Bezártuk az összes afrikai kereskedőházat

A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) szerződést bontott valamennyi afrikai partnerével - értesült az Átlátszó. Azokkal is, akikkel mindössze pár hónapja szerződött. A hivatalos indok egyelőre nem ismert, a portál forrásai a nem elég hatékony ügymenettel, az állami ráfordítást igazoló eredmények hiányával és a zavaros kapcsolatrendszerrel magyarázzák az állami export-élénkítő cég lépését. Balogh Sándor, a vizes vb gazdasági igazgatója ugyanakkor “informális” kereskedőház-üzemeltető maradhatott Botswanában.

Szerző

Közművek - Vége a francia kalandnak

Publikálás dátuma
2017.10.18. 07:24
Állami feladattá vált a föld alatti és föld feletti vezetékek karbantartása.
Utolsó nagy magyarországi közműrészesedésükből is kiszálltak a franciák; a vevő az Orbán-kabinet.

Az NKM Nemzeti Közművek megveszi az Égáz-Dégáz nevű területi gázvezetékcéget a francia Engie-től – jelentette be tegnap az állami vevő. A vételárat nem közölték: értesüléseink szerint az százmilliárd forint alatti.

Az adásvétel tárgya az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. részvénycsomagjának 100 százaléka, beleértve a Magyarország északnyugati és délkeleti részén húzódó, összesen 23 ezer 125 kilométer hosszú földgázhálózatot – hívják fel a figyelmet. A mintegy 500 főt foglalkoztató társaság így több mint 775 ezer lakossági és versenypiaci ügyféllel áll kapcsolatban. A szerződés pontosan az NKM Nemzeti Közművek Zrt. és az Égáz-Dégáz közvetlen holland tulajdonosa, az Engie B.V. között köttetett. Az ügylet még hatósági jóváhagyásokra vár.

Az Engie tulajdonában még megmaradt GDF Suez Energia Holding Hungary-nél érdeklődésünkre közölték: a zárásra legkésőbb 2018 február végéig kerülhet sor. Az Engie csoport (korábban GDF Suez) több mint húsz évig tulajdonolta az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt.-t. Ez alatt a társaság folyamatos befektetéseinek köszönhetően jelentősen javult a hálózat minősége, biztosítva az ügyfelek számára a biztonságos és magas színvonalú ellátást. A zárást követően az Engie csoport továbbra is jelen lesz Magyarországon már működő vállalataival, a Cothec-kel, a Cofely-vel és a Fabricommal – teszik hozzá.

A nagyközönség számára kevéssé látványos vétel több szempontból is mérföldkő. Egyrészt becsült értékét tekintve ez a második-harmadik legnagyobb állami kiadással járó érdemi közműkivásárlás a Démász ez év eleji 121 milliárdos és a Főgáz 2014-es többlépcsős megvétele után. Mindezek nyomán elsőként Dél-Magyarországon lesz az áram- és a gázhálózat, illetve -ellátás és az ügyfélszolgálat is állami. Idézik Kóbor Györgyöt, az NKM elnök-vezérigazgatóját, aki szerint az Égáz-Dégáz tartósan nyereséges cégként tökéletesen illeszkedik majd a nemzeti közszolgáltatási rendszerbe, nemcsak a gázellátáson belül, hanem területi alapon is. Az NKM-közlemény szerint az ügylet anyagi bázisát saját forrásból állták, tulajdonosi hozzájárulás nélkül. Értesülésünk szerint az ügyletet saját jogon felvett banki hitelből és más belső tartalékaikból állták. Ez azért figyelemre méltó, mert a Démász év eleji megvásárlásához a pénzt még a szintén állami MVM biztosította az NKM felét is megszerezve.

Az Engie lépésével az EDF után az 1995-ös nagy energiaprivatizációs hullám másik nagy francia szereplője is megválik utolsó jelentősebb hazai energiaeszközétől. (A GDF Suez-képviselő által említett három maradó cég összesített éves árbevétele se éri el az ötmilliárdot.) A honi energiacégek közül a GDF – egykori nevén Gaz de France – régi motorosnak számít. 1995-ben az akkor még területi alapon különálló Égáz feléért 10,6, a Dégáz hasonló hányadáért 12,8 milliárdot adtak. Korabeli becslések szerint a cégek egészéért mintegy 190 millió dollárt – mai áron mintegy 50 milliárd forintot – fizettek. Az akkor a második legnagyobb beépített termelőképességű Dunamenti Erőművet megszerző belga Tractebel később szintén a francia csoportba olvadt, csakúgy, mint a Fővárosi Vízművekbe bevásárló Suez. Az Égázt és a Dégázt 2000-ben összevonták, 2007-ben pedig az uniós szabályozás miatt külön cégbe szervezték a szolgáltatást mint kereskedelmi és a most pénzzé tett vezetékeket mint elosztási tevékenységet.

A Fidesz eddig változó lendülettel bár, de folyamatosan támadta a privatizációt és a közműmultikat egyaránt. Pedig a franciák felelős befektetőként jártak el, a hálózatok megbízhatóak maradtak és az általuk hazautalt osztalékok mértéke se érte el a pártpropaganda sugallta szintet. Ráadásul a franciák az utóbbi éveket már kész kínszenvedésként élhették meg: a most eladott társaság 2013-ban 16 milliárdos veszteséget írt le és azóta is évente milliárdos mínuszt hoz. Nem véletlen: a közművek bevételeit az Orbán-kabinet határozza meg, amely – különösen a 2013-as rezsicsökkentés nyomán – olyannyira lecsavarta a pénzcsapot, hogy ez máig tartó uniós kötelezettségszegési eljárásba torkollott. Így az Engie besokallt: három éve eladta a közben a csőd szélére navigált Dunamenti Erőművet, majd a lakosságon kívüli ügyfelek kiszolgálását a kormányfő-közeli MET-nek, a Fővárosi Vízműveket 15 milliárdért a fővárosnak, a lakossági ellátást végző cégüket – közel tízmilliárdért - az NKM-nek, majd most a megmaradt gázhálózattól is megváltak.

