Helybenhagyta a Kúria azt a másodfokú bírósági ítéletet, amely arra kötelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot és az Emberi Erőforrások Minisztériumát, tegyék megismerhetővé, hogy mely piaci szereplők és mekkora mértékben adtak társasági adó (TAO) támogatásokat hazai sportegyesületeknek. A bíróság kimondta, hogy mivel a támogatásokat a cégek az adózás előtti eredményük terhére nyújtják, ezért ennyivel csökken az adóbevétel és ez az összeg hiányzik a költségvetésből, a sportegyesületnél megjelenő összeg pedig közpénzként értelmezhető.
A kormányzat többek között adótitokra hivatkozva akadályozta volna meg, hogy nyilvánosságra kerülhessen, melyik vállalat mekkora összeggel támogatja az általa kiválasztott sportegyesületet. Orbán Viktor miniszterelnök még 2014-ben újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy kommunista beidegződés a társasági adóveszteséget eredményező sporttámogatásokat közpénznek tekinteni, hiszen azért a cégek dolgoztak meg, az az ő bevételük.
Titoktartásra hivatkozva ugyan már nem lehet megakadályozni az adatok kikérését, de sajnos továbbra is csak bírósági úton, perekkel lehet hozzájutni a TAO-támogatásokkal kapcsolatos információkhoz - nyilatkozta a Népszavának Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója. Az átláthatóságért és a korrupció feltárásáért tevékenykedő magyarországi civil szervezet mintegy másfél évi pereskedés után a 2011 júliusa és 2016 júniusa közötti időszakra vonatkozó adatokat ismerheti most meg.
A Kúria döntése mindenképpen jelentős előrelépés, de azt végül nem sikerült elérni, hogy a per idején történt TAO-támogatásokról folyamatosan hozzájuthassanak a friss információkhoz - jegyezte meg lapunknak a TI jogi igazgatója. Azért az sem lebecsülendő eredmény, hogy ezentúl tudni lehet majd, hogy mely cégek mennyi TAO-támogatásban részesítették az adott sportszervezeteket. Azt azonban továbbra sem lehet megismerni, hogy a kedvezményezett sportegyesületek, szövetségek, mire és mennyit költöttek a most már jogerősen közpénznek számító TAO-támogatásból. A TAO-titkok megismerésére a Demokratikus Koalíció (DK) indított pert.
A TAO-támogatások rendszerét a Népszava információi szerint – Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselőjének beadványa alapján – az Európai Bizottság is vizsgálja. Jávor azután fordult az uniós testülethez, hogy a Bizottság a kormány érvelése alapján újabb hat évre meghosszabbította a TAO-konstrukció uniós jóváhagyását, méghozzá a politikus szerint az Orbán-kabinet által szolgáltatott hamis információk alapján.
Ahogyan arra az EP képviselő felhívta a figyelmünket, a Bizottság arra hivatkozva hozta meg a támogató döntést, hogy bár a TAO állami támogatásnak minősül (vagyis közpénz), objektív közérdeket szolgál, a rendszere pedig garantálja a támogatott célok megvalósítását, és az azokkal arányos forrásfelhasználást. Jávor szerint ugyanakkor a fentieknek ellentmond, hogy a támogatandó közcél az ifjúság részvételének segítése a különböző sporttevékenységekben, ám ennek ellenére a pénz felét labdarúgásra költötték, 80 százalékát sportkluboknak (profitorientált vállalkozásoknak) adták, és csak a 20 százaléka jutott sportegyesületeknek, így a közpénzt döntően gazdasági támogatásra fordították, ami ellentétes a TAO célrendszerével. A politikus hangsúlyozta, hogy a támogatottak névsorának élbolya is kérdéseket vet föl: az Orbán Viktorhoz kötődő Puskás Akadémia közel 14 milliárd forinttal, a Seszták Miklós fejlesztési miniszterhez kapcsolódó Kisvárda sportegyesület 2 milliárd forinttal, az adóhivatalt vezető Tállai András nevével fémjelzett Mezőkövesd klubja szintén 2 milliárd forinttal lett gazdagabb, vagyis aránytalanul több pénzt kaptak azok a klubok, ahol a pénzosztásnál vélelmezhető a politikai ráhatás, illetve ahol az adófelajánlást tevő cégek előnyöket remélhettek a politikától. Ráadásul az indoklásban a Bizottság arra hivatkozott, hogy a kormány szerint a program volumene 120 milliárd forint, miközben maga a kormány 450 milliárdos számról beszélt.
Jávor Benedek most arra vár választ, megvizsgálta-e a Bizottság a program megvalósítását és hatását, mielőtt zöld utat adott a folytatáshoz, ha nem tette meg előzetesen, felülvizsgálja-e most az új magyarországi társaságiadó-rendszer közcélhoz való viszonyával kapcsolatos korábbi álláspontját, illetve elégedett-e az átláthatósági követelmények teljesítésével. Arról is tájékoztatást kér a magyar EP-képviselő, hogy mi a magyarázata a dokumentumokban szereplő összegek közötti drasztikus különbségnek.
A TAO támogatások árnyékában a sportklubok számára további adókedvezményeket és könnyítéseket lehetővé tevő törvényjavaslatot nyújtott be Tiba István fideszes képviselő kedden az Országgyűléshez. „A sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításáról” szóló tervezettel nem kevesebbet akar elérni az NB1-es Balmazújváros elnöke, minthogy a futballklubok mentesüljenek a helyi iparűzési adó fizetése alól és hivatásos labdarúgóik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással (ekho) egyébként is kedvezőbb adózású bére még kevesebbe kerüljön a kluboknak. Pontosabban semmilyen pluszteher nem rakódna a fizetésekre, mert a javaslat eltöröltetné az ekho-s bérek után fizetendő 20 százalékos, munkáltatók által fizetendő adórészt. Mindezen változásokat jogtechnikai módosításnak titulálta a képviselő...