A gettókerítés már kész, de a nyomor maradt a Hős utcában

Publikálás dátuma
2017.10.19 10:44
XXI. század, Magyarország, Budapest - Forrás: ATV videó/Youtube
Fotó: /
Összesen csaknem kétmillió forintot költött a X. kerületi önkormányzat arra a kerítésre, amelyet a Hős utca 15. A és B épülete köré emeltek – közölte a Magyar Nemzettel a kerület vezetése.

 Az 1,8 millió forintból – a helyi képviselők szerint meglehetősen drágán – nem összefüggő válaszfalat húztak fel, hanem egy mindössze néhány méteres kerítést, valamint az épületek közötti részen elhelyezett hat, útlezárásoknál használt betontömböt. A cél az volt, hogy megakadályozzák az autóval való behajtást.

Az önkormányzat tájékoztatása szerint azért volt szükség erre az intézkedésre, mert a helyiek óriási mennyiségű szemetet halmoztak fel, amelynek az elszállítására 20 millió forintot kellett költeni. „A társasház telkének szabályos körbekerítésével a hasonló helyzetek legalább részben megelőzhetők, az illegális, tehergépkocsival történő hulladéklerakás remélhetőleg megakadályozható. A kerítésépítéssel kapcsolatos munkálatok október 13-án befejeződtek” – írták válaszukban. A lapnak nyilatkozó lakók viszont nem értik, miért kellett kerítést építeni, a legtöbben azt érzik, csak rontani akartak az amúgy is elviselhetetlen körülményeiken.

A lakókat nem akadályozza az utcára jutásban a kerítés, de úgy érzik, még inkább magukra hagyták őket a problémákkal. Márpedig baj van bőven, az elképesztő szegénység és a harmadik világbeli körülmények mellett rengetegen drogoznak. A helyzeten az is csak keveset segített, hogy a rendőrség rendszeresen járőrözik a környéken.

Az önkormányzat szerint egyébként a társasházak már régóta működésképtelenek, miután „rendkívüli, több százmillió forintos nagyságrendű” adósságot halmoztak fel. Állításuk szerint emiatt a kerítés és a szemétszállítás díját is a kerület finanszírozta.

Az önkormányzat tájékoztatása szerint egyébként a Hős utcai társasházakban található lakások nagyjából fele van a kerület tulajdonában, a többi magántulajdon. A vezetés célja egyértelmű: hosszabb távon szeretnék megszerezni a magántulajdonban lévő lakásokat is, kiürítenék az egészet, végül pedig elbontanák a házakat. „A megüresedett lakásokat lakhatatlanná tesszük. Jelenleg már csak 36 önkormányzati bérleti jogviszony áll fenn, amelyek megszüntetése érdekében keressük a megoldást” – írták. Azt ugyanakkor egyelőre egyik lakó sem tudja, mit ajánlanak majd nekik – a kerítésen kívül.

Szerző
2017.10.19 10:44

Hadházy Ákos életét kockáztatva próbált bejutni a köztévé stúdiójába, földön vonszolták ki az őrök

Publikálás dátuma
2018.12.17 07:49

Fotó: Facebook/Szél Bernadett/
Minden eszközzel megpróbál bejutni az MTVA egyik stúdiójába Hadházy Ákos: mivel a lépcsőn nem engedték fel, a korláton kívül mászott, mint egy ipari alpinista. A fegyveres őrök erőszakkal vetettek véget az akciónak.
Abszurd és ijesztő jelenetek tanúi lehettek, akik élőben követték Szél Bernadett Facebook-közvetítését, az MTVA fegyveres és fegyvertelen őrei nem engedték Hadházy Ákost, hogy bejusson a köztévé reggeli adásába, és beolvassa az ellenzék öt pontos petícióját.
Az őrök arra hivatkoztak, hogy csúszós a lépcső, ezért Hadházy a korláton kívül, a lépcső peremén egyensúlyozva mászott fel az emeleti stúdióhoz. Az őrök sokáig a korláton sem akarták átengedni a politikust, félő volt, hogy visszazuhan. 
Végül beengedték, és szó szerint lerángatták az emeletről, négy felfegyverzett biztonsági őr vonszolta a földön az ellenzéki képviselőt.
Hadházy előbb a lépcsőbe kapaszkodott, majd a földön feküdt, agresszió nélkül próbálta akadályozni, hogy  az őrök kivigyék.
A konfliktus azonban szó szerinti fizikai erőszakig fajult: a fegyveres őrök Szél Bernadettet és Hadházy Ákost is szó szerint kirángatták az MTVA épületéből - utóbbit pedig a rendőrök orra előtt lökték a földre, amikor megpróbált visszajutni a székházba.
Szél Bernadett ekkor kiborult, könnyeivel küszködve jelentette be, hogy befejezi élő közvetítését, és a rendőröktől kér segítséget - akik, nem mellesleg szó nélkül végignézték a képviselők elleni atrocitást.
Az öt pontos követelést Varju László DK-s képviselő osztotta meg Facebook-oldalán, ez az a petíció, amit az MTVA vezetősége nem hajlandó megosztani a publikummal:  
2018.12.17 07:49
Frissítve: 2018.12.17 08:19