A német E.ON és az olasz ENI még tartják hazai gázhálózataikat, Franciaország számára viszont a magyar közműkaland a mostani ügylettel véget ért.

Már a rezsibiztos se akar rezsicsökkentést
Többek között Németh Szilárd fideszes rezsibiztos, illetve a rózsafüzéres harcra buzdító Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár is nemet mondott tegnap a szocialista párt 32 százalékos lakossági gázárcsökkentési javaslatára. Orbán Viktor nevét viszont nem találtuk a szavazók között. Az ellenzék viszont egy emberként támogatta az indítványt. Tóth Bertalan frakcióvezető az elmúlt három év során a nemzetközi energiatőzsdék beszakadására hivatkozva már tucatnyi alkalommal élt hasonló javaslattal. Ám a szakértői számításokon alapuló indítványokat a korábban rezsiharcot hirdető Fidesz-KDNP még a plénum elé se engedte. Így a mostani szavazásra csak külön eljárásban kerülhetett sor. Az ellenzéki párt 10 százalékos áram- és távhődíjcsökkentésre is lát módot.

Szerző

Alkotmánysértő földügyek

Publikálás dátuma
2017.10.18. 07:22
Sulyok Tamás elnök (felül j) az Alkotmánybíróság nyilvános ülését követően, az állami tulajdonú földek értékesítésével kapcsolat

Hiába hekkelte meg a kormány a földalapról szóló törvényt, az Alkotmánybíróság (AB) döntése értelmében mégsem költheti el a korlátozás nélkül az államadósság csökkentésére az állami földek eladásából befolyó 270 milliárd forintot. A legfelsőbb bírói testület keddi nyilvános ülésén emellett elhangzott, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek további értékesítése csak olyan mértékű lehet, amely még nem veszélyezteti az alap rendeltetésszerű működését.

Az Országgyűlés mulasztásos alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabályozásról, amely megoldaná az alap kétharmados törvénnyel védett vagyonának hosszú távú megőrzését. Az AB az Országgyűlést felszólította, hogy 2018. május 31-ig szüntesse meg a mulasztást és a következő évi költségvetést már ennek figyelembevételével fogadja el.

Bár az AB elutasította, hogy visszamenőleges hatállyal megsemmisítse a kifogásolt kormánydöntéseket, de nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy egy tisztességesebb kormány megtegye az ehhez szükséges lépéseket - nyilatkozta a Népszavának Sallai R.Benedek az LMP országgyűlési képviselője, aki ötvenegy képviselőtársával fordult az Alkotmánybírósághoz. A szakpolitikus emlékeztetett rá, hogy korábban az AB kimondta, hogy az állami földek eladásából származó bevételeket kizárólag a Nemzeti Földalapról szóló törvényben csak állami birtokpolitikai célokra lehet fölhasználni. Tavaly év végén azonban a kormány úgy módosította egyszerű többséggel a jogszabályt, hogy az államadósság csökkentésére is fölhasználható az állami földek eladásából származó bevétel. Az AB nem tehetett mást, mint elismerte, hogy a kormány ezután már törvényesen csökkentheti ebből a forrásból is az államadósságot, de az ellenzéki képviselők újabb beadványának elbírálásakor kimondta, hogy nem lehet kizárólag arra költeni a pénzt - tette hozzá az ellenzéki politikus. Az AB mulasztásos alkotmányellenességet állapított meg azért is mert a módosított földalaptörvény szabályozása azt nem szabja meg, hogy az alapba tartozó földek hasznosításából származó bevételek milyen arányban fordíthatóak az államadósság csökkentésére.

A másik beadvány ügyében az AB korábbi határozata kimondta a Natura 2000-es és általában a védett területekkel kapcsolatban, hogy a védelem szintje nem csökkenthető, sem a területét, sem az arra vonatkozó jogszabályok, illetve az intézményrendszert illetően. A Sallai által fémjelzett beadvány arra hívta fel a figyelmet, hogy azzal, hogy az állam kiadta a kezéből a Natura 2000-es területeket, csökkent a védelem szintje. Ebben az esetben ugyanis az állam erősebb garanciákat képes adni, hogy megmaradjanak a védett területek, mint egy magántulajdonos. A beadványban azt kérték az AB-tól, hogy állítsa helyre az eredeti állapotot. Ezt a visszamenőleges hatályú kérést is elutasította ugyan a testület, de az AB döntése megerősítette a Natura 2000-es területek védelmét.

A tegnapi határozatok szerint az állami földeladásokkal kapcsolatos hibákat ugyan az AB sem számolta fel, de mégiscsak korlátozta a kormány mozgásterét az állami földeladásokból származó források elköltésében, a másik ügyben pedig sikerült előrelépni a környezetvédelmi jogban egy magasabb szintre - foglalta össze lapunknak az eredményeket Sallai R. Benedek. Ráadásul négy alkotmánybíró is a beadványok szellemével egyetértő különvéleményt fogalmazott meg. A Fidesz-frakció közleményében a nagybirtokosok és spekulánsok érdekeinek védelmével vádolta az ellenzéket, és figyelmen kívül hagyta, hogy a saját kormánya a saját többségével meghozott (Alap)törvényt sértette meg.

Szerző