Lebuktatta a kormányt a CEU rektora

Publikálás dátuma
2017.10.18 07:01
Michael Ignatieff egyértelművé tette: a CEU ma is megfelel a törvénynek. FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /

A megfelelési határidő meghosszabbítása az Egyetemet és a magyar tudományos közösséget feleslegesen teszi ki még egy év jogbizonytalanságnak – reagált a Közép-európai Egyetem (CEU) az Országgyűlés keddi döntésére, amellyel egy évvel, 2019 januárjáig meghosszabbították a felsőoktatási törvény áprilisban elfogadott módosításában szereplő, a megváltozott feltételek teljesítéséhez előírt határidőt. Éppen akkor cselekedett így a Ház, amikor a CEU már a módosítás valamennyi előírásának megfelelt.

– Mi nem kérünk különleges jogokat, privilégiumokat. Ennek pont az ellenkezőjét tesszük: tiszteljük és betartjuk a magyar törvényeket, azok megváltozása esetén is a megoldásra törekszünk. Arról nem mi tehetünk, hogy amint közel kerülünk a megállapodáshoz, hirtelen megváltoznak a kritériumok – mondta Michael Ignatieff. A CEU elnök-rektora bemutatta az amerikai Bard College-dzsal köttetett egyetértési megállapodásukat, amely a módosult magyar törvényeknek megfelelve biztosítja, hogy a CEU székhelyállamában, New York államban is fizikailag jelen legyen, képzéseket folytasson. Bemutatta azt a levelet is, amit MaryEllen Elia, New York állam Oktatási Minisztériumának biztosa küldött Orbán Viktornak, hogy biztosítsa a magyar miniszterelnököt a két intézmény közötti megállapodás hitelességéről.

A rektor emlékeztetett: a Magyarország és New York állam közötti megállapodás az asztalon hever, a magyar kormánynak csupán annyit kellene tennie, hogy tollat ragad és aláírja. – Ezzel lezárhatnánk ezt az egészet. Az előírt követelményeknek megfelelünk. Európában egyetlen egyetemnek sem kellett még átélnie azt, amit nekünk az elmúlt hónapokban. Elfogadhatatlan, hogy a bizonytalanság időszakát még egy évvel meghosszabbítsák – fogalmazott Ignatieff, hozzátéve: elfogadhatatlan az is, hogy "okafogyottnak" nyilvánítsák három hónapnyi tárgyalás eredményét.

Balog Zoltán humánminiszter hétfőn beszélt arról, hogy a határidő kitolásával "okafogyottá vált" a CEU-megállapodás aláírása. Kijelentését azzal indokolta, hogy a törvényes határidő lejártáig a kormánynak nem kell aláírnia a megállapodást. – Képzeljék el, hogy önök New York kormányzói. Hónapokig jó hiszemben tárgyalnak a magyar kormány képviselőjével, majd amikor közel a megállapodás, egy magyar miniszter "okafogyottnak" nevezi az egészet. Önök szerint mit gondol most a New York-i kormányzó – tette fel a kérdést Ignatieff.

Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője lapunknak korábban úgy nyilatkozott: a határidő módosításával a kormány valójában önmagának adott időt; a választások közeledtével, a "sorosozás" kellős közepén nem mutatna jól, ha megállapodnának a Soros György alapította egyetemmel. A CEU rektora erre úgy reagált: a kormány motivációját nem neki kell megmagyaráznia, és politikai kampánynak sem akarnak a részesei lenni. – Jogállamban ilyen nem fordulhatna elő. Ez egy egyetem. Hagyjanak minket békén –mondta.

Ki az, aki téved?
Vagy a CEU korábbi közleménye volt téves, hogy a korábbi határidő nem elegendő a feltételek teljesítésére, vagy a mostani közlésük az – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a CEU keddi nyilatkozatát követően. Ignatieff azonban ezt az érvet már korábban lesöpörte, hiszen amikor teljesíthetetlennek nevezték a feltételeket, egy részük valóban az is volt. A törvény például az amerikai szövetségi kormánnyal köttetett államközi megállapodást írta elő, ám végül a magyar kormány is belátta, hogy azt nem lehet tető alá hozni.

