Elmossa az eső október 23-át

Publikálás dátuma
2017.10.22 20:09
Sokan otthon maradhatnak a nagy esőben Illusztráció: Shutterstock
Fotó: /
A hétfői ünnepnapon országszerte kiadós esőzésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Szolgálat. Több megyére másodfokú, két megyére és a fővárosra a legmagasabb, harmadfokú figyelmeztetést adták ki a sok eső miatt. A Közös Ország Mozgalom le is mondta a délután fél 5-re, a Kossuth térre tervezett kormányellenes demonstrációt a piros riasztás miatt.

Az országos középtávú előrejelzés szerint a hét további részében már kevesebb csapadék és több napsütés várható. 20 fok már nem valószínű, de többfelé lehetnek még 15 Celsius-fok körüli maximumok. Október 23-án, hétfőn országszerte borult lesz az ég, sokfelé várható tartós, kiadós eső. Emiatt Budapestre, Pest és Fejér megyére harmadfokú, Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Veszprém megyére másodfokú, míg a többi megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki. Emellett az északi, északkeleti szél nagy területen erős, a Dunántúlon néhol viharos lesz. A szél veszélye miatt Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyére adtak ki elsőfokú figyelmeztetést.

Hétfőn a leghidegebb órákban 7-12 fok lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 9-14 fok között valószínű (délkeleten lehet az enyhébb idő).

Kedden reggel, délelőtt délkeleten lehet még kisebb eső, később már nem valószínű csapadék, de még ekkor is erős, főként a Dunántúlon viharos lehet a szél. A minimumhőmérséklet 4-10, a maximumhőmérséklet 9-14 fok között alakul.

Helyenként még szerdán is megerősödik a szél, de ekkor már nem várható csapadék és több-kevesebb napsütés is lehet. A leghidegebb órákban 0-6 fok várható, s néhol talaj menti fagy is lehet. Napközben 9-14 fokig melegszik a levegő.

Csütörtökön eleinte gyengén felhős, napos idő várható, majd délután megnövekszik a felhőzet, de csapadék nem lesz. A legalacsonyabb hőmérséklet 2-7 fok között alakul, de a hidegre hajlamos helyeken gyenge talaj menti fagy sem kizárt. A nappali maximumok 10-15 fok között alakulnak.

Pénteken délután előfordulhat szórványosan eső, zápor és helyenként a szél is erős lehet. A legalacsonyabb hőmérséklet 4-10, a legmagasabb hőmérséklet 13-18 fok között alakul.

Szombaton eleinte néhol még kisebb eső előfordulhat, és helyenként megerősödhet a szél, de emellett több órára kisüt a nap. A legalacsonyabb hőmérséklet 5-10, a legmagasabb hőmérséklet 10-15 fok között alakul.

Vasárnap is lehet több-kevesebb napsütés, de erős, néhol viharos szélre, elszórtan kisebb esőre is készülni kell. A leghidegebb órákban 5-10 fok lehet. Napközben 12-17 fokig melegszik a levegő - olvasható az előrejelzésben.

Szerző
2017.10.22 20:09

„Kádár Jánosnál sem kellett beleszólni a politikába, most is ez történik”

