Előfizetés

Ijesztően kevés a fiatal diplomás

Publikálás dátuma
2017.10.25. 07:05
Fotó: Shutterstock

Az OECD-országok körében csak Olaszország és Mexikó áll Magyarország mögött a fiatal diplomások arányát tekintve – derül ki egy nemrégiben nyilvánosságra került jelentésből. Az OECD idei Oktatási körkép kiadványában fellelhető adatok szerint a magyar 25-34 évesek körében mindössze 30 százalékot tett ki a diplomások aránya 2016-ban, ami nemcsak az OECD 43 százalékos átlagától, de a régiós teljesítményektől is messze van: az EU-átlag 40 százalék. A legtöbb fiatal diplomás Koreában (a 25-34 évesek 70 százaléka), Kanadában (61 százalék) és Japánban (60 százalék) van.

A hazai eredmények egyértelműen összefüggésbe hozhatók azzal, hogy Magyarország a GDP-jének jelentősen kisebb hányadát, 1,6 százalékát költi felsőoktatásra az OECD 3,1 százalékos átlagához képest, továbbá az oktatói fizetések is messze elmaradnak az átlagostól. Az eredmények már csak azért is lehangolóak, mert a diplomások átlagkeresete hazánkban – ugyancsak az OECD adatai szerint – a kétszeresét teszi ki az érettségivel rendelkezők átlagkeresetének, ráadásul, mint arról nemrégiben Palkovics László oktatási államtitkár is beszámolt, a diplomások között nagyon alacsony a munkanélküliek aránya.

Vagyis a diplomaszerzés mind az egyénnek, mind az államnak jó befektetés. Ezért is érthetetlen az elmúlt években tapasztalt felsőoktatási forráskivonás, illetve az olyan intézkedés, mint az állami férőhelyek csökkentése, a bejutási küszöb megemelése. Meredeken csökken a felvételt nyert hallgatók száma: míg 2010-2011-ben 98 ezer fiatalt jutott be egyetemre vagy főiskolára, az elmúlt egy-két évben számuk 70 ezer körül mozgott. A kormány tervei szerint 2020-tól nyelvvizsgához kötnék a felsőoktatási felvételit, ami még többeket – elsősorban a szegény, hátrányos helyzetű családok gyerekeit – szorítja ki a felsőoktatásból, a középiskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem elegendő egy középfokú nyelvvizsga megszerzéséhez, költséges nyelvtanfolyamok, különórák kellenek.

A hátrányos helyzetű gyerekek diplomaszerzését hivatott elősegíteni az Út a diplomához program, melynek idei kerete 230 millió forint. Czibere Károly szociális államtitkár kedden, a Budapesti Református Cigány Kollégiumban jelentette be: az ösztöndíjból mintegy ezer hallgatót segítenének. Mint mondta, a program egyik célja a roma értelmiség körének szélesítése.

– A szociális államtitkárság büdzséjében lehet, hogy hatalmas összeg a programra szánt 230 millió forint, ám a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számát tekintve nem több, mint egy csepp a tengerben – mondta lapunknak Daróczi Gábor oktatási szakértő, a Romaversitas Alapítvány volt igazgatója. Emlékeztetett: miközben a kormány ösztöndíj-programokat indít, a roma fiatalokat érintő egyik legégetőbb probléma, az iskolai szegregáció megoldásában nem segít. A korai iskolaelhagyók száma is magas, pedig a kormánynak semmibe sem kerülne visszaállítani a tankötelezettség korhatárát 18 évre. A diplomás romák aránya is elenyésző, mindössze egy százalékra tehető.

Túl a titkosításon: 1956-os áldozatok

Publikálás dátuma
2017.10.25. 07:04
FOTÓ: FORTEPAN/NAGY GYULA
Sokáig titkolt adatok derültek ki a forradalomról a Központi Statisztikai Hivatal által a nemzeti ünnepre készített összeállításból.

Az 1956. október 23-ai és az azt követő események során országosan mintegy 2700 halálozás történt, ebből 2195 halálesetet anyakönyveztek, 307 halálesetről a temetők és exhumálások, valamit a lakáskijelentések alapján tudunk, és 100-150-re tehető az 1957-ig nem exhumált és be nem jelentett halálozások száma. Mindez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által a nemzeti ünnepre készített összeállításból derül ki.

