Ijesztően kevés a fiatal diplomás

Publikálás dátuma
2017.10.25 07:05
Fotó: Shutterstock
Fotó: /

Az OECD-országok körében csak Olaszország és Mexikó áll Magyarország mögött a fiatal diplomások arányát tekintve – derül ki egy nemrégiben nyilvánosságra került jelentésből. Az OECD idei Oktatási körkép kiadványában fellelhető adatok szerint a magyar 25-34 évesek körében mindössze 30 százalékot tett ki a diplomások aránya 2016-ban, ami nemcsak az OECD 43 százalékos átlagától, de a régiós teljesítményektől is messze van: az EU-átlag 40 százalék. A legtöbb fiatal diplomás Koreában (a 25-34 évesek 70 százaléka), Kanadában (61 százalék) és Japánban (60 százalék) van.

A hazai eredmények egyértelműen összefüggésbe hozhatók azzal, hogy Magyarország a GDP-jének jelentősen kisebb hányadát, 1,6 százalékát költi felsőoktatásra az OECD 3,1 százalékos átlagához képest, továbbá az oktatói fizetések is messze elmaradnak az átlagostól. Az eredmények már csak azért is lehangolóak, mert a diplomások átlagkeresete hazánkban – ugyancsak az OECD adatai szerint – a kétszeresét teszi ki az érettségivel rendelkezők átlagkeresetének, ráadásul, mint arról nemrégiben Palkovics László oktatási államtitkár is beszámolt, a diplomások között nagyon alacsony a munkanélküliek aránya.

Vagyis a diplomaszerzés mind az egyénnek, mind az államnak jó befektetés. Ezért is érthetetlen az elmúlt években tapasztalt felsőoktatási forráskivonás, illetve az olyan intézkedés, mint az állami férőhelyek csökkentése, a bejutási küszöb megemelése. Meredeken csökken a felvételt nyert hallgatók száma: míg 2010-2011-ben 98 ezer fiatalt jutott be egyetemre vagy főiskolára, az elmúlt egy-két évben számuk 70 ezer körül mozgott. A kormány tervei szerint 2020-tól nyelvvizsgához kötnék a felsőoktatási felvételit, ami még többeket – elsősorban a szegény, hátrányos helyzetű családok gyerekeit – szorítja ki a felsőoktatásból, a középiskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem elegendő egy középfokú nyelvvizsga megszerzéséhez, költséges nyelvtanfolyamok, különórák kellenek.

A hátrányos helyzetű gyerekek diplomaszerzését hivatott elősegíteni az Út a diplomához program, melynek idei kerete 230 millió forint. Czibere Károly szociális államtitkár kedden, a Budapesti Református Cigány Kollégiumban jelentette be: az ösztöndíjból mintegy ezer hallgatót segítenének. Mint mondta, a program egyik célja a roma értelmiség körének szélesítése.

– A szociális államtitkárság büdzséjében lehet, hogy hatalmas összeg a programra szánt 230 millió forint, ám a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számát tekintve nem több, mint egy csepp a tengerben – mondta lapunknak Daróczi Gábor oktatási szakértő, a Romaversitas Alapítvány volt igazgatója. Emlékeztetett: miközben a kormány ösztöndíj-programokat indít, a roma fiatalokat érintő egyik legégetőbb probléma, az iskolai szegregáció megoldásában nem segít. A korai iskolaelhagyók száma is magas, pedig a kormánynak semmibe sem kerülne visszaállítani a tankötelezettség korhatárát 18 évre. A diplomás romák aránya is elenyésző, mindössze egy százalékra tehető.

Szerző
2017.10.25 07:05

Volt idő, amikor Magyarország kért "zsoldosokat”