Van olyan kórház, ahol adósság nélkül is járnak az adósságcsökkentő milliárdok

Publikálás dátuma
2018.12.17 06:00

Fotó: Népszava/
Az 55 milliárdos keret majdnem elég lett volna a kórházak tartozásaira, de a vitatott elosztás miatt jövőre megint mínuszból indul az ágazat.
Hétfőn érkezhet meg a kórházak számlájára az az összeg, amit adósságaik rendezésre költhetnek. Azt, hogy hol, mennyit fordíthatnak a tartozás kiegyenlítésre az összesen 55 milliárdos keretből, arról szombat késő délután tett közzé listát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). Lapunk úgy tudja: a hitelezők izgatottan böngészik a listát, hogy megtudják, „eléggé szereti-e” a minisztérium azt a kórházat, amely nekik tartozik. Mint arról elsőként beszámoltunk, az adósságok rendezésére jóváhagyott 55 milliárdos konszolidációs összegnek csak alig több mint felét adta a kormány közvetlenül a tartozások kifizetésére. Mintegy 24 milliárd forintot azok között osztanák szét, ahol tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyelnek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. Ez utóbbi azért is érdekes, mert nincs valódi minőségmérés a hazai egészségügyben. Ennek megfelelőn több, főként vidéki nagy kórház is úgy kapott milliárdos összeget, hogy adóssága sem volt, míg több óriási hitellel küszködők intézménynek jócskán maradt adóssága. Így például a négy orvosi egyetemből hármat összességében két milliárddal jutalmaztak, és a tartozás nélkül működő Semmelweis Egyetemnek is jutott 1,1 milliárd. Hasonlóan járt a szintén nullszaldós Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, amely hirtelen 1,7 milliárdnyi extra összeghez jutott. Ezzel szemben például a súlyos pénzügyi nehézségekkel küszködő Honvéd- valamint Péterfy kórháznak milliárdos tartozásai maradnak. Ami azért is igazságtalan, mert mindkét intézménynek van több olyan részlege is – például a sürgősségi, a traumatológiai és az intenzív ellátás –, amely jóval többe kerül, mint amennyit ezekért a szolgáltatásokért a biztosító fizet. – Mindennek nagyon rossz az üzenete – állítja lapunknak egy szakértő. Szerinte a jutalomosztással az a legnagyobb baj: nem veszik figyelembe az egyes kórházak eltérő betegellátási feladatait, és azt, hogy ezeket eleve nem egyenlően díjazzák. Vannak olyan szakmák, amelyek elvégzéséért többet fizet a biztosító, mint amennyi azok költsége, és vannak olyanok, amelyek eleve csak veszteséget termelhetnek. Az ilyen különbözőségek kiegyenlítése nélkül az intézményi adóssággal kapcsolatos adatok nem mutathatnak valós képet arról, hogy a menedzsment kellően takarékos volt-e. A szakértő szerint ráadásul tovább torzítja a kórházi gazdálkodást az, hogy az adósságnélküliséget jutalmazzák többletforrásokkal. A pénzosztás módjával a beszállítók is elégedetlenek. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség titkára szerint miközben az elmúlt három évben a kormányzat arról beszélt, hogy ösztönzőkkel javítja a kórházak gazdálkodását, éppen ebben nem sikerült lépni. A intézmények 2016-tól szinte évben 10-15 milliárdos tartozással kezdik az évet. Azaz valójában elvesztegettük az elmúlt három évet, eddig ugyanis ösztönözni nem, csak büntetni sikerült a kórházakat, miközben mindennek a beszállítók isszák meg a levét – mondta. Rásky László úgy kalkulált, hogy most a legjobb esetben is legfeljebb 45 milliárd forint juthat el a hitelezőkhöz, miközben a kintlévőségeik elérik a 60 milliárdot. Adhoc beavatkozások helyett rendszerszintű megoldásokat sürget a kórházak eladósodásának megállítására Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója. Ehhez a szervezetük már ajánlott a kormányzatnak szakmai segítséget.
Szerző
2018.12.17 06:00
Frissítve: 2018.12.17 07:09