Riasztóan erősödik a szlovák szélsőjobb

Publikálás dátuma
2017.10.18 07:38
Már tavaly is az utcán tüntettek a neonácik ellen. Idén azonban a korábbinál is aktívabbak lehetnek a szélsőségesek Fotó: AFP/Vl
Fokozódik a szélsőségek térnyerése: az idegengyűlölet és a rasszizmus egyaránt jelen van a helyhatósági és a parlamenti politikában is.

„Szép, fehér napot kívánok!“ – köszöntötte több ezer hívét egy tavalyi pozsonyi iszlámellenes megmozduláson Marián Kotleba, a 150 tagú pozsonyi törvényhozásban 14 fős saját parlamenti frakcióval rendelkező szélsőjobboldali Mi Szlovákiánk (LSNS) mozgalom első embere és honatyája. A volt testnevelő tanár, akit sohasem lehetett politikai korrektséggel vádolni, magyarellenes kijelentéseit („kóbor ázsiaiak leszármazottai”) az utóbbi években felváltották a „munkakerülő parazitákról” és a „cigányterrorról” szóló nyilatkozatok, a zsidók és melegek elleni kirohanások. Az LSNS a Hitler által fenntartott, Jozef Tiso nevével fémjelzett szlovák bábállam dicsőségét hirdeti, támogatottsága pedig egyre nagyobb: jelenleg a harmadik legnépszerűbb párt.

Úgy tűnik, a parlament első ülésére legálisan tartott lőfegyverrel érkezett neonácik meglévő igényt elégítenek ki, hiszen az extrémizmus rendkívüli mértékben szárba szökött az országban. A Speciális Ügyészség szóvivője, Jana Tökölyová néhány nappal ezelőtt elmondta, az év első kilenc hónapja folyamán 130 bűnvádi eljárás indult szélsőséges bűncselekmények gyanújával. Ez minden eddigi adatnál magasabb érték. Vádat mindössze két személy ellen emeltek, ketten vádalkut kötöttek, egy férfit pedig elítéltek.

A szélsőségesek térnyerése tükrözi a szlovák társadalom egészét, véli Samuel Abraham politikai elemző. „A neonáci Kotleba növekvő támogatottsága egyáltalán nem meglepő, hiszen minden társadalomban van 10-12 százaléknyi szélsőséges, és ez alól Szlovákia sem kivétel” – mondta az AFP-nek nyilatkozva.

Marián Kotleba első politikai mozgalmát, a fekete egyenruhában masírozó Szlovák Testvériséget az ország legfelsőbb bírósága szélsőségesnek ítélte és feloszlatta, így 2013-ban egy újrakevert párt színeiben indult a vezér, hogy általános megdöbbenést kiváltva Szlovákia nyolc megyéje közül az egyiknek az élére kerüljön. A helyhatósági csúcspozíció mit sem változtatott a hívei által „Vezér”-nek hívott politikus megnyilvánulásain, így idén szélsőséges nézetek hirdetése miatt eljárást indított ellene a rendőrség. A besztercebányai megyefőnök ennek ellenére ismét megméretteti magát a november eleji helyhatósági választásokon, ráadásul a következő öt évben jó eséllyel ismét ő vezetheti a jelentős magyar és roma közöséget számláló megyét.

Megfigyelők szerint Szlovákiában is az Európába irányuló menekülthullám erősíti a szélsőjobbot. A tavaly márciusi parlamenti választások előtt Robert Fico kormányfő Smer pártja is kampánya középpontjába állította a menekültkérdést, melegen tartva a félelem és a vélt fenyegetések témáját. Ficótól egyébként sem áll távol a gyűlöletkeltés (lásd keretes írásunkat), még ha elemzők szerint nem is feltétlenül meggyőződésből, hanem népszerűségi pluszpontok reményében áll be időnként a cigányozók táborába.

Alena Kluknavská, a pozsonyi Comenius Egyetem extrémizmus-szakértője szerint ez tájainkon regionális sajátosság. „Közép- és Kelet-Európában az etnikai vagy kulturális mássággal szembeni közvélekedés aránylag ellenséges, a nacionalizmus pedig nem kizárólag a szélsőjobboldal sajátja, hanem magáévá tette azt a fősodorbeli politika is” – mondta kérdésünkre a szakértő.

Szavait alátámasztja a Szlovákia biztonságáról tavaly készült jelentés is, amely előrevetítette, hogy 2017-ben a megyei választások kapcsán egyes szélsőséges politikusok és csoportok egyre aktívabbak lesznek, legitimitást követelve maguknak. A jobboldali szélsőségesek fő témája továbbra is a menekültkérdés, az iszlámellenesség, az EU- és NATO-ellenes hangulatkeltés – emeli ki a jelentés. A pozsonyi Közéleti Kérdések Intézete idei felméréséből kiderül, Szlovákia lakosságának közel háromnegyedét – 71 százalékot – nyugtalanítja a szélsőséges nézetek terjedése.

Ez a tendencia hívhatta életre a Speciális Ügyészséget és a Speciális Büntető Bíróságot is. Idén januártól ezek a testületek határoznak az extrémizmussal kapcsolatos büntetőjogi esetekről. A belügy pedig egy mintegy 100 főt számláló elitegységet hozott létre a terrorizmus és a szélsőségesség ellen. Minden jel szerint szükség is lesz rá.

