Megállíthatatlan Erdogan bosszúja

Publikálás dátuma
2017.10.26 07:33
Fotó: AFP/Yasin Akgul
Már másfél éve folyik a törökországi tisztogatás, tegnap megkezdődött az emberi jogi aktivisták pere is. Az elnök dacol a világgal.

A 2016. júliusi puccskísérlet óta gyakorlatilag megállás nélkül zajlik a tisztogatás. A rezsim egyértelműen politikai tisztogatásra használja fel az azóta hatályban lévő szükségállapotot, Recep Tayyip Erdogan valós és vélt ellenfeleit sorra állítják félre. Több mint 150 ezer köztisztviselőt bocsátottak el, 50 ezer embert tartóztattak le, legtöbb esetben terrorváddal. A hadsereg, igazságügy és tanügy mellett a kurd közösség, az ellenzéki média és az emberjogi szervezetek kerültek a megtorlás középpontjába. Ellenzéki újságírókat és politikusokat vetettek börtönbe, majd idén nyáron az emberjogi szervezeteket „fejezték le”, amikor 11 neves aktivistát vettek őrizetbe, köztük külföldi – egy svéd és egy német - állampolgárokat is. A 100 napja letartóztatott aktivisták pere tegnap kezdődött Isztambulban, a vádlottak akár 15 év börtönbüntetést is kaphatnak, mivel mindnyájukat terrorizmussal illetve terrorizmus támogatásával vádolják.

A tisztogatások következtében végsőkig feszült az Európai Unió és Törökország kapcsolata, a jogvédők letartóztatása miatt a nyugati civil társadalom is több rendben tiltakozott. A tegnapi tárgyalás idején az isztambuli bíróság előtt is demonstráltak jogvédők és külföldi diplomáciai képviseltek munkatársai. “Látszólag emberi jogi aktivisták állnak ma bíróság előtt, valójában azonban a török igazságszolgáltatás az, amely most megméretésre kerül” – mondta John Dalhuisen, az Amnesty International (AI) európai igazgatója. A letartóztattok között van ugyanis az AI két török vezetője, Taner Kilic, a szervezet helyi elnöke és helyi igazgatója, Idil Eser is. Dalhuisen hangsúlyozta, a jogvédők őrizetbe vételének pillanatától kezdve teljesen egyértelmű, hogy egy politikai leszámolásról van szó, amelynek célja elhallgattatni a kritikus hangokat, az ügyészség három hónap alatt sem tudott komolyan vehető bizonyítékot felmutatni bűnösségükre.

A pert legélénkebb figyelem Németországban övezi, hiszen a most bíróság elé állított német aktivistán, Peter Frank Steudtneren kívül még tíz német állampolgár vár ítéletre Törökországban, köztük a Die Welt újságírója, Deniz Yücel, akit azzal vádolnak, hogy a Kurd Munkáspárt (PKK) számára kémkedett.

Ha helyesek a francia Le Monde információi, akkor a török költségvetésnek tetemes kiadást jelent a „terrorizmus elleni harc” lakossági résztvevőinek, a „terroristák”, puccsisták feljelentőinek jutalmazása. Három sürgősségi telefonvonalat működtetnek, amelyen bárki, bármikor, akár külföldről is feljelentést tehet. A feljelentők névtelenségét megőrzik, a jutalmakat készpénzben fizetik, ami 10 ezer török líra (2,3 ezer euró) és 4 millió líra (920 ezer euró) között váltakozik, az információ fontosságának függvényében. Legjobban fizetik a kurd PKK embereinek lebuktatását, második helyen vannak az úgynevezett gülenisták, az Iszlám Állam terroristáinak feljelentése csak a harmadik legjobban fizető helyen áll. A rendszer működik, a török rendőrség október 15-én hivatalos honlapján dicsekedett eredményességével. Az eddigi perekben is a vád legtöbb bizonyítéka e bejelentésekre támaszkodott.