Publikálás dátuma
2018.09.24 07:30

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Nem egyértelmű, demokráciában vagy diktatúrában élünk, így az ellenzék azt se tudja, milyen rendszerben kellene leváltania a Fideszt - mondta Nagy Zsolt, a Republikon Intézet elemzője.
– Nyolc éve nincs elemzői konszenzus abban, hogy milyen rendszerben élünk. Az ön egyik fő kutatási területe a hibrid rezsimek. Ebbe a kategóriába tartozik Magyarország? – Igen. 2014-ben, amikor elkezdtem ebben a témában kutatni, akkor az illiberális rendszer természetét vizsgáltam elsősorban. Ebben a témában sokan kutatnak, elég csak Filippov Gábor remek cikkére gondolni, amely pár hete jelent meg. Ez a téma összefonódott a másik kutatási témámmal, Orbán Viktor gondolkodástörténeti megalkotottságával. Lehet arról beszélni, hogy a parlamentnek mekkora a jogköre, szerintem viszont sokkal fontosabb az a kérdés, mit teremtettek meg a hatalmon lévők. Ebből a szempontból olyan rendszerekre hasonlítunk, amelyek kifejezetten a liberális demokrácia ellen határozzák meg magukat. Ez egyébként Orbán Viktor célkitűzése, a hibridrezsimek egyik kifejezett csoportja pedig ebbe a kategóriába tartozik, Erdogan Törökországától, Putyin Oroszországáig.  – Ők Orbán mesterei? – Ennél összetettebb a kérdés. Az illiberális beosztás a 1990-es évektől kezdődött. Amikor a keleti blokk felbomlott, volt egy felbuzdulás, a térség országai úgy gondolták, hogy a nyugati integrációban felgyorsul a fejlődés. Az első sokk után, amikor kiderült, hogy nyugaton sem minden pozitív és vannak bökkenők, a térség országai a liberális demokrácia ellen fordultak, és inkább tovább akartak járni saját útjaikon. Magyarországon, ahogy sok kelet-közép-európai országban, sokan gondolkodnak egy erős vezetőben, keresnek valakit, aki megmondja merre kell menni, egyesek már messianisztikus végletekig is elmennek. Ezután két lehetőség van, vagy addig istenítik, amíg az illető meg nem bukik, ezután pedig teljesen másfelé indulunk, vagy egyszerűen megtartjuk, mert nincs más opció.  – Ez lenne a magyar néplélek? – Mondhatjuk így is, bár ez talán erős kifejezés. Az biztosan igaz, hogy sokaknak szüksége van arra, hogy megmondják neki, mit tegyen, és ne kelljen a politikával foglalkoznia. Kádár Jánosnál sem kellett gondolkodni és beleszólni a politikába, most is ez történik. Mindenhol eltérnek azonban a dolgok. Putyinnál kellett a jelcini rendszer bukása és gyengesége, ugyanis az oroszoknál az figyelhető meg, hogy a határozott külpolitikával rendelkező, erőt sugalló vezetőket részesítik inkább előnyben. Nem véletlen, hogy az orosz elnöknek népszerűsége a Krím visszafoglalása után volt a tetőn.
– A magyar miniszterelnök a napokban találkozott az orosz kollégájával. Ön szerint van összefüggés a vizit és Orbán EU-ban tapasztalható gyengülése között? – Fontos találkozó volt, de véleményem szerint, ha nem most lett volna a Sargentini-jelentés elfogadása, akkor is létrejött volna. Most ugyanis már azon a ponton vagyunk, amikor elkezdhetünk beszélni az EP-választásokról. Orbán ezzel a látogatással azt üzeni, hogy vannak külső szövetségesei, tud gondolkodni más rendszerekben is az unión kívül. Az persze egy másik kérdés, hogy Nyugat-Európában, sőt Magyarországon is gyújtó-folyadék szokott lenni a Putyinnal való találkozás. Nem kell azonban ebbe most túl sokat belegondolni, Orbán kampányfogásának tudható be.  – Egy másik kutatási témája a 2010 utáni megváltozott politika gondolkodás. Mi változott? – Egy mondatban az, hogy jelenleg Orbán Viktorról látszik legjobban, hogy egy kidolgozott, mindenre kiterjedő, bár szerintem hibás narratívája van. Amikor a politikai gondolkodásról beszélünk meghatározzuk magunkat, az ellenséget, a célunkat, az eszközeinket, valamint, hogy mennyire tudjuk a valóságot ezekhez igazítani. Jelenleg úgy látszik, hogy az összes fenti kérdésre, Orbán Viktor az, aki leginkább konzekvensen tud válaszolni. Az ellenzéki pártoknak van egy mozgási kényszerük, hogy erre kell reagálniuk, így pedig attól függenek, éppen mit mond a miniszterelnök. Nehéz szituáció, pont a hibridizáció kapcsán. Nem lehet ugyanis eldönteni, hogy diktatúráról, vagy demokráciáról beszélünk-e, így azt se tudják, milyen rendszerben kellene leváltaniuk a Fideszt.  – De mégis: hogyan lehet ebből kimászni? – Sok elméleti megoldás van, például az erőpolitika. Az elmúlt évben több példa is volt arra, hogy egy ellenzéki párt ki akart emelkedni egyértelműen a többiek közül, de nem tudták végigvinni a programjukat. Mindenesetre, ha ez összejönne, akkor egy erős tömbnek demokratikus módon is sikerülhetne leváltania Orbánt. Látszik azonban, hogy sokkal több szereplő van a palettán, akik nehezen tudnak csak engedni a másiknak. Gyurcsány Ferenc a legerősebb baloldali szereplő akar lenni, az MSZP-nek saját stratégiája van, az LMP továbbra is különutas, a Jobbik pedig nem tudja még mindig pozicionálni magát. Az ellenzéknek más utakban is kellene gondolkodnia.
– Mondjon egyet. – Ha előre megegyeznek a színfalak mögött, mindezt úgy kommunikálva: ők egymással vannak, Orbán ellen. Hiába volt bármilyen összefogás eddig, látszódott, hogy egyáltalán nincs összhang. Ez lecsapódik a választókhoz is, ugyanis nem tudnak megbízni egy olyan formációban, amelynek a szereplői látványosan egymás ellen versenyeznek. – A magyar néplélek tehát ön szerint nem szól bele a politikába és olyan vezetőt akar, aki megmondja merre van előre. – Orbán ebből a szempontból ki tudja szolgálni ezt az igényt, ez tény. Sok más dolog is kiszolgálná azonban, ehhez kell politikai nevelés és legfőképpen egy olyan párt, amely az összes fontos kérdésre adekvát válaszokat ad, mindenki mástól függetlenül. – Mi fullaszthat meg egy hozzánk hasonló hibrid rezsimet? – Szingapúrban az egypártrendszer egy irányított gazdaságra épült, ez tudja fenntartani a mai napig. Ugyanez volt az 50-es években Dél-Koreában, de amint a gazdasági prosperálás alábbhagyott, összeomlott. Dél-Ameriákban, Pinochetéknél azért fulladt ki a rendszer, mert nem volt elég támogatójuk. Iránban pedig teljesen máshogy épül ugyanez a rendszer: ott az iszlám adja meg a hangulatát a hibridizációnak. Magyarországon két fontos dolog van, Orbán alternatívát mutat az embereknek és közben harcol a liberális demokrácia ellen. A végpontja az lehet, amikor a liberális demokrácia sokadszorra is megújul és jobban hangzó válaszokat ad, mint Orbán rezsime. – Mi van, ha most mégsem tud megújulni? – Az tény, hogy Magyarországon kezd kialakulni az az alaptézis, hogy a miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják. Jelenleg úgy néz ki, hogy Orbán Viktor olyan rendszert épít, amely hosszútávon gondolkodik, jelenleg 2030-ig tervez maradni szilárdan. A hibrid rezsimek erősebbek, mint a diktatúra, hiszen a demokráciából is vesznek át eszközöket. Egy váratlan fordulat azonban egy ilyen rendszert is bármikor bedönthet. Az ellenzék várja az atombombákat, ezek azonban nem jönnek el. Dolgozniuk kell és akkor demokratikus úton, magától is leválthatják Orbán Viktort.

