Hiába hekkelte meg a kormány a földalapról szóló törvényt, az Alkotmánybíróság (AB) döntése értelmében mégsem költheti el a korlátozás nélkül az államadósság csökkentésére az állami földek eladásából befolyó 270 milliárd forintot. A legfelsőbb bírói testület keddi nyilvános ülésén emellett elhangzott, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek további értékesítése csak olyan mértékű lehet, amely még nem veszélyezteti az alap rendeltetésszerű működését.
Az Országgyűlés mulasztásos alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabályozásról, amely megoldaná az alap kétharmados törvénnyel védett vagyonának hosszú távú megőrzését. Az AB az Országgyűlést felszólította, hogy 2018. május 31-ig szüntesse meg a mulasztást és a következő évi költségvetést már ennek figyelembevételével fogadja el.
Bár az AB elutasította, hogy visszamenőleges hatállyal megsemmisítse a kifogásolt kormánydöntéseket, de nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy egy tisztességesebb kormány megtegye az ehhez szükséges lépéseket - nyilatkozta a Népszavának Sallai R.Benedek az LMP országgyűlési képviselője, aki ötvenegy képviselőtársával fordult az Alkotmánybírósághoz. A szakpolitikus emlékeztetett rá, hogy korábban az AB kimondta, hogy az állami földek eladásából származó bevételeket kizárólag a Nemzeti Földalapról szóló törvényben csak állami birtokpolitikai célokra lehet fölhasználni. Tavaly év végén azonban a kormány úgy módosította egyszerű többséggel a jogszabályt, hogy az államadósság csökkentésére is fölhasználható az állami földek eladásából származó bevétel. Az AB nem tehetett mást, mint elismerte, hogy a kormány ezután már törvényesen csökkentheti ebből a forrásból is az államadósságot, de az ellenzéki képviselők újabb beadványának elbírálásakor kimondta, hogy nem lehet kizárólag arra költeni a pénzt - tette hozzá az ellenzéki politikus. Az AB mulasztásos alkotmányellenességet állapított meg azért is mert a módosított földalaptörvény szabályozása azt nem szabja meg, hogy az alapba tartozó földek hasznosításából származó bevételek milyen arányban fordíthatóak az államadósság csökkentésére.
A másik beadvány ügyében az AB korábbi határozata kimondta a Natura 2000-es és általában a védett területekkel kapcsolatban, hogy a védelem szintje nem csökkenthető, sem a területét, sem az arra vonatkozó jogszabályok, illetve az intézményrendszert illetően. A Sallai által fémjelzett beadvány arra hívta fel a figyelmet, hogy azzal, hogy az állam kiadta a kezéből a Natura 2000-es területeket, csökkent a védelem szintje. Ebben az esetben ugyanis az állam erősebb garanciákat képes adni, hogy megmaradjanak a védett területek, mint egy magántulajdonos. A beadványban azt kérték az AB-tól, hogy állítsa helyre az eredeti állapotot. Ezt a visszamenőleges hatályú kérést is elutasította ugyan a testület, de az AB döntése megerősítette a Natura 2000-es területek védelmét.
A tegnapi határozatok szerint az állami földeladásokkal kapcsolatos hibákat ugyan az AB sem számolta fel, de mégiscsak korlátozta a kormány mozgásterét az állami földeladásokból származó források elköltésében, a másik ügyben pedig sikerült előrelépni a környezetvédelmi jogban egy magasabb szintre - foglalta össze lapunknak az eredményeket Sallai R. Benedek. Ráadásul négy alkotmánybíró is a beadványok szellemével egyetértő különvéleményt fogalmazott meg. A Fidesz-frakció közleményében a nagybirtokosok és spekulánsok érdekeinek védelmével vádolta az ellenzéket, és figyelmen kívül hagyta, hogy a saját kormánya a saját többségével meghozott (Alap)törvényt sértette meg.
