Kezét törte a kerékpáron, ezért lemondta a koncertet

Publikálás dátuma
2017.10.18. 13:38

d Sheeran angol énekes kerékpárjáról leesve eltörte a kezét, ezért le kellett mondania a koncertjeit - írta a BBC nyomán az MTI. A zenész az Instagramra tett ki egy fotót begipszelt kezéről, a kép alá ezt írta: "az orvos törést állapított meg a jobb csuklómon és a bal könyökömön". A 26 éves Sheerant a hétvégén érte a baleset, állítólag autó ütötte el kerékpározás közben.

Tajpejben, Oszakában, Szöulban, Tokióban és Hongkongban lépett volna színpadra, de mint írta, nem tud élő koncertet adni a közeli jövőben. Látni kell, hogy gyógyulnak a törések, mielőtt a további fellépésekről döntünk - tette hozzá, majd utóiratként kiegészítette azzal, hogy nem ő gépelte a szöveget, mert egyik keze gipszben, a másik kötésben van. Sheeran híres arról, hogy koncertjein egy szál gitárral, háttérzenekar nélkül adja elő dalait.

Szerző

Kamilla hercegnő átadta az idei Man Booker-díjat (fotók)

Publikálás dátuma
2017.10.18. 09:56
FOTÓK: CHRIS J RATCLIFFE / AFP
A végleges listára felkerült három elsőregényes szerző egyike, az amerikai George Saunders vehette át kedd este Londonban a Man Booker-díjat- írja az MTI. Ő a második amerikai író, aki a világ egyik legrangosabb irodalmi elismerésében részesült.

Az 58 éves, texasi születésű, New Yorkban élő Saunders a Lincoln in the Bardo című regényéért kapta az 50 ezer font (csaknem 18 millió forint) pénzjutalommal és azonnali nemzetközi irodalmi hírnévvel is járó brit kitüntetést.

A díjat Kamilla cornwalli hercegnő, Károly brit trónörökös hitvese adta át a Guildhallban, a londoni pénzügyi központ, a City elöljáróságának fényűző palotájában.

A díjazott, valós történetre alapuló mű 1862-ben játszódik egy washingtoni temetőben, ahol Abraham Lincoln elnök 11 éves fiát gyászolja. Lola Young zsűrielnök indoklása szerint Saunders könyve "elképesztően eredeti regény, szellemes, intelligens, mélységesen megindító narratívával". A döntnökök öt órányi tanácskozás után, egyhangúlag ítélték az idei Man Booker-díjat Saunders könyvének.

Camilla, Cornwall hercegnője és a Man Group vezérigazgatója, Luke Ellis veszi közre a díjnyertes szerzőt

A jelöltek végső listáján Saunders mellett két további elsőregényes szerző, a szintén amerikai Emily Fridlund (History of Wolves) és a brit Fiona Mozley (Elmet) szerepelt. A zsűri elé került, hat nevet tartalmazó listára felkerült az amerikai Paul Auster 4 3 2 1 című művével, valamint a pakisztáni-brit Mohsin Hamid (Exit West) és a brit Ali Smith (Autumn) is. 

Fiona Mozley, Paul Auster, Emily Fridlund, Mohsin Hamid és George Saunders 

Az 1968-ban alapított, először 1969-ben odaítélt Booker-díjat a Booker élelmiszeripari és nagykereskedelmi vállalat támogatásával hozták létre. A cégnek neve ellenére (book: könyv) semmi köze nem volt a könyvkiadáshoz. A díj főszponzora 2002 óta a Man Group nevű befektetési tanácsadó és alapkezelő csoport, amely azonban megtartotta az elismerés eredeti támogatójának nevét is; innen a jelenleg használatos Man Booker elnevezés. A díjat annak idején azzal a céllal alapították, hogy az angol nyelvterület prózaírói is részesüljenek a francia Goncourt-díjhoz hasonló tekintélyű elismerésben.

A kitüntetést korábban Nagy-Britannia, Írország és a Nemzetközösséghez tartozó országok szerzői kaphatták. Ezt a földrajzi megkötöttséget azonban három éve eltörölték, és azóta már csak az a feltétel, hogy a díjazott művet angolul kell megírni, és a könyvnek meg kell jelennie Nagy-Britanniában.

A Man Booker-díjat tavaly is egy amerikai szerző, Paul Beatty vehette át "The Sellout" című regényéért. Ő volt az első amerikai, aki ebben az irodalmi kitüntetésben részesült.

