Tovább "hergelik" a tanárokat

Publikálás dátuma
2017.10.26 07:01
Népszava fotó
Visszautasítja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a kormányzat vádjait, amelyek szerint az érdekvédők Népszavában is megjelent nyilatkozatai csak "hergelik" a tanárokat. Mendrey László elnök a tanárok differenciált béremelésével kapcsolatban dokumentumokkal is alátámasztotta igazát. A pedagógus béremelés utolsó, 3,5 százalékos szakasza idén szeptemberben volt esedékes – ám a korábbi ígéretekkel ellentétben nem mindenkinek járt egyformán, az igazgatók differenciáltan oszthatták szét. Ráadásul nem határozatlan, hanem határozott időre szólt, mégpedig erre az egy tanévre.

A kormány szerint ez nem így van. Legutóbb Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője nyilatkozott úgy: az idei béremelést sem csak egy évre kapják, az egy "hosszú távon, tehát mostantól kezdve fennálló fizetésemelés". Csakhogy az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ (KK) igazgatóknak küldött levele, amit Mendrey nyilvánosságra hozott, ellentmond ennek. A levélben úgy fogalmaznak: "Az intézmény vezetője a pedagógus illetményét – a kompetencia és teljesítményalapú értékelést követően – besorolása szerinti illetményétől eltérően tanévre vonatkozóan határozhatja meg, ebből következően határozatlan időre megállapítani nem lehet". Noha ezt úgy is lehet értelmezni, jövő tanévben, teljesítménytől függően újból differenciálhatnak az igazgatók, a PDSZ nem látja ennek fedezetét a jövő évi költségvetésben.

NPK: nem ismerik el a teljesítményt
A pedagógus életpálya egyik gyenge pontja, hogy önmagában nem tudja elismerni a tanárok teljesítményét - mutatott rá a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke. Horváth Péter éves beszámolójában említést tett arról is, az álláshelyeket heti 22 órából kellene tervezni, s ha az így szabott létszámra lehetne számítani a költségeket, akkor a fizetések differenciálására is inkább lehetőség nyílna. Hozzátette: a teljesítmény elismerésére külön keret kellene, ilyen az iskolákban most nincs.

Nyitrai Károly, a PDSZ jogásza arra is rávilágított, a pedagógusok jogszabályban előírt teljesítményalapú értékelésére sem kerülhetett sor, már csak azért sem, mert az első tájékoztató levelet, ami az igazgatókra testálta a differenciálást, két héttel a tanévkezdés előtt, augusztus 14-i keltezéssel küldte szét a KK, ennyi idő alatt pedig lehetetlen egy korrekt, egységes értékelőrendszert létrehozni. Vagyis a differenciálás nemcsak emberileg állította nehéz helyzet elé az intézményvezetőket, de a vonatkozó jogszabályok megsértésére is rákényszerítette őket.

A KK túlórákkal kapcsolatos állítására – mely szerint hazugság, hogy nem fizetik ki a túlórát – Mendrey úgy reagált: egy tanár heti óraszáma 22-26 óra között mozog, az összes heti munkaidő 32 órában maximalizálódik, ennél többet be sem írhatnak a munkaidő elszámolásba. És a KK is csak eddig fizethet túlóradíjat, ezen túlmenően már nem. Az órákra készüléssel, dolgozatjavítással, értekezletekkel, osztályfőnöki munkával és helyettesítésekkel a tanárok valós munkaideje sokszor jóval meghaladja a heti 32 órát.

Szerző

Junckernek elege van a gyűlöletből, jóbarátnak nevezte Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:32

Fotó: AFP/ JOHN THYS
„Teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit” – mondta az Európai Bizottság elnöke.
Jóbarátjának nevezte Orbán Viktor kormányfőt csütörtökön Jean-Claude Juncker az újabb magyarországi tájékoztató kampány ellenére, és hangsúlyozta, hogy elég volt a gyűlöletből Európában. Juncker egy brüsszeli rendezvényen kérdésre válaszolva az MTI összefoglalója szerint azt mondta:
„teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit. Nagyon meglepődtem, amikor láttam ezeket a gyűlölettel teli plakátokat Magyarországon, de nem adom fel, én nem vagyok olyan, pont az ellenkezője akarok lenni”.
Az Európai Bizottság elnöke hozzátette:
„nincs előrelépés Európában, ha a nemzetek egymás ellen harcolnak, nincs haladás gyűlölet mellett. Itt már tartottunk, elég volt belőle”.
Hétfő este Magyarország Kormánya a Facebookon jelentette be, hogy „tájékoztató akciót indít a bevándorlást ösztönző brüsszeli tervekről”. Megjelentettek hozzá egy képet is: ezen Soros György és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker látható, azzal a szöveggel, hogy Brüsszel be akarja vezetni a kötelező betelepítési kvótát, gyengíteni akarja a tagállamok határvédelmi jogait, valamint „migránsvízummal” könnyítenék a bevándorlást. Az Európai Bizottság keményen válaszolt, és „sokkolónak” nevezte, hogy „egy ilyen nevetséges összeesküvés-elmélet ilyen szinten eluralta a közgondolkodást”, de a plakát téma volt az EU-ügyi miniszterek ülésén is, ahol a Magyarország elleni 7. cikkelyes eljárás keretében tárgyaltak a jogállam helyzetéről. Juncker később arról beszélt, hogy, „hazugságok ellen nem nagyon lehet mit tenni”. Lapunk arról is értesült, hogy a magyar kormány plakátkampánya miatt rendkívüli frakcióülést kezdeményezett Gunnar Hökmark, a svéd Mérsékelt Párt politikusa az Európai Néppártban.

Gulyás: még 30 venezuelai család vár a "hazatérésre"

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:29

Fotó: AFP/ JUAN VITA
Nem migránsok, hazatérők a venezuelai menekültek a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint.
Mintegy 300 menekültet fogadott be a súlyos politikai és gazdasági káoszba süllyedt Venezuelából Magyarország, írta meg csütörtökön az Index. A téma a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely csütörtöki sajtótájékoztatóján is felmerült.
Mintegy 30 család vár még Venezuelában arra, hogy "hazatérjen" Magyarországra, mondta el Gulyás. A miniszter határozottan állította, hogy magyar állampolgárokról van szó: az 1990 óta hatályban lévő törvények szerint ugyanis akárhol éljen is, ha egy magyarnak gyereke születik, az is magyarnak számít, és ha erről nyilatkozatot tesz, állampolgárságáról papírt is fog kapni.
Akik nem tudják bizonyítani, hogy magyar felmenőkkel bírnak, azok pedig kedvezményes honosítási eljárással kaphatják meg az állampolgárságukat, mely során az eljáró intézmény eltekinthet még a feltételül szabott nyelvtudás meglététől is.