Esterházy-emlékkonferencia a PIM-ben

Publikálás dátuma
2017.10.26. 14:02
Fotó: Népszava
Esterházy Péter (1950-2016) Kossuth-díjas író emlékére kétnapos irodalomtudományi konferencia kezdődött csütörtökön a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), Budapesten.

A "Nincs vége. Ez a befejezés." című konferencia előadásai Esterházy Péter életművének belső tagolódását, magyar és nemzetközi kontextusát és irodalomtörténeti összefüggéseit vizsgálják, valamint olyan témákra is kitérnek a tavaly elhunyt szerző művészete nyomán, mint a történelmi múlt irodalmi feldolgozása és a testtapasztalat önreflexív megnyilatkozásai.

Esterházy Péter gyakori vendége volt a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, otthon érezhette magát az intézmény falai között a Digitális Irodalmi Akadémia tagjaként is. A személyes jelenlét elvesztésével nagyon fontos tudományos alapon újrafogalmazni a PIM viszonyát Esterházy Péter művészetéhez - mondta Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója, aki felidézte azt is, személyesen a Harmonia Caelestis 1999-es németországi bemutatkozásakor tapasztalta meg, hogy Esterházy Péter személyén, családi hátterén és irodalmi munkásságán keresztül egy addig teljesen ismeretlen Magyarország képe rajzolódik ki a szélesebb külföldi olvasóközönség előtt.

Hangsúlyozta: az összesen 16 előadást felvonultató konferenciával céljuk világossá tenni azt is, hogy bár Esterházy Péter életművét a német irodalmi életben is sokan magukénak érzik, a nyelvi kompetencia és az irodalmi beágyazottság okán az Esterházy-recepció egyértelmű letéteményese a magyar irodalomtudomány.

A tanácskozást a múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Irodalom- és Kultúratudományi Intézete közösen szervezte. A megnyitó után Kulcsár Szabó Ernő irodalomtörténész Kánon-érték-szólam címmel adott elő. Mint fogalmazott, az Esterházy-próza hatásának megértéséhez nem elegendő a sokat emlegetett "ontológiai derűt" kiemelni, ha csak ennyi volna a titka, nem szerzett volna műveivel annyi elismerést a magyar irodalomnak a külföldi olvasók körében, amelyet a "kötelékben nyugatra utazó pályatársak" azóta sem tudnak elérni. A Termelési-regényt elemezve hangsúlyozta azt is, a szöveg könnyedsége csalóka, hiszen a háttérben rendkívül bonyolult és összetett elbeszélői modalitások érhetőek tetten.

Kulcsár Szabó Ernő után Lőrincz Csongor A hallgatás alakzatai Esterházy Péter korai prózájában és Bónus Tibor Textualitás és beszédszerűség - az olvashatatlan familirizálásai című előadása következett. A délutáni szekció előadói között szerepel az Esterházy szerb recepcióját elemző Faragó Kornélia és Kovács Natália is, aki A szöveg kontextusváltásai Esterházy Péter Mercedes Benz című drámájának budapesti és pozsonyi bemutatóiban címmel ad elő.

Pénteken Gintli Tibor Esterházy Péter prózájának anekdotikus elemeit elemzi, Bartal Mária előadásában a szerző két utolsó kiadott kötetének, a Hasnyálmirigynapló és a Bűnös című műveinek betegségreprezentációit vizsgálja meg. Reichert Gábor a Termelési-regény és a realizmus hagyományának kapcsolatát fogja kifejteni péntek délutáni előadásában.

Az előadások szerkesztett változatát a PIM kötetben is megjelenteti. A konferencia teljes ideje alatt megtekinthető a múzeum előtérben egy Esterházy Péter fotóiból készült válogatás, valamint a szerző prózájának számítógépes elemzését vizualizáló installáció is.

