ezért a kijelnetéséért 2012-ben az Amnesty International és az EBESZ is élesen bírálta a miniszterelnököt.
Fico 2013-ban elmondta, akár a szülők engedélye nélkül is elvenné tőlük a roma gyerekeket, és nevelőintézetekben helyezné el őket. „Ezeket a gyerekeket ki kell venni a környezetükből, és más helyre vinni. Vagy kimondjuk, hogy Szlovákiában a helyzet szélsőséges, ezért szélsőséges megoldásokat kell alkalmazni, vagy tovább hablatyolunk, és egy lépéssel sem kerülünk közelebb a romakérdés megoldásához” – jelentette ki Fico.

Megkoronázzák a kínai elnököt

Publikálás dátuma
2017.10.18. 07:35
Öltönyös kínai katonák vigyáztak a rendre Pekingben a kommunista párt kongresszusa előtti napokban Fotó: AFP/Greg Baker
Az utóbbi évek legfontosabb belpolitikai eseménye kezdődik: a kommunista párt ma kezdődő kongresszusán megerősítik hatalmában Hszi Csin-ping elnököt.

Sok kritikus hang aligha hangzik el az öt évente megrendezett üléssorozaton, amelyen az államfőt újabb öt évre megerősítik a párt főtitkári tisztségében. Már a rendezvény címe is sokatmondó: „Öt év nagy sikerekkel”. Ünnepi beszédének alapvető mondandója is előre ismert: azt kívánja elérni, hogy 2020-ig a jólétet további rétegekre terjesszék ki.

Bár mindebből az derül ki, a helyzet nem is lehetne ideálisabb Pekingben, ennek némiképp ellentmond, hogy a kongresszus egy hetére valóságos erőddé változtatják a kínai fővárost. Több ezer önkéntest toboroztak, akik a „biztonságot szavatolják”. Megannyi emberi jogi aktivistát kényszerítettek arra, utazzanak vidékre, vagy az elkövetkező napokat egy jól ellenőrzött lakóblokkban töltsék. „Kemény megszorításokat foganatosítottak” – panaszkodott a Radio Free Asiában egy meg nem nevezett ellenzéki, aki azt is elmondta, október előtt vissza sem térhetnek lakásukba. A júliusban súlyos betegségben elhunyt Liu Hsziao-po özvegye, a házi őrizetben tartott Lu Hszia nem maradhatott a fővárosban – közölte a hongkongi emberi jogi központ.

„Harckészültségbe” helyezték a 21 milliós metropolisz tűzoltóságát is. Mindemellett sem drónok, sem modellgépek nem repkedhetnek a főváros légterében. Az Airbnb szállásközvetítő működését is felfüggesztik erre az időre. Hétfő óta tovább szigorították az internetes kínai cenzúrát, a „nagy tűzfalat”. Azokat a külföldi vállalatok számára lehetővé tett csatornákat is lezárták, amelyek az internet teljes elérését teszik lehetővé.

Öltönyös kínai katonák vigyáztak a rendre Pekingben a kommunista párt kongresszusa előtti napokban Fotó: AFP/Greg Baker

Öltönyös kínai katonák vigyáztak a rendre Pekingben a kommunista párt kongresszusa előtti napokban Fotó: AFP/Greg Baker

Hszi Csin-ping megdicsőülését senki és semmi sem zavarhatja meg. Az elnököt már tavaly a „párt magjának” nevezték a kommunista vezetés dicső szónokai. Ő a siker atyja, aki a korrupcióellenes harcával megtisztította a pártot – hangzik a propaganda. Hogy ennek a küzdelemnek számos árnyoldala is volt – például politikai leszámolásokra használták fel, illetve a nagy természeti katasztrófák idején döntésképtelenné váltak a helyi pártbizottságok –, természetesen nem szól a fáma. Ha a csapból nem is a kínai elnök éltetése folyik, a pekingi hangosanbeszélőkön az ő hangját hallani: boldog jövőt, az életszínvonal emelését, a szegénység csökkentését, valamint Kína szerepének megerősítését ígéri a világban.

Szakértők szerint Mao Ce-tunggal, valamint a nagy reformerrel, Teng Hsziao-pinggel szemben Hszi Csin-ping nem annyira karizmatikus személyiség, ezért a hírközlő eszközök segítségével személyi kultuszt építenek.

A 19. pártkongresszussal Hszi második ötéves hivatali ideje kezdődik meg. Első ízben fordul elő Mao óta, hogy a pártvezető a saját igényei szerint formálhatja át a legfelsőbb vezetést, az állandó tanácsot, valamint a központi bizottságot. A legfőbb grémiumokban csak olyanok kaphatnak szerepet, akik közel állnak a pártfőtitkárhoz. Az állandó tanács példátlan változások előtt áll: hét tagjából ötöt lecserélnek. A 31 tartomány nagy részét már Hszi emberei irányítják.

