Lebuktatta a kormányt a CEU rektora

Publikálás dátuma
2017.10.18 07:01
Michael Ignatieff egyértelművé tette: a CEU ma is megfelel a törvénynek. FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /

A megfelelési határidő meghosszabbítása az Egyetemet és a magyar tudományos közösséget feleslegesen teszi ki még egy év jogbizonytalanságnak – reagált a Közép-európai Egyetem (CEU) az Országgyűlés keddi döntésére, amellyel egy évvel, 2019 januárjáig meghosszabbították a felsőoktatási törvény áprilisban elfogadott módosításában szereplő, a megváltozott feltételek teljesítéséhez előírt határidőt. Éppen akkor cselekedett így a Ház, amikor a CEU már a módosítás valamennyi előírásának megfelelt.

– Mi nem kérünk különleges jogokat, privilégiumokat. Ennek pont az ellenkezőjét tesszük: tiszteljük és betartjuk a magyar törvényeket, azok megváltozása esetén is a megoldásra törekszünk. Arról nem mi tehetünk, hogy amint közel kerülünk a megállapodáshoz, hirtelen megváltoznak a kritériumok – mondta Michael Ignatieff. A CEU elnök-rektora bemutatta az amerikai Bard College-dzsal köttetett egyetértési megállapodásukat, amely a módosult magyar törvényeknek megfelelve biztosítja, hogy a CEU székhelyállamában, New York államban is fizikailag jelen legyen, képzéseket folytasson. Bemutatta azt a levelet is, amit MaryEllen Elia, New York állam Oktatási Minisztériumának biztosa küldött Orbán Viktornak, hogy biztosítsa a magyar miniszterelnököt a két intézmény közötti megállapodás hitelességéről.

A rektor emlékeztetett: a Magyarország és New York állam közötti megállapodás az asztalon hever, a magyar kormánynak csupán annyit kellene tennie, hogy tollat ragad és aláírja. – Ezzel lezárhatnánk ezt az egészet. Az előírt követelményeknek megfelelünk. Európában egyetlen egyetemnek sem kellett még átélnie azt, amit nekünk az elmúlt hónapokban. Elfogadhatatlan, hogy a bizonytalanság időszakát még egy évvel meghosszabbítsák – fogalmazott Ignatieff, hozzátéve: elfogadhatatlan az is, hogy "okafogyottnak" nyilvánítsák három hónapnyi tárgyalás eredményét.

Balog Zoltán humánminiszter hétfőn beszélt arról, hogy a határidő kitolásával "okafogyottá vált" a CEU-megállapodás aláírása. Kijelentését azzal indokolta, hogy a törvényes határidő lejártáig a kormánynak nem kell aláírnia a megállapodást. – Képzeljék el, hogy önök New York kormányzói. Hónapokig jó hiszemben tárgyalnak a magyar kormány képviselőjével, majd amikor közel a megállapodás, egy magyar miniszter "okafogyottnak" nevezi az egészet. Önök szerint mit gondol most a New York-i kormányzó – tette fel a kérdést Ignatieff.

Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője lapunknak korábban úgy nyilatkozott: a határidő módosításával a kormány valójában önmagának adott időt; a választások közeledtével, a "sorosozás" kellős közepén nem mutatna jól, ha megállapodnának a Soros György alapította egyetemmel. A CEU rektora erre úgy reagált: a kormány motivációját nem neki kell megmagyaráznia, és politikai kampánynak sem akarnak a részesei lenni. – Jogállamban ilyen nem fordulhatna elő. Ez egy egyetem. Hagyjanak minket békén –mondta.

Ki az, aki téved?
Vagy a CEU korábbi közleménye volt téves, hogy a korábbi határidő nem elegendő a feltételek teljesítésére, vagy a mostani közlésük az – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a CEU keddi nyilatkozatát követően. Ignatieff azonban ezt az érvet már korábban lesöpörte, hiszen amikor teljesíthetetlennek nevezték a feltételeket, egy részük valóban az is volt. A törvény például az amerikai szövetségi kormánnyal köttetett államközi megállapodást írta elő, ám végül a magyar kormány is belátta, hogy azt nem lehet tető alá hozni.

