Egyre kevesebben vagyunk

Nőtt a természetes fogyás 2017 első nyolc hónapjában, mivel az előző év azonos időszakához képest többen haltak meg és kevesebb gyerek született - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A közlemény szerint idén január és augusztus között 60 164 gyermek jött világra, 376-tal, 0,6 százalékkal kevesebb mint tavaly. 2016 szökőév volt, így az idén egy nappal rövidebb volt a vizsgált időszak. Ennek figyelembevételével a születésszám az előző év azonos időszakához képest csak 0,2 százalékkal maradt el. Januárban 0,4, májusban 10 százalékkal emelkedett a születések száma, a többi hónapban kevesebb gyermek jött a világra, mint az előző év azonos hónapjaiban. A szökőnaphatástól "megtisztított" februárt is figyelembe véve a legnagyobb, 4,8 százalékos csökkenés augusztusban következett be.

Az év első nyolc hónapjában 89 127-en haltak meg, ez 6,9 százalékos - a szökőnaphatást figyelembe véve 7,3 százalékos - emelkedést, 5736-tal több elhunytat jelent 2016 azonos időszakához képest. Január-februárban a halálesetek száma átlagosan 25 százalékkal emelkedett, március-májusban 3 százalékra mérséklődött, majd június-júliusban már átlagosan 2,1 százalékkal csökkent az elhunytak száma. Ezt követően augusztusban 1,5 százalékkal többen haltak meg, mint 2016 azonos időszakában. Az év eleji jelentős halálozási többlet hátterében - a két évvel ezelőtti folyamatokhoz hasonlóan - most is a tetőző influenzajárvány állhatott.

A halálozások számának emelkedése, valamint a születések számának kismértékű csökkenése következtében a természetes fogyás a 2016. január-augusztusi 22 851-gyel szemben 28 963 volt, ez 27 százalékos növekedést jelent.

A házasságkötések számának 2011 óta tartó emelkedése megtorpant. A 2017 első nyolc hónapjában megkötött 35 963 házasság 3 százalékkal, 1129-cel volt kevesebb az előző év azonos időszakánál. A szökőnaphatás figyelembevételével a házasságkötések számának csökkenése valamivel kisebb mértékű, 2,8 százalékos volt. A januári 1,9 százalékos és a júniusi 7,1 százalékos emelkedés után augusztusban is nőtt a frigyek száma, akkor 2,7 százalékkal. A többi hónapban kevesebben kötöttek házasságot, mint az előző év azonos hónapjaiban.

Idén augusztus végéig ezer lakosra 9,2 élveszületés és 13,7 halálozás jutott. Az előbbi változatlan maradt, az utóbbi 1 ezrelékponttal magasabb volt az előző év azonos időszakára számított értéknél, ennek eredményeként a természetes fogyás 0,9 ezrelékponttal, 4,4 ezrelékre emelkedett. Az év első nyolc hónapjában ezer élveszületésre 3,6 csecsemőhalálozás jutott, ez 0,5 ezrelékpontos csökkenés az előző év január-augusztushoz képest. A házasságkötési arányszám 5,5 ezrelékes értéke 0,2 ezrelékponttal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.

Szerző
Témák
KSH népesség
Frissítve: 2017.10.25. 11:25

Készüljön a szezonra, oltasson influenza ellen!

Publikálás dátuma
2017.10.25. 07:15

Az idei szezonra is 1,3 millió influenza-elleni védőoltást biztosít az állam a 60 évnél idősebbeknek, a krónikus betegeknek. Az oltóanyagot már ki is szállították a háziorvosoknak. A hírt kedden személyesen Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár jelentette be egy nyolcadik kerületi háziorvosi rendelőben. A politikus nyilván azért érezte szükségét, hogy személyesen is kampányoljon az oltás mellett, mert tavaly az ingyenesen biztosított vakcináknak csak a fele fogyott el, miközben az előző szezonban (2016/2017) a szokásosnál több volt a vírusmutáció, így erős volt a járvány is.

Az influenza tekinthető a legsúlyosabb járványos megbetegedésnek, és közvetlen vagy közvetett módon évente mintegy félmillió ember halálát okozza világszerte. Az előző influenzaszezonokban hat-nyolcezerrel haltak meg többen az átlagosnál.

„Meggyőződésem, hogy sokkal kevesebben halnának meg influenzában és annak szövődményeiben, ha többen oltatnák be magukat időben” - jegyezte meg lapunknak Ócsai Lajos járványügyi szakértő. Szerinte a legveszélyesebbek az influenza vírus okozta szövődmények, egy-egy komolyabb eset ugyanis akár tüdő- vagy szívizom-gyulladássá is fajulhat, ami halálos kimenetelű lehet, különösen a 65 év felettiek körében. Ha valaki ugyanis az influenzás megbetegedés után kap egy bakteriális tüdőgyulladást, az lehet nagyon súlyos, akár halált is okozhat. De egy influenzafertőzés a szív- és érrendszeri betegeknél is okozhat súlyos szövődményeket – a láz például nagyon negatívan befolyásolja a vérnyomást. Cukorbetegség esetén pedig gyakrabban fordulhat elő diabéteszes kóma influenzás betegnél. Hozzátette: az állami térítésmentesen elérhető vakcina három komponensű oltás, aki hatékonyabb védelmet szeretne az a négy komponensűhöz recept ellenében a patikában juthat hozzá. Az ára körülbelül 3000 forint körül van. A négy komponensű oltás mindkét B vírus ellen véd. S az előző szezonokban is a B vírus okozott sok megbetegedést.