Szerző
2017.10.18 07:01

Uniós pénzzel jutalmazzák az agymosást

Publikálás dátuma
2018.09.24 06:00

Fotó: / Radó Ferenc
Nemcsak a megyei lapok, hanem gyakran a települési orgánumok is elvesztették függetlenségüket.
Az ellenzéknek nem csak Mészáros Lőrinc és Andy Vajna sajtóbirodalmával kell megküzdenie, hanem a helyi, települési médiával is, amely az elmúlt években – egy-egy egyre nehezebb helyzetben megmaradni próbáló orgánumot kivéve – a megyei lapokhoz hasonlóan elvesztette függetlenségét. Általában felvásárolták ezeket a médiumokat is, így az önkormányzat szócsövévé, propagandaeszközzé váltak. Kaposváron például a 2010-es kormányváltásig a megyei lap mellett az önkormányzati fenntartású tévéből, két – a Tudományos Ismeretterjesztő Társulathoz, valamint a megyei önkormányzathoz tartozó – rádióból és egy ingyenes hirdetési újságból tájékozódhattak a helyiek. Jelenleg a Mészáros Lőrinc Mediaworkséhez tartozó Somogyi Hírlap, a városi televízió, egy rádió, egy heti hirdetési újság és három internetes portál a választék - utóbbiak közül az egyik egy ellenzéki hírblog. A városi tévé továbbra is önkormányzati fenntartású, a hírportált, hirdetési újságot és rádiót fenntartó Most Médiacsoport viszont elvileg független. Tartalmát és stílusát tekintve viszont alig különbözik a propagandamédiumoktól. Tulajdonosai igen sikeresen indulnak a tendereken, az elmúlt kilenc évben nagyjából 80 millió forintot nyertek önkormányzati pályázatokon különféle uniós vagy helyi beruházások marketing- és kommunikációs feladatainak ellátására.  A Most Médiacsoport tulajdonosa a Zselici Forrás Kft., amelyet 2007-ben az egyik helyi nagyvállalkozó fia alapított. A cégbe aztán 2011-ben bevásárolta magát Farkas Mária Ilona, a kaposvári Számvevők Könyvvizsgáló és Könyvviteli Kft. tulajdonosa, aki két év múlva átvette az ügyvezetői posztot is, és hivatalosan ma is övé a Zselici Forrás. A kiadó- és szerkesztőségvezető M. Schenk Tünde, a heti vezércikket pedig a Németországban többek között könyvkiadással is foglalkozó – például a lengyel Igor Janke Orbán Viktorról írt könyvét is kiadó – Schenk János jegyzi. Nem lehet nem észrevenni az összefüggést a Zselici Forrásban lezajlott váltás és az elnyert önkormányzati pályázati pénzek között: a cég a tulajdonosváltásig évi 1-1,2 millió forintot nyert el a várostól, 2011-ben viszont már csaknem 10 milliót, míg tavaly 19,8 milliót, az idén nyárig pedig 13,5 milliót. És ezt csak a helyi vagy uniós pályázatok kommunikációs és marketingköltségeire. A kiadó- és szerkesztőségvezető sem járt rosszul: a 2016 év végén alapított családi cége, a Marosi Média Bt. az idén nyáron már el is nyert két, összesen több mint 800 ezer forintos projektet. Az amúgy a városi tévével egy épületben működő Most Médiacsoport teljes mértékben kiáll az önkormányzat és a kormány politikája mellett, és jobb esetben csak negligálja az ellenzéket, máskor viszont valótlan híreket közöl velük kapcsolatban. Ezt egyébként már több bírósági ítélet és végzés ki is mondta. A jelenség egyébként egyáltalán nem egyedi – a vidéki helyi sajtó sok helyen így működik –, viszont jól mutatja: ha az ellenzék komolyan veszi, hogy meg akarja szólítani a vidéket is, komoly nehézségekkel kell megküzdenie. 
Témák
média
2018.09.24 06:00
Frissítve: 2018.09.24 06:00

Független jelölt nyert a bihartordai és a kelevízi időközin

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:51
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Bihartordán Serdült János Csabát választották, Kelevíz polgármestere pedig ismét Balatincz Krisztina lett.
Három független jelölt közül Serdült János Csabát választották Bihartorda polgármesterévé a vasárnapi időközi voksoláson – közölte a helyi választási iroda vezetője az MTI-vel. Tóth Jánosné tájékoztatása szerint a Hajdú-Bihar megyei település 758 választásra jogosult polgára közül 409 adta le szavazatát, minden voks érvényes volt. A három jelölt közül Serdült János Csaba 325, Németi Ferenc 56, Guth Zoltán 28 szavazatot kapott. A Hajdú-Bihar megyei Bihartordán azért kellett polgármester-választást tartani, mert a települést vezető Módos Imre (Fidesz-KDNP) elhunyt. Ugyancsak vasárnap ismét Vargáné Balatincz Krisztinát (független) választották polgármesterré a somogyi Kelevíz községben, ahol a képviselő-testület tagjait is megválasztották a vasárnapi időközi voksoláson. Hajdu Szabina, a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője elmondta: a polgármester-választás győztese 118, míg szintén független vetélytársa, Vida János 64 érvényes szavazatot kapott. A tizenegy független képviselőjelöltből négyen szereztek mandátumot. A jegyző beszámolt arról is, hogy a Marcalihoz közeli, 339 lakosú Kelevíz 271 választópolgárából 182 járult az urna elé. Az időközi választásra azért volt szükség, mert a képviselő-testület idén június végén feloszlatta magát. A döntéshez a polgármester és a képviselők között kialakult feszültség, illetve az vezetett, hogy nem sikerült elfogadni Kelevíz zárszámadását.
2018.09.23 20:51
Frissítve: 2018.09.23 21:01