Megállíthatatlan Erdogan bosszúja

Publikálás dátuma
2017.10.26 07:33
Fotó: AFP/Yasin Akgul
Fotó: /
Már másfél éve folyik a törökországi tisztogatás, tegnap megkezdődött az emberi jogi aktivisták pere is. Az elnök dacol a világgal.

A 2016. júliusi puccskísérlet óta gyakorlatilag megállás nélkül zajlik a tisztogatás. A rezsim egyértelműen politikai tisztogatásra használja fel az azóta hatályban lévő szükségállapotot, Recep Tayyip Erdogan valós és vélt ellenfeleit sorra állítják félre. Több mint 150 ezer köztisztviselőt bocsátottak el, 50 ezer embert tartóztattak le, legtöbb esetben terrorváddal. A hadsereg, igazságügy és tanügy mellett a kurd közösség, az ellenzéki média és az emberjogi szervezetek kerültek a megtorlás középpontjába. Ellenzéki újságírókat és politikusokat vetettek börtönbe, majd idén nyáron az emberjogi szervezeteket „fejezték le”, amikor 11 neves aktivistát vettek őrizetbe, köztük külföldi – egy svéd és egy német - állampolgárokat is. A 100 napja letartóztatott aktivisták pere tegnap kezdődött Isztambulban, a vádlottak akár 15 év börtönbüntetést is kaphatnak, mivel mindnyájukat terrorizmussal illetve terrorizmus támogatásával vádolják.

A tisztogatások következtében végsőkig feszült az Európai Unió és Törökország kapcsolata, a jogvédők letartóztatása miatt a nyugati civil társadalom is több rendben tiltakozott. A tegnapi tárgyalás idején az isztambuli bíróság előtt is demonstráltak jogvédők és külföldi diplomáciai képviseltek munkatársai. “Látszólag emberi jogi aktivisták állnak ma bíróság előtt, valójában azonban a török igazságszolgáltatás az, amely most megméretésre kerül” – mondta John Dalhuisen, az Amnesty International (AI) európai igazgatója. A letartóztattok között van ugyanis az AI két török vezetője, Taner Kilic, a szervezet helyi elnöke és helyi igazgatója, Idil Eser is. Dalhuisen hangsúlyozta, a jogvédők őrizetbe vételének pillanatától kezdve teljesen egyértelmű, hogy egy politikai leszámolásról van szó, amelynek célja elhallgattatni a kritikus hangokat, az ügyészség három hónap alatt sem tudott komolyan vehető bizonyítékot felmutatni bűnösségükre.

A pert legélénkebb figyelem Németországban övezi, hiszen a most bíróság elé állított német aktivistán, Peter Frank Steudtneren kívül még tíz német állampolgár vár ítéletre Törökországban, köztük a Die Welt újságírója, Deniz Yücel, akit azzal vádolnak, hogy a Kurd Munkáspárt (PKK) számára kémkedett.

Ha helyesek a francia Le Monde információi, akkor a török költségvetésnek tetemes kiadást jelent a „terrorizmus elleni harc” lakossági résztvevőinek, a „terroristák”, puccsisták feljelentőinek jutalmazása. Három sürgősségi telefonvonalat működtetnek, amelyen bárki, bármikor, akár külföldről is feljelentést tehet. A feljelentők névtelenségét megőrzik, a jutalmakat készpénzben fizetik, ami 10 ezer török líra (2,3 ezer euró) és 4 millió líra (920 ezer euró) között váltakozik, az információ fontosságának függvényében. Legjobban fizetik a kurd PKK embereinek lebuktatását, második helyen vannak az úgynevezett gülenisták, az Iszlám Állam terroristáinak feljelentése csak a harmadik legjobban fizető helyen áll. A rendszer működik, a török rendőrség október 15-én hivatalos honlapján dicsekedett eredményességével. Az eddigi perekben is a vád legtöbb bizonyítéka e bejelentésekre támaszkodott.

Engedtek a nyomásnak a polgármesterek
Bejelentette lemondását Ankara polgármestere, Melih Gökcek, Törökország legrégebben,1994 óta hivatalban lévő városvezetője. Vele együtt jelezte távozási szándékát Bursa és Balikesir polgármestere. Mindnyájan az elnöki párt, az AKP helyi politikusai voltak, de Erdogan elnök felszólította őket a távozásra, arra hivatkozva, hogy „elhasználódtak” politikailag. Ankara 68 éves polgármestere rendkívül népszerű, több mint 4 millió követője van a Twitteren. Erdogan viszont a 2019-es márciusi helyhatósági választáson az AKP helyi garnitúrájának megújítására készül, hogy bebiztosítsa az őszi parlamenti és elnökválasztást. A túl erős helyi emberek pedig nem illenek terveibe. Isztambul polgármestere, Kadir Topbas idén szeptemberben mondott le hivataláról, amelyet 13 éven át töltött be.