Szerző

Bartók-örökség szerte a világban

Publikálás dátuma
2017.10.18. 07:46
Idehaza sok a fiatalkori, kiadatlan Bartók-kézirat is
Minimális az esély rá, hogy Bartók hagyatékának egy része hazánkba kerüljön. De vajon mit keres Svájcban? Bartók-ügyek, harmadik rész.
Idehaza sok a fiatalkori, kiadatlan Bartók-kézirat is

Idehaza sok a fiatalkori, kiadatlan Bartók-kézirat is

Ami az 1881-1945 között élt Bartók Béla hagyatékát illeti, a világon többfelé bukkanhat eredeti dokumentumokra a kutató. Ezek a zeneszerző halálakor két helyen voltak, egy részük Magyarországon vészelte át a háborút, és itthon maradt fia, ifj. Bartók Béla gondozásában maradt, másik részük pedig az Amerikában élő Bartók Péter tulajdona. A magyarországi hagyatékrészt ifjabb Bartók Béla helyezte letétbe az 1961-ben alapított Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézet Bartók Archívumába, ezt később Vásárhelyi Gábor hosszabbította meg. A nagyobb, Amerikában maradt rész pedig a zeneszerző özvegye, Pásztory Ditta 1982-es halála után, hosszas pereskedést követően Bartók Pétert illeti. A komponista nagyon jó kapcsolatban volt Paul Sacherrel, az 1999-ben elhunyt karmesterrel, aki létrehozott egy intézetet a svájci Bázelben, itt található a XX. századi zenei kéziratok legnagyobb gyűjteménye a világon. Ide helyezte el letétbe a dokumentumokat Bartók Péter, akivel a magyar állam is folytatott tárgyalásokat a hazai elhelyezésről.

„Az akkor érvényes amerikai örökösödési törvény értelmében, ha valaki még életében átadott valakinek értéktárgyat, 55 %-os örökösödési adót vetettek ki rá. Emiatt Bartók Péter szerződésben kért biztosítékot arra vonatkozóan, hogy a dokumentumok csak letétbe kerülnek a Magyar Tudományos Akadémiához, azaz elvben bármikor visszaveheti azokat. Két évig próbálta mindezt elérni 1998 után, sikertelenül. Nem látok esélyt arra, hogy a korábbi sikertelen elhelyezési kísérlet után Bartók Péter megváltoztatná döntését” – reagált Vásárhelyi Gábor, Bartók keresztfia, az örökség kezelője lapunknak a hagyaték hazai elhelyezésének esélyeivel kapcsolatos kérdésére.

„Amellett, hogy Bartók Péter hiteles másolatokat készíttetett és szállíttatott a Bartók Archívumba, nagyon fontos gesztus volt két fia részéről, amikor 1988-ban hazahozták Bartók Béla földi maradványait. Az a pillanat mintha a rendszerváltás előszele lett volna” – meséli  Vikárius László, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Bartók Archívuma vezetője, aki gyerekként, zongoratanulás közben szigorúsága miatt még nem rajongott a Mikrokozmoszért. Ám családjában nagyon tisztelték a zeneszerző-tudóst, akinek morális tartása legalább annyira hatott rájuk, mint a népdalgyűjtő zenetudós, a zongoraművész vagy a zeneszerző. „A zenetudomány felvételi előtt nagy élmény volt a zongoraversenyeket, a kvartetteket, a Cantata Profana-t hallgatni. Új volt a zenéje és egyéni, rendkívül érdekelt és magával ragadott. Később pedig óriási megtiszteltetés volt, hogy Somfai László megkérdezte, hogy nem akarok-e itt dolgozni, és zeneakadémista koromban kezdtem feljárni az archívumba” – írja le személyes viszonyát Vikárius László, aki nem elégedetlen: „Az eredeti kéziratok kisebb részét őrizzük mi, ezek jórészt fiatalkori művek, épp ezért nagyon izgalmasak. Sok kiadatlan alkotás is megtalálható nálunk. Tavaly végre megindulhatott a kritikai összkiadás, egy 48 kötetre tervezett sorozat. Ez a munka évtizedekig fog tartani, hiszen egy-két kötet tud elkészülni egy év alatt. Bartók zongorajátékának hangfelvételei már a Bartók-centenáriumra, 1981-ben megjelentek. Vannak közöttük úgynevezett „kalózfelvételek” is, melyeket az Országos Széchényi Könyvtárban őriznek. Babits Mihály felesége, Török Sophie például annyira szerette Bartók zongorajátékát, hogy a rádióban elhangzott koncerteket mindig rögzíttette.

Viaszhengerektől a CD-ROM-ig
A népzenei felvételeket nagyrészt a Néprajzi Múzeum őrzi. Bartók a gyűjtéseit eredetileg is a Néprajzi Múzeum számára készítette, a múzeum fizette az utazási költségeit. A szlovák népzenei felvételek nagy részét, mely Bartók saját tulajdonában volt, átadta a szlovák kulturális egyesületnek. Az arab hengereket, amelyek 1913-ban algériai falvakban készültek, és a magyarországi hagyatékban maradtak, CD-ROM kiadásban jelentettük meg az UNESCO támogatásával” – részletezi a világ számos pontján létező hagyatékot Vikárius László. „Arról általában értesülünk, ha hazai antikváriumokba Bartók-dokumentum kerül, a kiterjedt kapcsolatrendszernek köszönhetően a külföldi aukciós oldalakon előforduló kéziratokról is tájékoztatnak. Előfordult már, hogy a minisztérium sietett segítségünkre felbukkant értékes dokumentumok, például Bartók-levelek, megvásárlásával” – válaszolja Vikárius László az esetleg még magánkézből előkerülő kéziratokkal kapcsolatos kérdésre.