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kormánypropaganda szerint elvennék a határőrizet jogát, de nem olyan régen még a magyar kormány kérésére jöttek szlovák, cseh és osztrák rendőrök a határra.
„Brüsszel zsoldosokat akar a magyar határra vezényelni, hogy azok engedjék be a bevándorlókat” – Orbán Viktor és a Fidesz rendszeresen így interpretálja Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság legújabb javaslatát, amelynek lényege, hogy az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex kötelékében egy tízezer fős, gyorsreagálású határőrizeti erőt hoznának létre. Bár a terv is arról szól, hogy ennek bevetését a fogadó ország maga kérhetné, és még ebben az esetben is a fogadó állam parancsnoksága alatt, annak törvényei szerint működnének, a kormányzati propagandát ez nem zavarja. Pedig volt olyan idő, amikor még mi kértünk idegen katonákat a magyar határ őrizetére. Még 2015 őszén számolt be az MTI arról, hogy ötven rendőrt küld Szlovákia Magyarországra, a magyar-szerb határra, miután a pozsonyi kormány jóváhagyta az intézkedést. A szlovákok a kerítés mentén magyar rendőrökkel és katonákkal járőröztek közösen, felszerelésüket és szolgálati autóikat a szlovák belügyminisztérium biztosította. A szlovák belügyminisztérium szerint ők a magyar fél kérésére küldenek rendőröket a magyar-szerb határra. Robert Fico akkori szlovák miniszterelnök pedig azt mondta, csak azért nem katonákat küldtek, mert a törvényi szabályozások miatt sokkal egyszerűbb megoldani a rendőrök kiküldését. Két héttel később a TASR szlovák hírügynökség már azt írta, a szlovák rendőrök több mint 4000 szolgálati órát teljesítettek 157 járőrszolgálat alkalmával, miközben 100 illegális migránst és két embercsempészt tartóztattak fel, illetve – a magyar kollégáikkal – le. Pintér Sándor magyar belügyminiszter az összefogás mintapéldájának nevezte a szlovák rendőrök jelenlétét Magyarországon és a visegrádi együttműködés sikerét méltatta ennek kapcsán. Később, 2015 október 31-én cseh kollégáik is csatlakoztak a kontingenshez, szintén ötvenen.  Intézkedni magyar rendőri felügyelettel, a magyar jog alapján tudnak – írta akkor az MTI, éppen így működne Jean-Claude Juncker elképzelése szerint is az uniós határvédelmi kontingens. Egy évvel később húsz osztrák rendőr is felvonult a magyar-szerb határhoz, majd 2017 áprilisában már arról írt az MTI, hogy „az év végéig meghosszabbítja az osztrák hadsereg a magyar-szerb határon teljesített humanitárius segítségnyújtást”. 2016 novemberében Ausztria egy műszaki századot is küldött a határvédelmi feladatok segítésére, továbbá ötven járművet is biztosított a magyar-szerb határvédelmi munkálatok támogatására. A osztrák katonák szállítási, felderítési és elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatokat láttak el. De nem csak fogadtunk, küldtünk is rendőröket külföldre, határvédelemre, először 2017-ben, majd idén áprilisban is utaztak magyar rendőrök Macedóniába és Szerbiába, hogy segítsék a macedón-görög, illetve a szerb-bolgár határ védelmét.
2018.09.24 08:30
Frissítve: 2018.09.24 08:30

A munkaadók sem tudnak mit kezdeni az alulképzett fiatalokkal

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:10
Az építőipar és a vendéglátás után mára szinte minden szakmában állandósult a túlkereslet FOTÓ: SHUTTERSTOCK
Fotó: /
Hiába lenne közel 84 ezer betöltetlen álláshely, az iskolából kikerülő fiatalok jó része az elvégzendő feladatot sem érti. A munkáltatók is kérik a kormányt: állítsák vissza a tankötelezettség régi korhatárát.
A csatorna idézi Gablini Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnökét, aki szerint a piacra belépők 25 százaléka funkcionális analfabéta. Gablini szerint külföldről nem lehet megoldani a munkaerő-utánpótlást, a hazai helyzeten kell javítani: 
az MGYOSZ ezért kezdeményezi, hogy az általános iskolát befejezését egyfajta „kisérettségihez”, egységes szövegértési és matematikai vizsgához kössék, a tankötelezettségi korhatárt pedig 16 éves korról 18 évre állítsa vissza a kormány.
A csatorna emlékeztet rá, hogy az Orbán-kabinet hat évvel ezelőtt szállította le a tankötelezettségi korhatárt, éppen munkaerő-piaci igényekre hivatkozva. Az RTL Klub kérdésére – hogy tervezik-e a korhatár visszaállítását – a Pénzügyminisztérium nem válaszolt: csak annyit írtak, hogy míg 2012-ben rekordmagas munkanélküliség volt a gond, most egy kellemesebb problémával, a munkaerőhiánnyal állnak szemben
2018.09.24 08:10