Megfigyelők a pártgyűlést Hszi Csin-ping megkoronázásának is nevezik. Annyira stabilizálta hatalmát az elmúlt években, hogy nemcsak a politikai életet uralja: a hadsereget is teljes egészében az ellenőrzése alatt tartja.

Veszélyes szerepe volt a fehér özvegynek

Publikálás dátuma
2017.10.18. 07:34

„Végre megszabadultunk tőle” – így kommentálta az 50 éves egykori punk énekes, Sally Jones valószínű meggyikolásának hírét a brit kormány. A világ egyik legkeresettebb terroristájával, aki fehér özvegyként vonult be a köztudatba, még júniusban, a szíriai Rakka közelében végzett az amerikai légierő Predator típusú drónja egy légitámadás során – írta a héten elsőként a legnagyobb példányszámú brit bulvárlap, a The Sun. A beszámoló szerint a drónok gyakran hetekig követik türelmesen potenciális célpontjaikat, s kivárják azt a pillanatot, amikor polgári személyek életének kockáztatása nélkül lecsaphatnak.

A szenzációszámba menő akció sikeréről mindeddig hallgattak az Atlanti-óceán két partján működő titkosszolgálatok. Ennek egyik oka az lehet, hogy a női terroristák toborzásával megbízott Jones holttestéről nem vettek DNS-mintákat, hiszen ahhoz szárazföldi egységeket kellett volna küldeni a térségbe. A kenti származású nő gyilkosa egy amerikai légitámaszpontról irányította a drónt, egy Washingtonban és Londonban hónapok óta tervezett hadművelet során.

Sally Jonest akkor látták utoljára életben, amikor Rakkából Al-Majadin felé menekült. Egyelőre bizonytalan, vajon a légi csapás során életét vesztette-e Jones 12 éves fia, JoJo, aki annak ellenére nem számított célpontnak, hogy évek óta ki volt téve az Iszlám Állam propagandájának. A Nagy-Britanniában élő nagyszülők döbbenten azonosították a fiút egy a közösségi médiában megjelent fotón, amelyen pisztollyal a kezében állt narancssárga kezeslábast viselő, kivégzésükre váró foglyok mögött.

Az iszlámra áttért Sally Jones 2013-ban tette át székhelyét a festői Kent grófságból Szíriába, ifjú szerelmével, a birminghami hekkerből dzsihádistává lett Junaid Husszeinnel együtt. A korábban szociális segélyekből élő kétgyermekes anya az Iszlám Állam külföldi harcosokból álló zászlóaljának női szárnyáért volt felelős. Az egységet az amerikai titkosszolgálat fontos célpontjai között szereplő férje állította fel. Ő már 2015-ben életét vesztette egy légitámadás során, de korábban, Sally Jones-szal együtt három földrészen is szervezte az iszlám fundamentalisták terrorista merényleteit. Egyik meghiúsult összeesküvésüknek II. Erzsébet és Fülöp edinburghi herceg volt a célpontja, akiket két évvel ezelőtt, egy háborús megemlékezésen akartak felrobbantani.

Egy évvel később, már hitvese halála után Jones Londonban, Glasgowban és Cardiffban élő muszlim, sőt radikális keresztény nőket környékezett meg titkos üzenetekkel, hogy a muzulmánok szent hónapja, a Ramadán idején kövessenek el terrorista támadásokat.

A fehér özvegy számos megnyilvánulásával borzasztotta el kétségbeesett családját és a brit közvéleményt. 2016-ban hírhedtté vált az a propaganda üzenete, melyben „szép nyarat” kívánt, hozzátéve: „Nem ajánlom, hogy júniusban vagy júliusban bárki is beutazzon London belvárosába. Sőt, hogy ha őszinte akarok lenni, egyáltalán nem közlekednék ott metróval”. 2016 szeptemberében hallatott magáról utoljára a közösségi médiában. Egyes hírek szerint „belefáradt” a radikalizmusba, és szívesen tért volna vissza Nagy-Britanniába, de már a lehetőség hallatán is több mint 18 ezren írtak alá egy petíciót ennek megakadályozására.

Sally Jones feltételezett haláláról Frank Gardner, a BBC biztonsági tudósítója úgy vélekedett, hogy az nem jelent változást az Iszlám Állam katonai kilátásai terén. „Hiába pózolt Jones rendszeresen egy Kalasnyikovval és egy pisztollyal a kezében, s vezetett állítólagosan egy női dzsihádistákból álló zászlóaljat, a csoport számára inkább ikonikus, mint katonai fontossággal bírt. Ez a szerepe viszont egyértelműen veszélyes volt”.