Névjegy

Nagy Zsolt a Republikon Intézet szervezési, kommunikációs és adminisztratív feladatainak koordinálásáért felelős munkatársa. Diplomáját 2017-ben szerezte az ELTE ÁJK Politológia szakán, ahol jelenleg is mesterképzésre jár. Itt a tanulmányai mellett több önszerveződő hallgatói szervezetben (Prokon, Hallgatói Önkormányzat) is részt vesz, projekteket vezet és tudományos munkákat felügyel. Fő kutatási területei a hibrid rezsimek, a hibridizációs folyamatok, illetve a magyar politikai gondolkodás alakulása 2010 után, különös tekintettel a Fidesz stratégiájának megalkotottsága.

Témák
hibrid
2018.09.24 07:30
Frissítve: 2018.09.24 07:30

Uniós pénzzel jutalmazzák az agymosást

Publikálás dátuma
2018.09.24 06:00

Fotó: / Radó Ferenc
Nemcsak a megyei lapok, hanem gyakran a települési orgánumok is elvesztették függetlenségüket.
Az ellenzéknek nem csak Mészáros Lőrinc és Andy Vajna sajtóbirodalmával kell megküzdenie, hanem a helyi, települési médiával is, amely az elmúlt években – egy-egy egyre nehezebb helyzetben megmaradni próbáló orgánumot kivéve – a megyei lapokhoz hasonlóan elvesztette függetlenségét. Általában felvásárolták ezeket a médiumokat is, így az önkormányzat szócsövévé, propagandaeszközzé váltak. Kaposváron például a 2010-es kormányváltásig a megyei lap mellett az önkormányzati fenntartású tévéből, két – a Tudományos Ismeretterjesztő Társulathoz, valamint a megyei önkormányzathoz tartozó – rádióból és egy ingyenes hirdetési újságból tájékozódhattak a helyiek. Jelenleg a Mészáros Lőrinc Mediaworkséhez tartozó Somogyi Hírlap, a városi televízió, egy rádió, egy heti hirdetési újság és három internetes portál a választék - utóbbiak közül az egyik egy ellenzéki hírblog. A városi tévé továbbra is önkormányzati fenntartású, a hírportált, hirdetési újságot és rádiót fenntartó Most Médiacsoport viszont elvileg független. Tartalmát és stílusát tekintve viszont alig különbözik a propagandamédiumoktól. Tulajdonosai igen sikeresen indulnak a tendereken, az elmúlt kilenc évben nagyjából 80 millió forintot nyertek önkormányzati pályázatokon különféle uniós vagy helyi beruházások marketing- és kommunikációs feladatainak ellátására.  A Most Médiacsoport tulajdonosa a Zselici Forrás Kft., amelyet 2007-ben az egyik helyi nagyvállalkozó fia alapított. A cégbe aztán 2011-ben bevásárolta magát Farkas Mária Ilona, a kaposvári Számvevők Könyvvizsgáló és Könyvviteli Kft. tulajdonosa, aki két év múlva átvette az ügyvezetői posztot is, és hivatalosan ma is övé a Zselici Forrás. A kiadó- és szerkesztőségvezető M. Schenk Tünde, a heti vezércikket pedig a Németországban többek között könyvkiadással is foglalkozó – például a lengyel Igor Janke Orbán Viktorról írt könyvét is kiadó – Schenk János jegyzi. Nem lehet nem észrevenni az összefüggést a Zselici Forrásban lezajlott váltás és az elnyert önkormányzati pályázati pénzek között: a cég a tulajdonosváltásig évi 1-1,2 millió forintot nyert el a várostól, 2011-ben viszont már csaknem 10 milliót, míg tavaly 19,8 milliót, az idén nyárig pedig 13,5 milliót. És ezt csak a helyi vagy uniós pályázatok kommunikációs és marketingköltségeire. A kiadó- és szerkesztőségvezető sem járt rosszul: a 2016 év végén alapított családi cége, a Marosi Média Bt. az idén nyáron már el is nyert két, összesen több mint 800 ezer forintos projektet. Az amúgy a városi tévével egy épületben működő Most Médiacsoport teljes mértékben kiáll az önkormányzat és a kormány politikája mellett, és jobb esetben csak negligálja az ellenzéket, máskor viszont valótlan híreket közöl velük kapcsolatban. Ezt egyébként már több bírósági ítélet és végzés ki is mondta. A jelenség egyébként egyáltalán nem egyedi – a vidéki helyi sajtó sok helyen így működik –, viszont jól mutatja: ha az ellenzék komolyan veszi, hogy meg akarja szólítani a vidéket is, komoly nehézségekkel kell megküzdenie. 
Témák
média
2018.09.24 06:00
Frissítve: 2018.09.24 06:00