Szerző

Marton-ügy - Eszenyi Enikőnek is árthat a botrány

Publikálás dátuma
2017.10.26. 13:23
Eszenyi Enikő FOTÓ: Népszava

Eszenyi Enikőt is hírbe hozták a szexuális zaklatási ügyben, mégpedig a Vígszínház általa jegyzett hírlevele és közleménye kapcsán, melyben azt írta: "Jómagam 35 éve dolgozom a Vígszínházban, amelynek 2009 óta vagyok az igazgatója, ez idő alatt nem értesültem ilyen, vagy ehhez hasonló esetről."

Az igazgató ezt is írta: nőként, alkotóként és színházi vezetőként mindig is fontosnak tartotta, hogy "a Vígszínház repertoárján kiemelt szerepet kapjanak azok az előadások, amelyek felhívják a figyelmet azon szélsőséges emberi megnyilvánulásokra, melyek másokat akaratuk ellenére megalázó, érzelmi törést okozó helyzetbe hoznak, emberi méltóságukban sértenek. Társulatunk elítéli az erőszakot, a hatalommal való visszaélést, és kiáll a gyengék és a kiszolgáltatott helyzetben lévők mellett. ... Hangsúlyozzuk, hogy nem a mi dolgunk ítélkezni." 

Fáy Miklós kritikus, újságíró a weboldalán írt véleménycikkben most azt írta, ő úgy tudja, - egy közös ismerősüktől, - hogy a Vígszínház igazgatónője tudott arról, mi történik a hírbe hozott rendező körül.

Fáy írása kapcsán a Blikk megkereste a Vígszínház jogi képviselőjét:

"Ez mindent alulmúl" - mindössze ennyit reagált Bánáti János, a színház jogi képviselője, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke.

UPDATE: Marton László bocsánatot kért

Megírtuk: Elúszott Marton vadkacsája - A Vígszínháznál a labda

Többen – Radnóti Zsuzsa dramaturg, Kornis Mihály író - felvetették, hogy a történtek miatt le lehet-e nullázni egy tekintélyes szakmai életművet. (Stohl András egy pénteki rádióműsorban, még az újabb áldozatok megjelenése előtt Marton elleni hadjáratnak minősítette a történteket.) Ki lehet-e és ki kell-e söpörni a Vígszínház repertoárjából a Marton-rendezéseket? Ha csak praktikusan, illetve anyagi és üzemszerűségi szempontból nézzük, ha ezeket eltörölnék, összeomlana a Víg játszási rendje. Novemberben a jelenlegi tervek szerint 17 estét érintenek Marton-rendezések a Víg három játszóhelyén. Az ártatlanság vélelme miatt egyébként is korainak tűnne ez a gesztus. Más kérdés, hogy Marton László egyelőre a korábbi lemondó üzenetein túl hallgat az ügyben, a Független Hírügynökség információi szerint pedig ügyvédje tanácsára valószínű, hogy bár korábban „megfelelő lépéseket” ígért, mégsem fog perelni. A Magyar Nemzet információja szerint az említett ügyvéd Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, aki szerződéses viszonyban áll a Vígszínházzal. Bánáti János nem erősítette meg a pertől való elállásra vonatkozó információt.

Sokan, beleértve a feltételezett áldozatokat bocsánatkérést várnának Martontól, vagy legalább szembenézést a napról napra újabb történetekkel bővülő vádlistával.

Szerző
Frissítve: 2017.10.26. 14:46

Szeretetmozi

Publikálás dátuma
2017.10.26. 07:50

November 2-án, Halottak Napján mutatja be Buvári Tamás Szeretföld című filmjét az OFF-Biennále Budapest programjaként az Art+Cinema. A mű egy veszprémi közösségi finanszírozással megvalósult háborúellenes független „off" játékfilm, amely a háborúnak egy szűk közösségre és azon belül egy kisfiúra gyakorolt hatását mutatja be. Iancu Laura azonos című regénye-adaptációjának különlegessége, hogy egy vidéki nagyváros fogott össze, hogy elkészülhessen.

Szerző