2017.10.26 07:33

Medvét gázolt egy teherautó a román autópályán

Publikálás dátuma
2018.08.19 09:17
A kép illusztráció. Fotó: AFP
Fotó: /
Medvét ütött el egy kisteherautó a romániai A1-es autópályán Nagyszeben közelében - számolt be az Agerpres hírügynökség.
A péntek este történt szokatlan baleset következtében az állat elpusztult, a héttonnás kisteherautó pedig megrongálódott. A gépkocsi utasai nem sérültek meg - közölte az útkarbantartó cég illetékese. Ellenőrizték az autópálya két oldalára épített kerítést - amelynek éppen az a feladata, hogy megakadályozza az állatok bejutását a gyorsforgalmi útra - de nem talált megrongált szakaszt. A szóvivő szerint feltételezhető, hogy a medve egy felkanyarodó úton jutott a pályára. Romániában a Környezetvédelmi minisztérium a közelmúltban fogadta el a medvepopuláció megőrzését szolgáló cselekvési tervet, amely már az állomány túlszaporodására is megoldásokat jelöl ki. 
Szerző
2018.08.19 09:17

Trump most a közösségi médiának ment neki

Publikálás dátuma
2018.08.19 08:22
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ Brendan Smialowski
Az elnök szerint a közösségi oldalak diszkriminálják a jobboldaliakat, egyenesen a cenzúra szót használta. A Facebbokot mások is támadják, de épp azért, mert nem teszi átláthatóvá, mi történt a 2016-os elnökválasztási kampányban.
Donald Trump amerikai elnök szombaton több Twitter-bejegyzésben is a közösségi média szerinte diszkriminatív, a jobboldalt hátrányosan megkülönböztető gyakorlatát bírálta. Az elnök nemtetszését fejezte ki jobboldali vagy jobboldalinak tartott személyiségek egyes platformokon történt felfüggesztését, kitiltását. Nem nevezte meg ugyan, hogy kire vagy kikre gondolt, de bejegyzései közvetlenül azután jelentek meg, hogy több oldal is – köztük a Facebook vagy a Spotify – kitiltotta az összeesküvési elméleteiről ismert Alex Jones publicistát. Kedden a Twitter is felfüggesztette a kommentátort, de csak egy hétre. „A közösségi hálók teljes mértékben diszkriminálják a republikánus/konzervatív hangokat – írta Trump, majd megjegyezte, hogy a kormány ezt nem fogja annyiban hagyni. „Sok jobboldali ember véleményét elhallgattatják, miközben másokéval semmit sem tesznek” – közölte, majd egy másik Twitter-bejegyzésben azt hangoztatta, hogy „a cenzúra nagyon veszélyes valami”. Egy harmadik bejegyzésében pedig leszögezte: „nincs még egy olyan hamishír-gyártó, mint a CNN vagy az MSNBC, és én mégsem kérem, hogy hagyjanak fel beteges magatartásukkal”. Trump már júliusban bejelentette: kormánya megvizsgálja a közösségi platformok gyakorlatát, amely szerinte elnyomja, alig láthatóvá zsugorítja konzervatív személyiségek vagy csoportok jelenlétét. Közben az NBC televízió szombaton hosszú riportot közölt arról, hogy a Facebook az elmúlt hónapokban ugyan jelentős lépéseket tett az átláthatóság érdekében, de bizonyos információkat változatlanul visszatart. Így például a 2016-ban, az amerikai elnökválasztási kampány idején a platformon megjelent információk és közlőik kiléte továbbra sem kutatható. A közösségi oldalt működtető vállalat vezetése a múlt hónapban jelentette be, hogy akadémiai kutatóknak lehetővé teszi a hozzáférést az adatbázisához, tanulmányozhatóvá válik számukra, hogy kik, hogyan és mit osztanak meg platformon és így kutathatóvá válik az is, hogyan terjednek a kacsák, álhírek, a kifejezetten dezinformációs céllal megszerkesztett bejegyzések vagy reklámanyagok. A tudósok hozzáférhetnek olyan adatokhoz és cikkekhez, amelyeket legalább hússzor megosztottak, és tanulmányozhatják az adatokat megosztó felhasználók életkorát, nemét és lakhelyét is. A 2017 januárja előtti adatbázishoz azonban a szakemberek nem férhetnek hozzá. „Ezzel a döntéssel nyilvánvalóan azokat a legfontosabb adatokat zárják el a kutatók elől, amelyeket pedig minden szakember látni szeretne” – nyilatkozta az NBC-nek Sarah Oates, a Maryland Egyetem médiatanszékének Oroszországgal és orosz propagandával foglalkozó oktatója. A Facebook vezetői nem kommentálták az NBC riportját és nem nyilatkoztak döntésük okairól sem.
2018.08.19 08:22