Ennyit a cukiságról: romaellenes maradt a Jobbik

Publikálás dátuma
2017.10.26 12:17
Ujhelyi István FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Nem szavazta meg a Jobbik két, jelen lévő európai parlamenti (EP-) képviselője azt a jelentést, amely kimondja: valamennyi európai tagállamban egyenlő jogokat kell biztosítani a romáknak és meg kell szüntetni az ellenük irányuló gyűlöletet és megkülönböztetést. 

A szerdai szavazásra Ujhelyi István hívta fel a figyelmet, az MSZP EP-képviselője ugyanis azt posztolta ki a Facebook-on: "na, ennyit a Jobbik cukiságáról". Az EP szinte egyhangúlag tett hitet a jelentés mellett, kizárólag az ott lévő jobbikosok, Balczó Zoltán és Kovács Béla, valamint néhány más szélsőséges képviselő nem nyomot gombot, azaz tartózkodott a jelentés elfogadásától, amely ennek ellenére az Európai Bizottság asztalára kerül.

A romák unióbeli integrációjának alapjogi szempontjairól és a cigányellenességgel szembeni küzdelemről szóló jelentés arra hívja fel a figyelmet: dacára annak, hogy mind a tagállamok alkotmányában, mind az uniós szerződésekben szerepel az egyenlőség biztosítása és a diszkrimináció tiltása, Európában a rasszizmus, a megkülönböztetés, az oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hiánya sok roma mindennapos tapasztalata. Márpedig – hívja fel a figyelmet a dokumentum – ugyanolyan elbánásban kell részesíteni a romákat, mint a társadalom többi tagját. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2016-os adatai szerint a romák 80 százalékát fenyegeti a szegénység, a 16–24 éves fiatal romák 63 százaléka pedig munkanélküli, és nem vett részt oktatásban vagy képzésben.

Morvai Krisztina visszatért a Fideszhez

Morvai Krisztina másfél oldalon mondhatta el szóról szóra a Fidesz kampánypaneljeit a kormánylapban. A Magyar Időkről van szó, amelyből a „Meg kell gátolni, hogy Sorosék terve megvalósuljon” címmel megjelent interjút kár lenne idézni, főként, mert mindennél többet elmond róla Bayer Zsolt ugyanott közölt vezércikke. A Morvai és Ephialtész című publicisztika szerint: "Az a helyzet, hogy ezt az interjút Orbán Viktor is adhatta volna. A dolgok lényegét tekintve semmi, de semmi különbség nem lenne a két mondanivaló között." Sőt, Bayer szerint Morvai „nem követte a párt elnökét az árulásba és a mocsokba.” A vezércikk odáig magasztalja az EP-képviselőt: "Morvai Krisztina hazatért. Úgy tűnik, el sem utazott. Hazatért, s rálátván a brüsszeli boszorkánykonyhára és elmegyógyintézetre, pontosan tudja, mi a dolga, s hogy mit kell képviselnie."

A magát saját honlapján az „Európai Parlament független képviselőjeként” feltüntető Morvai 2009-ben és 2014-ben is a Jobbik listavezetőjeként kapott mandátumot, ő volt a párt köztársasági elnökjelöltje 2010-ben. A politikai életben 2006 végén tűnt fel a tévészékház ostroma és a Fidesz ünnepi nagygyűlése utáni törvénytelen rendőri fellépéseket vizsgáló Civil Jogászbizottság elnökeként, amiként a Fidesz többször is szerepeltette – a többi között Brüsszelben is. A Jobbikba ugyan nem lépett be, de 2008 óta az egyik arca.

