– Ha egy állami kampánytámogatásban részesülő párt az országgyűlési választáson félszázalékos eredményt sem ér el, vissza kell fizetnie a kampányra felvett összeget – ezt javasolja Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője. Ráadásul előre nyilatkozniuk kellene arról, hogy kik a párt legfőbb vezető testületének tagjai, akik – ha végül vissza kell fizetniük a kampánytámogatást – a teljes vagyonukkal felelnének ezért – mondta a kampányfinanszírozási törvény módosítását frakciótársával, Répássy Róberttel kezdeményező politikus.
A Népszavának nyilatkozó szakértő és az ellenzéki pártok képviselői meglepődtek, ugyanakkor fenntartásokkal kezelik a friss javaslatot.
– Gulyás Gergely két éve, 2015. október 15-én egy konferenciánkon már megígérte, hogy ezt meg teszik, hiszen belátta: rossz a rendszer, amit ők alkottak. Ehhez képest eddig nem történt semmi – fogalmazott lapunknak László Róbert. A Political Capital választási szakértője szerint a kamupártok burjánzása a Fidesz kedvére való volt, így nem érthető, hogy most miért döntöttek a módosítás mellett. Mivel kétharmados törvényről van szó – hangsúlyozta – a Fidesz-KDNP-nek kellenek más pártok szavazatai is, viszont az ellenzék nem engedheti meg magának, hogy ne támogassa a Gulyás-féle javaslatot.
A támogatás viszont még nem biztos. – Engem csak az zavar, hogy nem 1, vagy 2 százalékhoz kötik a visszafizetést – szögezte le a Népszavának Bárándy Gergely. Az MSZP országgyűlési képviselője szerint a kamupártokat vissza kell szorítani, viszont kérdés, hogy az ellenzéknek szabad-e egy ilyen módosító javaslatot támogatni. – Annyi sebből vérzik ugyanis a választójogi és a választási eljárási törvény, hogy kiragadni abból egyet butaság – vélekedett.
– Önmagában ez jó irányba tett, de kis lépés – mondta lapunknak Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke is. Az ellenzéki párt elnökségi ülésén döntenek arról, hogyan szavaz majd a képviselőjük. Tordai Bence a Párbeszéd szóvivője pedig arra hívta fel lapunk figyelmét: a Közös Ország Mozgalom által összehozott törvényjavaslatban 1 százalék a visszafizetési határ, amihez továbbra is tartják magukat. Szerinte a Fidesz lépéskényszerben érzi magát, nem akarják azt a bélyeget, hogy ők támogatják a bizniszpártokat. – Érdekes, hiszen a Polt-ügyészségnek senkit sem sikerült elítélni ezzel kapcsolatban, pedig egyértelmű bizonyítékok mutattak arra, hogy sokan az állami támogatásért csináltak az egész hajcihőt – fogalmazott Tordai, aki szerint előremutató Gulyás mostani javaslata, de ez önmagában nem oldja meg a problémát. "Manőver, ami a Fidesz felelősségét hivatott elhomályosítani" - fogalmazott.
A jobbikos Szávay István lapunknak elmondta: tanulmányozzák a törvénytervezetet, hogy kiderüljön, nincs-e valami sanda hátsó szándék mögötte. A radikális párt üdvözöl minden olyan lépést, ami a választások tisztaságát és arányosságát elősegíti, ugyanakkor Szávay szkepticizmusának is hangot adott: ismerve a kormánypárt eddigi hétéves gyakorlatát, félő, hogy pár héttel később elő fognak hozakodni más, olyan választási eljárási módosításokkal is, amelyek ismét teljesen egyértelműen a Fidesz önös politika érdekeit és a választási rendszer még torzabbá tételét szolgálják majd.
A 2014-es országgyűlési választásokon összesen 13 párt nem érte el a fél százalékot azok közül, amelyek állították országos listát. Amennyiben tehát ez a szabály lett volna érvényben 2014-ben, ezeknek a szervezeteknek mind vissza kellett volna fizetniük azokat az állami milliókat, amelyeket kampányolásra kaptak.
Mindez milliárdos kiadás volt az adófizetőknek, hiszen például a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség nevű szerveződés 447 millió 750 ezer forint támogatást kapok országos listája után, míg összesen 9925 szavazatot kaptak, azaz arányosan 0,2 százalékos eredményt értek el.
A Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja is a csaknem 450 milliós kampányfinanszírozásban részesült, , miközben 15 ezer szavazattal mindössze 0,3 százalékos eredményt produkált.
Megkerestük a parlamenti munkát tavaly óta bojkottáló DK-t is, ám Gréczy Zsolt szóvivő visszahívást ígért, amely ígéretét nem váltotta be. – Első hallásra ez egy értelmes javaslatnak tűnik – vélekedett eközben Hadházy Ákos a Népszavának, ám az LMP társelnöke is hangsúlyozta fenntartásait. – Az eddigi tapasztalataink szerint ritka, hogy a Fidesz valami értelmes javaslatot hozzon úgy, hogy ahhoz ne fűződjön valami önös érdeke – mondta, hozzátéve: arra számít, hogy a most bejelentett módosítást követheti majd a többi, a Fidesznek kedvező javaslat. Önmagában az LMP társelnöke szerint a kamu- vagy bizniszpártok léte egyáltalán nem a legnagyobb probléma. – Minimum tíz másik módosításra lenne szükség a választási rendszer igazságosabbá tételéhez – hangsúlyozta ő is.
Gulyás Gergely másként látja: a választójoggal kapcsolatos viták Magyarországon 28 éve tartanak, amióta pedig mi 2011-ben megfeleztük a parlament létszámát, azóta ezt a választójogi törvényt támadja az ellenzék – szögezte le a Népszavának a Fidesz frakcióvezetője. Gulyás szerint ők már próbálkoztak módosítással, „de a szocialisták a saját javaslatukat is leszavazták nyáron.” (A lex Simicska néven elhíresült javaslat miatt a kormányoldal ötpárti egyeztetést kezdeményezett, amelyre az MSZP saját plakát- és kampányszabályozó javaslatcsomaggal készült. Miután azonban a Fidesz vállalhatatlan kompromisszumokra kényszerítette volna a szocialistákat, Botka László akkor még szocialista miniszterelnök-jelölt ezt megtiltotta pártjának – a szerk.)
Gulyás szerint javaslatuk aktualitását az adja, hogy Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a múlt héten levélben fordult Kövér László házelnökhöz, és a korábban ellenzéki pártok által is megfogalmazott módosító indítványokkal megegyező tartalmú változtatást javasolt.
