Babis arat a magyar agráriumban

Publikálás dátuma
2017.10.27. 07:35
Fotó: AFP/Michal Cizek
A jövendő cseh kormányfő ma már Magyarország második legnagyobb agrárbefektetője, aki termelési rendszerekben gondolkodik.

Talán sokak számára meglepő, de Andrej Babis, Csehország következő miniszterelnöke a magyar mezőgazdaságnak is meghatározó szereplője. Hazájának második leggazdagabb embere különösen vonzódik az agrárbefektetésekhez. Az általa működtetett tőke zászlóshajója az Agrofert cégcsoport, amely Csehországban a második legnagyobb munkaadó. A jövendő cseh kormányfő - akárcsak Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök a hazájában - jelentős médiabirodalommal rendelkezik. Vagyonát négymilliárd dollárra becsülik, összehasonlításul Csányi Sándor bankvezér és agrár-nagyvállalkozóét "csak" egymilliárd dollárra.

Az Andrej Babis kizárólagos tulajdonában lévő Agrofert-csoport összesen 270 cégből áll, és Csehország mellett jelen van Magyarországon, Németországban, Lengyelországban és Szlovákiában is. A jövendő cseh kormányfő agrárportfoliójának kialakításakor mindig arra törekedett, hogy a teljes termékvertikumot lefedjék cégei. Így lett termőföld-tulajdonos, gabonatermelő, és hazájában az egyik legfontosabb sütőipari cégtulajdonos. Külföldi terjeszkedését elsősorban az motiválta, hogy a viszonylag kis cseh és szlovák piac már szűknek bizonyult számára.

Az agrárnagyvállalkozóra nagy hatással voltak azok az eredmények, amelyeket a magyar mezőgazdaság már a rendszerváltás előtt elért az úgynevezett rendszerintegrátori tevékenység kifejlesztésekor. A nyolcvanas évektől ennek két kiemelkedő szereplője volt a nádudvari KITE és a bábolnai IKR. Mindkét rendszer jellemzője, hogy végigkíséri a szántóföldi munkákat a termelés finanszírozásától, a vetőmagvásárlásig, a szükséges gépek beszerzésétől a felvásárlásig, s folyamatos szaktanácsadást is nyújtanak a termelőknek.

Mint ismeretes, négy esztendeje Csányi Sándor lett a KITE tulajdonosa, így Andrej Babis számára csak az IKR felvásárlása jöhetett szóba. A bábolnai cég azonban a 2000-es évek elejétől fokozatosan meggyengült, a 2008-2009-es gazdasági világválság nyomán pedig arra kényszerült, hogy a talpon maradás érdekében megváljon néhány üzletágától. Ez kapóra jött Andrej Babisnak, aki ezeket megvásárolta, és eldöntötte, hogy IKR Agrár néven működteti tovább az új társaságot. A G7 internetes portál szerint mindez rendkívül eredményesnek bizonyult, hiszen 2016-ban 87 milliárd forintos árbevételt értek el, így egy csapásra Magyarország második legnagyobb agrárvállalkozásává váltak. (Az IKR mezőgazdasági gépekkel foglalkozó üzletágát az ugyancsak Babis érdekeltségébe tartozó Agrotec vásárolta fel, s a G7 adatai szerint négy év alatt 18 milliárd forintos árbevételt sikerült realizálniuk.) A jövendő cseh kormányfő magyarországi gazdasági eredményességének titka az, hogy Andrej Babis, mint pénzügyi, s nem mint szakmai befektető van jelen - nyilatkozta a G7-nek Illés Zoltán, az Agrotec ügyvezető-igazgatója. A megtermelt nyereséget nem veszik ki a cégekből, hanem beruházásokra fordítják. Vagyis hasonló üzleti filozófiát követnek, mint Csányi Sándor.

Andrej Babis még egy jelentős céget mondhat magáénak, ez a kiskunfélegyházi NT Kft., amely a második legnagyobb finomított napraforgóolajat előállító cég Magyarországon, árbevétele tavaly mintegy 40 milliárd forint volt. A magyarországi Babis-érdekeltségek közül érdemes még megemlíteni a győri székhelyű Ceres Sütőipari Zrt.-t, amely tartós kenyeret állít elő. A jövendő cseh kormányfő egyébként politikai pályafutása miatt visszahúzódik a a cégek irányításától, sőt akad közöttük olyan is, amelynek tulajdonrészét egy hozzá közelálló alapítványnak engedte át.

Szerző

Utoljára Budapesten járt a London Bridge angyala

Publikálás dátuma
2017.10.27. 07:31
Fotó: AFP/Chris J Ratcliffe
A The Sunday Times Travel melléklete hozta nyilvánosságra a június 3-i terrorista merényletben elhunyt kórházi ápoló blogját a Lukács Fürdőben szerzett élményeiről.