Szerző
2017.10.26 12:17

Jövő szerdán meneszthetik a BKK-vezért

Publikálás dátuma
2019.01.18 07:07

Fotó: / Molnár Ádám
A főpolgármester beterjesztette az erről szóló előterjesztést, Dabóczi Kálmán helyére Nemesdy Ervint javasolja kinevezni.
A főpolgármester beterjesztette Dabóczi Kálmán elbocsátásáról és Nemesdy Ervin kinevezéséről szóló előterjesztést – írja a Magyar Narancs.  A lap szerint a fővárosi közgyűlés jövő szerdán mentheti fel Dabóczit a BKK vezérigazgatói székéből, ha elfogadja a főpolgármester erről készült előterjesztését. E szerint Dabóczi munkaviszonyát felmondással szüntetnék meg, amely január 24-től február 27-ig terjedne, és annak okát Tarlós István nem közli előterjesztésben. A kirúgandó vezérigazgatót egyhavi illetményének megfelelő végkielégítést kaphat. Dabóczi helyére Tarlós Nemesdy Ervint javasolja kinevezni 1,6 milliós havi fizetéssel továbbá 360 ezer forintos igazgatósági tagsági díjazással – teszi hozzá a lap. Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy Tarlós felmentette pozíciójából Dabóczi Kálmánt, a BKK vezérének a közel negyvenmilliárd forintos elektromos jegyrendszer bedőlése miatt kell távoznia. Később a főpolgármester az Indexnek megerősítette, hogy Nemesdy Ervint fogja javasolni Dabóczi helyére.
2019.01.18 07:07
Frissítve: 2019.01.18 07:09

Az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat

Publikálás dátuma
2019.01.18 06:00

Fotó: / Draskovics Ádám
A megkérdezettek 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket.
Mintegy 1,4 millió ember – a választók 17 százaléka – hajlandó valamilyen formában (sztrájk, tüntetés stb.) tiltakozni a rabszolgatörvény ellen, illetve 34 százalék (2,8 millió fő) egyetért a jogszabály eltörlésével, szolidáris a protestálókkal – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készített a Népszava Visszhang mellékletének megbízásából. (A melléklet szombaton közöl részletes elemzést a sztrájkhajlandóságról és a szakszervezetekről). Mindezek alapján az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat, és harmaduk hajlandó is tenni érte. (Továbbá akad 8 százalék, amely szintén azt akarja, hogy a kormány semmisítse meg a rabszolgatörvényt, de a demonstrációt és a munkabeszüntetést nem tartja hatékony eszköznek.) Arról, hogy a túlóratörvény elleni demonstrációkban kik játszanak fontos szerepet, szórnak a vélemények. A válaszadók majdnem 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket – így az elégedetlen embereket jelölte meg „főszervezőként”. A második helyen a pártok végeztek, az emberek ötöde gondolja, hogy a politikai formációk csatornázzák be a kiábrándultságot – a szakszervezetekről, noha az egész tüntetéshullám az érdekvédők akciójaként indult, valamint a civilekről körülbelül 10 százalék gondolja ugyanezt. Miközben a szervezetek közül a pártokat nevezik meg legtöbben, a Publicus Intézet érdekes eredményre jutott, amikor megpróbálta „szétszálazni” a pártok teljesítményét. 
Az emberek 9 százaléka az MSZP-t nevezte meg a leghatékonyabb demonstrációs pártként, de a Jobbik és a DK is mindössze 1 százalékkal maradt le a szocialistáktól.
Ám üzenetértéke annak van igazán, hogy az emberek 78 százaléka nem tud vagy akar különbséget tenni a pártok között. Ennek három oka van. Az első a „társadalmi psziché”, ami közös fellépést vár a pártoktól. A második, hogy a nyilvánosságban valóban nem könnyű elkülöníteni az együtt mozduló formációk cselekedeteit. A harmadik, hogy az utóbbi nyolc évben a pártok „ki voltak tiltva” a tüntetési térből, minden civil szervezet politikai erőktől mentes demonstrációt hirdetett, így egyelőre az emberek nem tudják értelmezni a pártok mozgását ebben a térben.
2019.01.18 06:00
Frissítve: 2019.01.18 06:00