Engedtek a nyomásnak a polgármesterek
Bejelentette lemondását Ankara polgármestere, Melih Gökcek, Törökország legrégebben,1994 óta hivatalban lévő városvezetője. Vele együtt jelezte távozási szándékát Bursa és Balikesir polgármestere. Mindnyájan az elnöki párt, az AKP helyi politikusai voltak, de Erdogan elnök felszólította őket a távozásra, arra hivatkozva, hogy „elhasználódtak” politikailag. Ankara 68 éves polgármestere rendkívül népszerű, több mint 4 millió követője van a Twitteren. Erdogan viszont a 2019-es márciusi helyhatósági választáson az AKP helyi garnitúrájának megújítására készül, hogy bebiztosítsa az őszi parlamenti és elnökválasztást. A túl erős helyi emberek pedig nem illenek terveibe. Isztambul polgármestere, Kadir Topbas idén szeptemberben mondott le hivataláról, amelyet 13 éven át töltött be.

Megmenekültek a Notre Dame méhei

Publikálás dátuma
2019.04.18 21:34

Fotó: AFP/ AMAURY BLIN
A székesegyház melletti sekrestyén élnek, évente 75 kiló mézet termelnek.
A párizsi Notre-Dame kaptárjaiban élő mintegy 200 ezer méh túlélte a székesegyház tetőzetét és huszártornyát elpusztító hétfő esti tűzvészt. "A méhek életben vannak" - közölte Nicolas Géant, aki a székesegyház melletti sekrestyén elhelyezett kaptárakat gondozza. "Először azt hittem, hogy a három kaptár leégett, semmilyen értesülésem nem volt. Később tudtam meg a műholdas felvételekről, hogy nem ez történt, és a székesegyház szóvivője is megerősítette, hogy a méhek ki-bejárnak a kaptárakból" - mondta el. Nicolas Géant az egész világból kapott érdeklődő üzeneteket és telefonhívásokat a méhek sorsát illetően. "Kaptam hívásokat Dél-Afrikából, Japánból, az Egyesült Államokból és Dél-Amerikából is, erre igazán nem számítottam" - mondta. Tűz esetén, már a füst első megjelenésénél a méhek teletömik magukat mézzel és a védelmezik a királynőt. Ez az méhfaj - a háziméh - nem hagyja el a kaptárát. Nincsen tüdeje, de a szén-dioxidtól elalszik - mondta Géant. Egy-egy kaptár évente 25 kiló mézet termel, amelyet a Notre-Dame dolgozói vásárolnak meg. A kaptárak 2013 óta állnak a katedrálishoz hozzáépült sekrestye tetején.
Szerző

Egy névtelenséget kérő rendőr elmondta, mi okozta a tüzet a Notre Dame-ban

Publikálás dátuma
2019.04.18 21:26

Fotó: AFP/ GEOFFROY VAN DER HASSELT
Ideiglenes templomot építenek a székesegyház elé az újjáépítés idejére.
A francia bűnügyi rendőrség egyik vezetője szerint feltehetően rövidzárlat okozta a párizsi Notre Dame székesegyházban hétfőn este keletkezett tüzet. A rendőri vezető, aki nevének elhallgatását kérte, az AP amerikai hírügynökségnek elmondta, hogy a nyomozókat biztonsági okokból még mindig nem engedték be a székesegyházba. A Notre Dame rektora, Patrick Chavet püspök azt javasolta, hogy építsenek egy kisebb, ideiglenes templomot a székesegyház előtti téren, hogy a hívők ott imádkozhassanak, amíg a 12. századi épületet restaurálják. A párizsi Városháza jóváhagyását adta csütörtökön az elképzeléshez, feltéve, hogy a műszaki feltételek ezt lehetővé teszik. A tér alatt az ókorból származó romokat őrző altemplom húzódik, valamint földalatti parkoló is működik alatta.  
Szerző
Témák
Notre Dame