Szerző
2017.10.18 07:01

Központi sztrájkbizottság alakulhat akár már a hét végén

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság már létrejött, a Liga is kész tárgyalni a dolgozók követeléseiről, a Munkástanácsok azonban még mindig nem.
Az öt nagy országos szakszervezeti tömörülésből három határozottan kiáll amellett, hogy a demonstrációkon túl akár sztrájkokkal is nyomatékot kell adni a dolgozók követeléseinek, a Liga Szakszervezetek hajlandó erről tárgyalni, míg a Munkástanácsok vezetői továbbra is távol maradnak a sztrájkelőkészítő bizottság üléseitől. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely elsőként hozott létre sztrájkbizottságot, kedden elküldte sztrájkköveteléseit a miniszterelnöknek és kérte, hogy jelölje ki a kormányoldal tárgyalóit. Közben újabb szervezetek jelentették be, hogy sztrájkbizottságot alakítanak, a konföderációk közül pedig elsőként a főként a közszférában működő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tagjai döntöttek az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság létrehozásáról. 
Megkezdődött tehát egy nagyszabású munkabeszüntetés-sorozat elemeinek összerakása,
s ahogy az várható volt, elsőként a közszféra szakszervezetei léptek. Az alapkövetelések azonosak az Orbán Viktornak egyszer már elküldött négypontos listával, de emellett a legtöbben szeretnék megjeleníteni sajátos ágazati elvárásaikat is. A Népszava információi szerint 
akár a hétvégén vagy a jövő hét elején megalakulhat egy központi sztrájkbizottság, de addig is sorra jelentik be az ágazati szerveződéseket.
Munkabeszüntetést hirdet az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egyedül, valamint a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen. A két érdekvédelmi szervezet csütörtökön jelenti be a sztrájkköveteléseit – olvasható kedd délután érkezett közös meghívójukban
Közben megalakult az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság, amelynek létrehozója a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) 13 tagszervezete, köztük a két fenti szervezet is. A konföderáció elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, egy héten belül rögzítik sztrájkköveteléseiket, amelyek alapja az országos sztrájkelőkészítő bizottság által megfogalmazott és a miniszterelnöknek már megküldött négypontos elvárás-lista lesz. Földiák András ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a közszolgálatban dolgozó egészségügyi alkalmazottak egy része ma is heti 72 órát dolgozik, máshol 60 órát teljesítenek, így nekik a rabszolgatörvény visszavonása nem lesz az első számú követelésük. A konföderáció tagszervezetei pedig a közös ágazati sztrájkbizottsághoz történt csatlakozás mellett beléphetnek a formálódó központi sztrájkbizottságba is – jelentette ki a SZEF vezetője. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tagszervezetei úgy döntöttek, hogy egyénileg csatlakoznak ehhez a központi sztrájkbizottsághoz, a sztrájkelőkészítő és demonstrációs bizottságban pedig a konföderáció vezetése változatlanul részt vesz. A Liga Szakszervezetek elnöksége hétfőn elfogadta az országos sztrájkköveteléseket és arról döntött, hogy több feltétel teljesülése esetén a konföderáció elnöke és társelnöke kapcsolódjon be a sztrájkelőkészítő bizottság munkájába. Szilágyi József, a konföderáció társelnöke a Népszavának is megerősítette ugyanakkor, hogy csak akkor lépnek be valóban, ha a civil szervezetek távoznak a szervezői csapatból, és ha pártok nem vesznek részt az akciók előkészítésében, valamint nem szerepelnek a demonstrációk felszólalói közt. Az előkészítő bizottság még nem tárgyalt a Liga feltételeiről – nyilatkozta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, így annak ellenére még nem teljesen biztos a Liga csatlakozása, hogy egyébként a tárgyalások kikényszerítésére minden eszközt elfogadhatónak tartanak. Szilágyi József, az Egyesült Villamos-energia Ipari Szakszervezetek Szövetségének elnökeként azonban azt is hozzátette, hogy a Liga tagszervezetei önállóan dönthetnek akár egy sztrájkbizottság létrehozásáról is, majd sokat sejtetően hozzátette, hogy ma délelőtt közleményt adnak ki épp ezzel a felvetéssel kapcsolatban. Az egyetlen szakszervezeti tömörülés, amelyik következetesen kimarad a demonstrációk szervezéséből, a Munkástanácsok. A konföderáció elnöke lapunknak azzal magyarázta a még karácsony előtt született döntésüket, hogy az ellenzék rátelepedett a szakszervezeti akciókra, emiatt a kormány sem szociális partnerként, hanem politikai tényezőként tekint az érdekvédőkre. Márpedig ha a szakszervezetek ebbe a politikai mezőbe keverednek, számolniuk kell vele, hogy az ebben a körben megszokott következményeket is viselniük kell.  
„Mi is számolunk vele, hogy ha ez a forradalom győz, minket a hatalomra kerülő mostani ellenzék nem fog tisztességes eljárásban részesíteni, mert nem vettünk részt a harcban”
– fogalmazott Palkovics Imre. Az ellenzéknek joga van azon dolgozni, hogy megbukjon a kormány, „de szakszervezetként nem kell részt vennünk ebben a politikai feladatleosztásban” – tette hozzá.
2019.01.16 06:00
Frissítve: 2019.01.16 06:00

Elállt a kormány a Mészáros-gyerekek kórházberuházásától

Publikálás dátuma
2019.01.15 21:39

Fotó: Népszava/
Több mint 18 milliárd forintért épített volna új kórházi tömböt a Mészáros-csemeték vállalkozása és az Épkar alkotta konzorcium, ezt azonban az Orbán-kabinet is drágának találta.
Hétfőn írtuk meg a Magyar Építők nyomán, hogy milliárdos beruházással kezdődik az újév a Mészáros -család számára, hiszen Az Épkar Zrt. és a Fejér B.Á.L. Zrt. építheti meg 18,2 milliárd forintért Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház új, 300 férőhelyet épületét Székesfehérváron. Mint ismert, a Fejér B.Á.L. Zrt. tulajdonosai Mészáros Lőrinc gyermekei, azaz  Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes és ifj. Mészáros Lőrinc. 
 A Modern Városok Program-keretében futó építkezés azonban a jelek szerint az Orbán-kormánynak is túl borsos volt: az RTL Klub ugyanis kedden megkereste a hír kapcsán a kórházat, ahol azt mondták: a szerződés akkor lép hatályba, ha a kormány arról támogatói döntést hoz, a fejlesztést azonban a megnövekedett költségek miatt nem támogatta a kabinet.
2019.01.15 21:39