A Népszabadság reagált a Magyar Idők támadására

Publikálás dátuma
2017.10.20 20:53

Fotó: /
Az ismeretlen példányszámban megjelenő, döntően állami hirdetésekből élő Magyar Idők című napilap honlapján rövid írás jelent meg a Fedél Nélkül című hajléktalan-lap népszabadságos kiadásának csütörtöki megjelenéséről. 

A szerző, Csépányi Balázs az írásban föltette a költői kérdést: „Ki lehetett a nagylelkű mecénás, aki a megjelenést finanszírozta?”.

Csépánynak levelet írt Kelen Károly, a Népszabadság Egyesület elnöke. A levél így szólt: „178 ezer forinttal támogattuk a Fedél Nélkül-t kiadó Menhely alapítványt adomány formájában. Eddig 152 500 forintot adtak össze a Népszabadság utolsó szerkesztőségében dolgozók, a hiányzó összeget pedig az egyesületben még meglévő közös pénzből tettük hozzá. Pontosan meg tudom mondani, ki mennyi pénzt adott – 5–20 ezer forintot –, de ezt egyelőre nem szeretném nyilvánosságra hozni. (…) A lap 17 ezer példányban jelent meg, nagy valószínűséggel lesz utánnyomás is. A Fedél Nélkült az árusok 50 forintért vihetik el, tehát üzleti alapon működik. Nagyon remélem, hogy új szöveget teszel ki a régi helyett, és abba beleírod, hogy a Magyar Idők hány példányban jelent meg ugyanazon a napon, és hány fogyott el belőle. Legyen összehasonlítási alapjuk az olvasóknak.”

A szerző végül kiegészítette cikkét azzal, hogy a kibővített lap megjelenését a Népszabadság Egyesület támogatta, ugyanakkor a Magyar Idők titkolt példányszámáról ezúttal sem írt.

A Fedél Nélkül szóban forgó száma a szokásosnál 12 oldallal bővebb, ezt a terjedelemnövelést fedezi az említett 178 ezer forint. A lap általában 8 ezer példányban jelenik meg, de ezúttal 18 ezer példányt nyomtak belőle, mert a terjesztők – jellemzően otthontalan, vagy nélkülözésben élő emberek – a tavalyi tapasztalatok alapján elővételben 9500 példányt megvásároltak. 2016 októberében többszöri utánnyomásban 37500 példányt adtak el a népszabadságos Fedél Nélkülből.

Az idei számban a lap megszokott szerzői mellett Danó Anna, Hargitai Miklós, Kelen Károly, Kőműves Anita, Krajczár Gyula, N. Kósa Judit, Nagy N. Péter, Ónody-Molnár Dóra, Pető Péter, Révész Sándor, Tamás Ervin, Tóth Ákos, Tóth Levente és Uj Péter írásaival találkozhatnak az olvasók.

2017.10.20 20:53

A munkaadók sem tudnak mit kezdeni az alulképzett fiatalokkal

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:10
Az építőipar és a vendéglátás után mára szinte minden szakmában állandósult a túlkereslet FOTÓ: SHUTTERSTOCK
Fotó: /
Hiába lenne közel 84 ezer betöltetlen álláshely, az iskolából kikerülő fiatalok jó része az elvégzendő feladatot sem érti. A munkáltatók is kérik a kormányt: állítsák vissza a tankötelezettség régi korhatárát.
A csatorna idézi Gablini Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnökét, aki szerint a piacra belépők 25 százaléka funkcionális analfabéta. Gablini szerint külföldről nem lehet megoldani a munkaerő-utánpótlást, a hazai helyzeten kell javítani: 
az MGYOSZ ezért kezdeményezi, hogy az általános iskolát befejezését egyfajta „kisérettségihez”, egységes szövegértési és matematikai vizsgához kössék, a tankötelezettségi korhatárt pedig 16 éves korról 18 évre állítsa vissza a kormány.
A csatorna emlékeztet rá, hogy az Orbán-kabinet hat évvel ezelőtt szállította le a tankötelezettségi korhatárt, éppen munkaerő-piaci igényekre hivatkozva. Az RTL Klub kérdésére – hogy tervezik-e a korhatár visszaállítását – a Pénzügyminisztérium nem válaszolt: csak annyit írtak, hogy míg 2012-ben rekordmagas munkanélküliség volt a gond, most egy kellemesebb problémával, a munkaerőhiánnyal állnak szemben
2018.09.24 08:10

Titkolják kilétüket a Lázár-kastély furcsa részvényesei

Publikálás dátuma
2018.09.24 07:34

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A két tulajdonos annyira kerüli a nyilvánosságot, hogy nevük még a céges részvénykönyvben sem szerepel – pedig ezzel saját jogaikról is lemondanak.
Lázár a részvények 8 százalékát, az ismert tagok pedig az összes részvény 52 százalékát birtokolják – csakhogy a maradék 48 százalék tulajdonosai homályban maradtak: mivel egyik birtokos tulajdonrésze sem haladja meg az 50 százalékot, ez esetben a cégnyilvánosságról szóló törvény lehetőséget ad a rejtőzködésre. A portál ezért hivatalos úton kereste meg a társaságot, ugyanis a jogszabályok szerint a cég részvénykönyve megtekinthető. 
A lap betekintést kapott a könyvbe, de így sem jutott sokra: a dokumentumba ugyanis nem jegyeztette be magát a 48 százalék felett rendelkező két nagy részvényes. Ezt ugyan megtehetik, de a portálnak nyilatkozó jogi szakértő – a Transparency International Magyarország jogi igazgatója – szerint a lépés nagy bátorságra vall: a polgári törvénykönyv szabályai értelmében a részvényes, vagyis a tulajdonos nem gyakorolhatja a jogait és nem vehet fel osztalékot sem, ha nem jegyzik be a részvénykönyvbe.
2018.09.24 07:34