Fico sem a tolerancia mintaképe
„Elég volt a toleranciából! Nem toleráljuk tovább azokat, akik visszaélnek a szociális rendszerrel, akik zaklatják a törvénytisztelő polgárokat. A politikai korrektségnek nincs helye ezen a világon.” Ez az idézet már nem a neonáci Kotlebától származik, hanem Robert Ficótól. A szlovák kormányfő romáknak szóló üzente a Smer párt tavalyi kongresszusán hangzott el.
Fico már korábban is kikelt a romák ellen. „A roma-problémát Szlovákiában nem lehet hatékonyan megoldani anélkül, hogy az Európai Unió bizonyos engedményeket tenne az emberi jogok terén” – mondta egy egyetemistáknak szóló előadásában. Ezért a kijelnetéséért 2012-ben az Amnesty International és az EBESZ is élesen bírálta a miniszterelnököt.
Fico 2013-ban elmondta, akár a szülők engedélye nélkül is elvenné tőlük a roma gyerekeket, és nevelőintézetekben helyezné el őket. „Ezeket a gyerekeket ki kell venni a környezetükből, és más helyre vinni. Vagy kimondjuk, hogy Szlovákiában a helyzet szélsőséges, ezért szélsőséges megoldásokat kell alkalmazni, vagy tovább hablatyolunk, és egy lépéssel sem kerülünk közelebb a romakérdés megoldásához” – jelentette ki Fico.

Maga alá temette a lavina, meghalt egy magyar hegymászó a Magas-Tátrában

Publikálás dátuma
2019.02.22 16:03
A kép illusztráció FOTÓ: Thinkstock
Információk szerint az áldozatért motoros szánokkal mentek a hegyimentők, a társai ki is tudták ásni a hó alól, ám már nem sikerült újraéleszteni.
Egy magyar turistacsoportot elsodort a lavina kétezer méteres magasságban, a Kis-Tarpataki völgyben, a hótömeg két embert temetett maga alá, egyikük életét pedig már nem lehetett megmenteni - írta egy szlovák hírportál értesülései nyomán a Blikk. Az MTI szerint a tragédiát okozó lavinaomlás a Lomnici csúcstól (2634 méter) néhány száz méterre lévő Kis Hideg Völgyben következett be a déli órákban, amikor a helyszínen nagyon rossz időjárási körülmények uralkodtak, havazott és erős széllökések voltak. Mire a hegyimentők motoros szánokkal kiérkeztek, a hegymászóknak már sikerült megtalálniuk és kiásniuk a lavina által betemetett társukat, aki ekkor már nem mutatott életjeleket. Ennek ellenére a hegymászót megpróbálták még a helyszínen újraéleszteni, majd őt és a többi bajba került társát átszállították a közeli Téry menedékházba, ahol tovább próbálkoztak az újraélesztéssel, de eredménytelenül. A szlovák hegyi mentőszolgálat egyik munkatársa az MTI-nek elmondta: a lavinaomlásba került magyar hegymászó csoport több mint tíz személyből állt, az általuk használt felszerelés alapján nem kezdő hegymászókról van szó. A lavinaomlásban meghalt hegymászó férfi - pontosította a korábban közölt sajtóinformációkat. Hozzátette: a baleset idején és helyszínén második szintű lavinaveszély volt érvényben, ez az ötös skálán közepesnek számít, tekintve, hogy náluk a négyesnél magasabb veszélyre még nem volt példa. A péntek délutáni órákban a hegyimentő-szolgálat mentőakciója még folyamatban volt, ugyanis a bajba került magyar hegymászókat a rossz időjárási viszonyok miatt még nem tudták elszállítani a Téry menedékházból.
Frissítve: 2019.02.22 17:31

Húzzon egy sorszámot: az osztrák kancellár is ledöbbent az új magyar plakátkampányon

Publikálás dátuma
2019.02.22 15:40
Sebastian Kurz (jobbra) is beszállt az Orbáékat bírálók táborába
Fotó: AFP/ ROLAND SCHLAGER
Sebastian Kurz elfogadhatatlannak nevezte azokat az állításokat, amelyeket a kormány a legújabb "hirdetéseiben" Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével kapcsolatban megfogalmazott.
Sebastian Kurz pénteken arról beszélt, ő is elfogadhatatlannak tartja a magyar kormány friss, "sorosozós-junckerezős" plakátjait, ráadásul a kampány a teljes Európai Néppártban (EPP) is értetlenséget szült - írja az osztrák hírügynökségre hivatkozva a hvg.hu. A kancellár által vezetett Osztrák Néppárt (ÖVP) ugyanúgy az EPP tagja, mint a Fidesz. Kurz ugyanakkor egyelőre nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy ki kell-e zárni a magyar kormánypártot a Néppártból.

Maga Juncker a plakátok hírére megkérdőjelezte a Fidesz helyét a pártcsaládban, igaz másnap már valamelyest békülékenyebb hangot ütött meg. A kizárást viszont a német szövetségi parlament – szintén néppárti – alelnöke például határozottan visszautasította. Angela Merkel azonban szintén Juncker mellé, az Orbán-kormányt bírálók sorába állt be.
Frissítve: 2019.02.22 15:41