A Népszabadság reagált a Magyar Idők támadására

Publikálás dátuma
2017.10.20 20:53

Fotó: /
Az ismeretlen példányszámban megjelenő, döntően állami hirdetésekből élő Magyar Idők című napilap honlapján rövid írás jelent meg a Fedél Nélkül című hajléktalan-lap népszabadságos kiadásának csütörtöki megjelenéséről. 

A szerző, Csépányi Balázs az írásban föltette a költői kérdést: „Ki lehetett a nagylelkű mecénás, aki a megjelenést finanszírozta?”.

Csépánynak levelet írt Kelen Károly, a Népszabadság Egyesület elnöke. A levél így szólt: „178 ezer forinttal támogattuk a Fedél Nélkül-t kiadó Menhely alapítványt adomány formájában. Eddig 152 500 forintot adtak össze a Népszabadság utolsó szerkesztőségében dolgozók, a hiányzó összeget pedig az egyesületben még meglévő közös pénzből tettük hozzá. Pontosan meg tudom mondani, ki mennyi pénzt adott – 5–20 ezer forintot –, de ezt egyelőre nem szeretném nyilvánosságra hozni. (…) A lap 17 ezer példányban jelent meg, nagy valószínűséggel lesz utánnyomás is. A Fedél Nélkült az árusok 50 forintért vihetik el, tehát üzleti alapon működik. Nagyon remélem, hogy új szöveget teszel ki a régi helyett, és abba beleírod, hogy a Magyar Idők hány példányban jelent meg ugyanazon a napon, és hány fogyott el belőle. Legyen összehasonlítási alapjuk az olvasóknak.”

A szerző végül kiegészítette cikkét azzal, hogy a kibővített lap megjelenését a Népszabadság Egyesület támogatta, ugyanakkor a Magyar Idők titkolt példányszámáról ezúttal sem írt.

A Fedél Nélkül szóban forgó száma a szokásosnál 12 oldallal bővebb, ezt a terjedelemnövelést fedezi az említett 178 ezer forint. A lap általában 8 ezer példányban jelenik meg, de ezúttal 18 ezer példányt nyomtak belőle, mert a terjesztők – jellemzően otthontalan, vagy nélkülözésben élő emberek – a tavalyi tapasztalatok alapján elővételben 9500 példányt megvásároltak. 2016 októberében többszöri utánnyomásban 37500 példányt adtak el a népszabadságos Fedél Nélkülből.

Az idei számban a lap megszokott szerzői mellett Danó Anna, Hargitai Miklós, Kelen Károly, Kőműves Anita, Krajczár Gyula, N. Kósa Judit, Nagy N. Péter, Ónody-Molnár Dóra, Pető Péter, Révész Sándor, Tamás Ervin, Tóth Ákos, Tóth Levente és Uj Péter írásaival találkozhatnak az olvasók.

2017.10.20 20:53

Megint Orbán miatt faggatták Webert

Publikálás dátuma
2019.02.17 09:15

Fotó: AFP/ LOUISA GOULIAMAKI
Az EPP frakcióvezetője mindenkit arra kért: várják ki a 7-es cikkely szerinti eljárást, és ha az igazolja az aggodalmakat, Orbánnak változtatnia kell.
Szombaton élőben közvetített a Politico a védelmi és nemzetbiztonsági kérdéseket körüljáró éves müncheni konferenciáró. A kelet-európai biztonságpolitikai kérdésekkel összefüggésben is zajlott egy panelbeszélgetés, melyen Manfred Webert, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét arról kérdezték, ha a Néppárt csúcsjelöltjeként ő lesz az Európai Bizottság elnöke, hogyan tervezi megőrizni az uniós értékeket úgy, hogy közben Orbán Viktor és a Fidesz még a pártcsalád tagja – vette észre a 444.hu. A Politico tudósítása alapján kifejezetten számon kérő volt a hangulat, többek közt Ian Bremmel politikai elemző is arra várt választ, hogyan lehet megőrizni az unió integritását a Fidesszel a vezetésben. Weber azzal kerülte ki a kérdést, hogy csak úgy lehet harcolni és kiállni az uniós értékek mellett, ha ezt az intézményrendszeren belül tesszük – ezért is szavazta meg a Magyarországgal szemben elindított 7-es cikkely szerinti eljárást.
„Nem jár különleges elbánás Budapestnek, de csak akkor tudjuk érvényre juttatni értékeinket, ha párbeszédet folytatunk azokról. Tiszteletben kell tartanunk a magyarországi választások eredményét. Orbánt megválasztották”
– jelentette ki.
Egy másik kérdésre válaszolva pedig közölte:
„David Cameron kivezette a konzervatívokat a Néppártból, és meg is kaptuk érte a Brexitet. Az én legnagyobb félelmem, hogy ha most megosztjuk Európát, a végén megosztjuk az Uniót is”.
Weber elismerte, hogy jogosak a magyarokat érintő felvetések, de arra kérte az egybegyűlteket, hogy hasonló intenzitással taglalják más országok problémáit is. Végül azt kérte: várjuk ki a 7-es cikkely szerinti eljárást, és ha az igazolja az aggodalmakat, akkor Orbánnak mindenképp változtatnia kell.
2019.02.17 09:15

Éjfélkor lejár a felsőoktatási jelentkezések határideje

Publikálás dátuma
2019.02.17 08:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A ponthatárokat várhatóan július 24-én hirdetik ki.
Ma éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre a E-felvételin keresztül. A hitelesítési határidő február 22-ére módosult, aznap éjfélig lehet a jelentkezéseket hitelesíteni Ügyfélkapuval vagy az E-felvételi felületéről kinyomtatott, aláírt és az Oktatási Hivatal címére postán elküldött adatlappal. A 2019. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban az nyerhet felvételt, aki érvényes jelentkezést nyújt be legalább egy jelentkezési helyre, rendelkezik a továbbtanuláshoz szükséges végzettséggel, felvételi pontjainak száma eléri az adott képzésen meghatározott ponthatárt és megfelel az adott szakon előírt egyéb feltételeknek (például előírt szakképesítés vagy szakképzettség megléte, alkalmassági vizsga teljesítése). A pontszámítás alap- és osztatlan képzésen, valamint felsőoktatási szakképzésen 500 pontos rendszerben történik: a tanulmányi és érettségi pontok (maximum 400 pont) mellé különböző jogcímeken legfeljebb 100 többletpontot lehet kapni. Mesterképzésen legfeljebb 100 pont szerezhető, a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg a felvi.hu honlapon közzétett tájékoztatóban. A jogszabályi minimum ponthatár változatlan: az alap- és osztatlan mesterképzések esetében 280, felsőoktatási szakképzéseknél 240, mesterképzéseknél pedig 50 pont. Az ez alatt teljesítő jelentkezők nem vehetők fel a felsőoktatásba. A ponthatárokat várhatóan július 24-én hirdetik ki. Az eljárás és a pontszámítás részletes szabályait a 2018. december 20-án megjelent Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2019. szeptemberben induló képzések című kiadvány tartalmazza, amely elérhető a www.felvi.hu honlap Felvételi tájékoztatók menüpontjában
Szerző
2019.02.17 08:33