Ma már szabadon hozzáférhető az 1956-os események áldozatairól a KSH által készített összeállítás, de ez nem volt mindig így, s erre maga a hivatal hívta fel a figyelmet. A fenti adatok "Az október 23-ai és az azt követő eseményekkel kapcsolatos sérülések és halálozások" címet viselő, 1957. május 15.-re dátumozott kiadványból származnak. Ez a kiadvány a rendszerváltásig titkosítva volt, az 1990-ben hivatalba lépő KSH-elnök, Vukovich Györgynek köszönhető a minősítés feloldása.

A kiadványból megtudhatjuk például, hogy a forradalmi eseményekkel kapcsolatba hozható összes halálozás 78 százaléka – 1945 eset a 2700-ból – Budapesten történt. Közlik a halálozások fővárosi területi megoszlását is: a legtöbben (435 fő) a VIII., a IX. (234 fő), valamint a VII. kerületben (176 fő) haltak meg, ami – ismerve az akkori események fő területeit – nem meglepő. A kiadványból kiderül, hogy 1956. október 23-tól az év végéig az állami egészségügyi szolgálat közel 20 ezer, a harci eseményekkel kapcsolatba hozható sérülést látott el. Ezek több mint háromnegyedét géppisztoly, puska, negyedét ágyúlövedék, akna- és gránátrobbanás okozta – a sérülések nagy része a végtagokat érte. A sebesültek csaknem fele 19-30 éves volt, negyede pedig 18 éven aluli volt, ami egybevág azzal az ismeretünkkel, hogy főleg fiatalok vettek részt a tényleges ellenállásban. Talán az sem meglepő, hogy a sebesülteknek egyhetede nő volt.

Hogy a fővároson kívül nem volt jelentős fegyveres megmozdulás, azt jól mutatja, hogy vidéken a legtöbb halálozás Pest (68), Bács-Kiskun (64), Győr-Sopron (62), Komárom (53) és Fejér megyében (50) történt; ezek a számok ugyanis nagyságrendileg alacsonyabbak a fővárosiaknál. Budapesten a legtöbb haláleset október 24-én (212 fő) és 25-én (206 fő) történt, de száznál többen haltak meg október 26‑án, továbbá a november 4. és 8. közötti napokon.

Az 56-os harcok során meghaltak 85 százaléka férfi, 15 százaléka pedig nő volt, ami csaknem megegyezik a sebesülteknél mért aránnyal. Az elhunytak több mint fele 30 éven aluli volt, a legtöbben a 23 évesek közül haltak meg: 10 000 ilyen korú személyre közel 7 halálozás jutott. A meghalt nők általában idősebbek voltak, mint a férfiak: a férfiaknál a 25 éven aluliak aránya 46, a legalább 50 éveseké pedig 13 százalék volt, a nőknél ugyanez az arány 3 és 28 százalék.

A forradalmi események következtében meghaltak közel 60 százaléka fizikai dolgozó vagy annak eltartottja volt, de jelentősnek mondható a szellemi foglalkozásúak, a katonák és a tanulók száma is. Az elhunyt fizikai dolgozók legnagyobb része ipari munkásként dolgozott (901 fő), de jelentős számú közlekedési munkás (144 fő) is életét veszítette.

Negyedmillió magyar migráns
1957. április 6-ig 274704 magyar érkezett Ausztriába, 1957. május 26-ig pedig 19181 Jugoszláviába. Mindez a KSH egy másik, korábban ugyancsak titkosított dokumentumából derül ki. Több ezerre tehető azoknak a száma, akik csak rövid ideig tartózkodtak Ausztriában, és távozásukkor sem az osztrák, sem a magyar hatóságoknál nem jelentkeztek.

„Olyan, mintha késsel szurkálnád a cigányokat”

Publikálás dátuma
2017.10.25. 07:02

Bogdán László, Cserdi polgármestere végre nyilatkozott állítólagos bántalmazásáról. Tudósítónknak elmondta, hogy valóban a Roma Parlament budapesti fóruma után köpték őt le és rúgták meg hátulról, ám azt sosem állította, hogy a rendezvény szervezőinek vagy résztvevőinek köze lett volna megaláztatásaihoz.

