munkaerőpiac;fiatalkorúak;külföldi munkavállalás;Z generáció;

2017-10-18 19:37:00

Z-generáció - Magasabb bérért sem vállalnák a kötöttséget

Tíz év múlva a jelenleginél is többen mennek majd külföldre dolgozni – így látja a Z-generáció, a 14-24 évesek elsöprő többsége.

A fizetés mértéke után a munkahely biztos volta, valamint a munkahely hangulata a legfontosabb szempont egy állás betöltésekor a z-generáció, vagyis a 14-25 éves fiatalok számára. Több mint felüknek az is fontos, hogy a cégnél, ahol elhelyezkedik, legyen lehetőség rugalmas- vagy részmunkaidőre, illetve home office-ra (távmunkára). A British Telecommunications számára a Medián által készített felmérés során egy érdekes kérdést is föltettek a fiataloknak: tíz százalékkal magasabb bérért vállalnának-e kötött munkaidős állást? Erre a megkérdezettek fele válaszolt csak igennel. Sajátos, hogy ezen belül éppen a nők vállalnák inkább a kötöttséget, holott éppen számukra jelenthetne nagy könnyebbséget a gyermekvállalás után a munkaerőpiaci visszatérésben a rugalmas munkaidő.

Ettől talán nem független jelenség, hogy a nők számára a megfelelő munkahely kiválasztásakor fontosabb a biztonság, a munkakörülmények és a munkahely hangulata, míg a férfiak szemében nagyobb szerepe van az előmeneteli lehetőségeknek, a modern irodai környezetnek és a cég hírnevének.

A felmérésből kiderült az is: a fiatalok alig több mint fele képzeli el csak alkalmazottként a jövőjét, 40 százalékuk vállalkozó lenne. A fiatalok átlagosan 269 ezer forintot tartanak olyan fizetésnek, amiért már elmennének dolgozni, és 420 ezer forintot tartanak kifejezetten jó fizetésnek. Erős ezen a téren a nemek közti különbség: a férfiak 100 ezer forinttal magasabb bért tartanak kifejezetten jó fizetésnek, mint a nők. A 14-19 éves korosztály is nagyobb összegekre számít, mint a 20-25 évesek, de itt az álomfizetések közti különbség kisebb: 49 ezer forint.

Az SSC (Shared Services Center) rövidítést csak a válaszadók 21 százaléka ismerte, ugyanakkor 63 százalékuk hallott arról, hogy működnek Magyarországon nemzetközi szolgáltatóközpontok, amelyek különböző cégek számára végeznek el olyan feladatokat, mint például a beszerzés, az informatikai rendszerek működtetése, az ügyfélszolgálat vagy a könyvelés.

A cégtípus általános megítélése egyértelműen kedvező a z-generáció körében: kétharmaduk szívesen dolgozna SSC-ben. Sőt, azoknak, akik szívesen dolgoznának ilyen cégben, háromnegyede arra is hajlandó lenne, hogy ennek érdekében elköltözzön egy vidéki nagyvárosba.

A kutatók kíváncsiak voltak a z-generáció továbbtanulási terveire is. A válaszok szerint elsöprő többségük - négyötödük - tervezi úgy, hogy 10 év múlva egyetemi végzettsége lesz. A leginkább népszerű képzési irányok az üzleti tanulmányok, az informatika és a mérnöki tanulmányok, a legkevésbé keresettek pedig a természettudományok és az orvosi képzés. Utóbbi abból a szempontból érdekes, hogy a megkérdezett fiatalok szerint természettudományi képzettséggel lehet majd a legmagasabb fizetést elérni, és a munkahelyválasztás szempontjai között a fizetés szerepel az első helyen.

Figyelemre méltó, hogy a fiatalok többsége úgy véli: tíz év múlva könnyebben talál majd a végzettségének megfelelő munkát külföldön, mint itthon. A külföld-itthon különbség a gimnazista korosztályban a legerősebb: 67 százalékuk úgy gondolja, hogy könnyen talál majd a végzettségének megfelelő munkát külföldön, és csak 52 százalékuk válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy könnyen talál-e majd a végzettségének megfelelő munkát itthon.

Összecseng ezzel, hogy a megkérdezettek 83 százaléka úgy gondolja: tíz év múlva a jelenleginél is többen mennek majd külföldre dolgozni. A többség arra is számít, hogy nőnek a vagyoni különbségek - ezen belül többen vélik úgy, hogy több lesz a szegény, mint amennyien azt, hogy több lesz a gazdag. A válaszadók fele számít arra, hogy kiegyenlítődnek a nemek közti jövedelmi különbségek.

A megkérdezett fiatalok 99 sázaléka fent van a Facebookon. Az internetet elsősorban chatelésre használják, de tájékozódni is innen szoktak: kétharmaduk számára a közösségi oldalak, illetve az online hírportálok jelentik az első számú információforrást. A közösségi médiának igen fontos szerepe van a fiatalok tájékozódásában: bő négytizedük - de a 20 évesnél fiatalabbaknak is már a fele - nem közvetlenül keresi fel a hírforrásokat, hanem az ismerősei Facebook-megosztásai nyomán jut el az információkhoz.

Az okostelefonok előretörését mutatja, hogy a “képernyő” szóról ugyanannyi válaszadónak a mobiltelefon jut elsőként az eszébe, mint ahánynak a televízió. A fiatalok több mint kétharmada több időt tölt a mobilja, mint bármely más képernyő előtt.

A kutatás módszertana
Az adatfelvétel online kérdőívvel készült, amelyet - hirdetésekkel toborzott, nyereményjátékkal ösztönzött - 9099 válaszadó töltött ki július-augusztusban. Az adatfelvétel lezárását követően az adatbázist tisztították: kiszűrték az irreálisan rövideket, és azokat, amelyeknél hiányoztak a legfontosabb demográfiai adatok. Az adattisztítást követően a 951 eset demográfiai torzulásait (valós arányuknál kisebb volt a férfiak és az idősebbek aránya) többszempontú súlyozással korrigálták. A korrekciót követően a minta pontosan tükrözi a 14-25 éves népesség nem és életkor szerinti összetételét.