Szerző

„Büntető” költségek a börtönökben

Publikálás dátuma
2017.10.25. 07:15
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Aránytalanul magas percdíjakkal és javítási költségekkel korlátozzák a rabok kapcsolattartási jogait a magyar börtönökben állítja a Magyar Helsinki Bizottság, a BVOP-tól most kiperelt szerződésekre hivatkozva.

Valótlan indokra hivatkozva tagadta meg a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP), hogy a börtöntelefonálásra vonatkozó közbeszerzési dokumentációt és szerződéseket a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) megismerhesse. A jogerős ítélet után kiderült, hogy a percdíjak és a készülékek javítási költségei aránytalanul nagy terhet rónak az elítéltekre.

A börtönbe zárt számára rendkívüli jelentősége van a kapcsolattartásnak a külső világgal. Az nem csak reményt és erőt ad a nehézségek elviseléséhez, de lehetőséget biztosít arra is, hogy szabadulása után sikeres lehessen a visszailleszkedés a civil életbe – életben tartott családi, baráti, közösségi támogatás nélkül ugyanis az szinte lehetetlen.

A személyes találkozás havi egyszeri lehetősége mellett a levelezés és különösen a telefonálás biztosítja a kapcsolattartás folyamatosságát. A fogvatartottak különösen a kirívóan magas percdíjakra panaszkodtak: a legtöbb hívás percenként 93 forintba kerül. Ez különösen úgy feltűnően drága, hogy a telefonszolgáltatók egymással versengve szállítják le a telefonhívások díjait a börtön-percdíjak töredékére.

A Magyar Helsinki Bizottság szerette volna megismerni a közbeszerzési dokumentációt és azt az adásvétellel vegyes vállalkozói szerződést, amely alapján ezeket a magas percdíjakat meghatározzák. A BVOP csak a jogerős ítélet után adta ki a kért adatokat a szervezetnek. Kiderült, egyetlen érvényes „versenyajánlat” futott be a BVOP-hez, a Magyar Telekom Nyrt. és leánycége, a Mobil Kapcsolat Kft. közös ajánlata. Ami azért is furcsa, mert itt egy 18 ezer fős, „bombabiztos”, évi több százmilliós piacról van szó.

A 2015 áprilisában megkötött szerződés 4 évre szól. A börtön biztonsági igényeinek megfelelően lebutított „nagyitelefon” nettó 1650 forintba kerül. Ezt az elítélt használatra kapja. De ha „nem rendeltetésszerű használat” miatt elromlik és új készülékre lenne szüksége, azért már bruttó 13 752 forintot kell fizetni. Ha a károsult telefonálni akar, fizetni fog – ha tud.

Ha a tapasztalatok szerint elég megbízhatatlan készülék meghibásodik, nettó 3000 forintos „bevizsgálási díjjal” indítanak, amit óránkénti nettó 5490 forintos javítási költséggel fejelnek meg. És amíg javítás alatt áll a telefon, addig cserekészüléket nem kapnak. Ez a gyakorlat szerint hetekbe telik.

Felfoghatatlan, a fogvatartottnak miért kell kétszer, háromszor többet fizetnie a telefonálásért, mint a kinti életében – írja az MHB. Miért kell a bekerülési ár hatszorosát kifizetni egy pótolható készülékért, kétszeresét a bevizsgálásért, valamint háromszorosát egy órányi javításért? Meghökkentő és a Helsinki Bizottság szerint magyarázatra szorul, hogy egy állami szervezet miért tesz lehetővé extraprofitot a hegemón helyzetű szolgáltatónak. Mindez szükségtelenül akadályozza a fogvatartottak kapcsolattartási jogait, és feszültséget szít a börtönökben.

Csomagstop
Amint arról a Népszava elsőként beszámolt, a kormány előterjesztést nyújtott be az egyes büntető tárgyú törvények módosítására. Ezután a csomagban mindent lehet küldeni, amit az elítélt magánál tarthat, kivéve az élelmiszert, a tisztálkodási szereket és a dohányárut. Az elítélt kapcsolattartója ezeket a „tiltott” termékeket saját költségén megrendelheti a börtönboltban. Ez beleszámít a havi egy csomagba. Mást tehát újabb harminc napon belül nem lehet küldeni.
Nehezen érthető, hogy ennek a törvénymódosításnak mi a célja. Ha csak tényleg nem az, hogy a börtönboltok életképességét biztosítsák. Azok az üzletek pedig nem éppen diszkontárakat alkalmaznak a szó szerint foglyul ejtett fogyasztókkal szemben.

Szerző