Amikor távozott a fórumról, akkor egy sötét udvaron történt az atrocitás, ahol sokan álltak. Bár Horváth Aladár és társai a taxiig kísérték, az esetnél előtte haladtak, ezért nem láthatták a rúgást és köpést. Nem szólt Horváthnak, mert szégyellte a dolgot, és úgy érezte, ha panaszkodik, Horváth – akivel sok vitája volt már – azt hiszi majd, hogy az övéit vádolja. Holott ő nem tudja, ki volt a bántalmazó, és nem is akar arra gondolni, hogy abban a csapatban kellene keresnie a tettest. Épp ezért ő sosem nevezte meg a bántalmazás helyét és az idejét.

A polgármester beszélt arról is, hogyan zajlott a Hír TV róla készült portréjában röviden megemlített „gázolásos” eset. Egy héttel a budapesti fórum után, reggel fél nyolckor, Pécsett, az állomáshoz közeli húsáruháznál a zebrán ment át, amikor egy autó csak az utolsó pillanatban állt meg, satufékkel. Nem kellett elugrania, a kocsiban ülők „csak” meg akarták ijeszteni.

Az autóból kiugrott három férfi, és azt kiabálták, hogy a menekültek befogadása Trianon óta a legnagyobb bűn. Mindezt sok káromkodással fűszerezve üvöltötték. Az ismeretlenek nem bántották, visszaszálltak a kocsiba, és elhajtottak. Bogdán annyira megijedt, hogy azt se tudja, romák vagy nem romák voltak.

Visszatérve az első esethez: a szóban forgó budapesti fórumot szeptember 25-én, a Wesley János Lelkészképző Főiskolán tartották, a moderátor Horváth Aladár, a Roma Parlament elnöke volt. Az eseményről készült felvétel tanúsága szerint Zsigó Jenő, a roma önszerveződés ismert alakja alaposan kiosztotta a cserdi polgármestert.

Zsigó egyebek mellett a „cigánybűnözés” kifejezés használata miatt bírálta Bogdánt, vagy például azért, mert a polgármester nem ért egyet a cigánytelepek felszámolásával. „Nem tudok olyan nyilatkozatot említeni tőled, amelyben ne követnél el nagyon súlyos szakmai-etikai vétséget” – közölte Zsigó, aki szerint Bogdán kifejezi mindazt, amit a jórészt cigányellenes társadalmi többség magában hordoz. „Te durvábban beszélsz, mint Vona! Sokkal durvábban! Amihez nincs jogod!” – fakadt ki Zsigó Jenő: „Olyan, mintha késsel szurkálnád a cigányokat”.

Bogdán Lászlónak nem maradt ideje, hogy érdemben reagáljon. Annyit azért elmondott, hogy „én tisztelettel jöttem ide, így is megyek el innen. Nincs miért szégyenkeznem. Engem nem kell hasonlítanod a Vona Gáborhoz, ezt kikérem magamnak, óriási butaság ilyet mondani”.

A Roma Parlament helyreigazítással fordul a Hír TV-hez, illetve Péterfi Judit riporterhez – tájékoztatta lapunkat Horváth Aladár. (Péterfi volt az, aki a Bogdán Lászlóval készített műsora adásba kerülése előtt a Facebookon azt írta, hogy a fórumról való távozásakor „hátulról megrugdosták és leköpték” a cserdi polgármestert.)

Horváth Aladár továbbra is állítja, hogy nem volt fizikai atrocitás. Bogdán pár nappal a rendezvény után hosszasan nyilatkozott a Klubrádióban, és ott sem tett említést ilyesmiről. Horváth szerint a polgármester metaforaként értette, amit mondott, aztán talán maga is elhitte, hogy valóságos inzultus elszenvedője volt: „nem mond igazat, mögötte mentem, látnom kellett volna, ha bármi történik”.

A karriervágy felülírja a valaha létező tisztességes szándékot – jegyezte meg a polgármesterre utalva Horváth Aladár, hangsúlyozva, hogy „nem csak az orbáni, hanem a bogdáni populizmus is elfogadhatatlan”.