Kirsty Boden 28 éves nővér a London Bridge-en történt iszlám fundamentalista támadás egyik áldozata volt, de róla nem lehet elmondani, hogy “rossz időben rossz helyen járt”. A 2013-ban a dél-ausztráliai Loxtonból Londonba érkezett fiatal nő szándékosan rohant a hídra, amikor a támadásról értesült, hogy segítsen. Mint emlékezetes, a véres incidens a kelet-londoni átkelőn elkövetett szándékos gázolással kezdődött, majd a három tettes az ikonikus Borough Marketen késelt meg ártatlan embereket. Boden azt remélte, meg tudják állítani a terroristákat, és vált így a nyolc halálos áldozat egyikévé: mély késszúrás érte a mellkasát. Halálának körülményei miatt azóta is a “London Bridge angyalaként” emlegetik.

A gyászoló család annak idején azt írta, "Kirstyt hozzátartozói, barátai és udvarlója egyaránt szerették és csodálták. Nyitott, barátkozó, kedves és nagylelkű volt, aki szeretett másokon segíteni. Éppen az embertársai támogatása miatt imádta kórházi ápolói munkáját, de ez az odaadás jellemezte mindennapjait is. … Büszkék vagyunk Kirsty bátor tetteire, melyek bizonyítják, milyen önzetlen, gondoskodó és hősies volt, nem csak azon a végzetes szombat éjszakán, hanem egész életében”. Brit barátja, a távközlésben dolgozó James Hodder azt is elárulta, közel álltak eljegyzésükhöz, sőt már azt tervezték, hogy esküvőjükön az első táncot Ed Sheeran Thinking out Loud című slágerének hangjaira lejtik. A pár kedvelt dala a vérengzés után Kirsty Boden loxtoni temetésén hangzott fel.

Már a fájdalmasan korai hősi halál után nyilvánosságra került, hogy a fiatal nő szenvedélye az utazás volt. “Átlagos álmodozónak tartotta magát, aki teljes munkaidőben betöltött állása mellett állandóan olyan helyek után áhítozott, ahol korábban nem járt”. Az olyan kevésbé meglepő úti célok mellett, mint Milánó és Lisszabon, röviddel a halála előtt Szófiába és a 2017-es Eurovíziós Dalfesztivál alkalmából Kijevbe is eljutott. A The Age ausztrál napilapban olvasható idézet szerint másokat is biztatott a világlátásra. A történtek ismeretében kísértetiesen hangzik: “Még ha ez közhelynek is számít, az élet rövid és a nekünk jutott időt a lehető legbölcsebben kell kihasználnunk”.

Kirsty Boden arról álmodott, hogy egyszer útikönyvek írásával keresi majd meg a kenyerét. A London Bridge tövében található Guy’s Hospital dolgozója turisztikai élményeiről blogot vezetett. Kirsty és James utolsó közös utazása Budapestre vezetett. A „London Bridge angyalának” halála után érthetően hetekbe telt, amíg Hodder bejelentkezett barátnője „travelogjaiba” és ott megtalálta a Lukács Fürdőben tett kétórás látogatás alapján írt feljegyzéseket. A fiatalember úgy érezte, a hangulatos, tréfás írást érdemes lenne közkinccsé tenné. A megjelenés reményében eljuttatta az élménybeszámolót a The Sunday Times-hoz, amely legutóbbi számának Utazás mellékletében meg is jelentette azt.

A pár bevallottan nehezen ismerte ki magát a Lukács Fürdő labirintusában. Mint ahogy azt is nehezen döntötték el, kórházról vagy öregek otthonáról van szó. Kirsty Boden nem véletlenül választotta ki éppen a budai intézményt, amit nem igazán tudott „turisztikai attrakciónak” tekinteni. Olyan termálfürdőt keresett, amit főleg a helybéliek kedvelnek, és nem a külföldi látogatók. Írásában feleleveníti a Lukács történelmét, például azt, hogy már a XII. században felismerték gyógyvize jótékony hatását. Négyszáz évvel később, a török uralom alatt alakult át gyógyfürdővé, az 1880-as években vette fel Szent Lukács nevét, végül az 1970-es években a „kommunisták” döntöttek úgy, hogy „ez az, amit az orvos rendelt” a dolgozók egészségének megőrzésére. Így jött létre a reumatikus, ízületi, gyulladásos és izombetegségeket kezelő kórház. Az ausztrál-brit vendégeket érezhetően frappírozták a fürdő bejárata előtti udvar sárga falain látható hálálkodó emléktáblák.

A Lukács Fürdőben töltött két óra alatt, ami Bodennek imponálóan kevésbe, mindössze 5,70 fontba (2000 forintba) került, a vendégek alaposan megbámultak mindent, magukba szívták a kénes illatot és tátott szájjal figyelték a gyógyvizet kortyoló, a masszázs-kezelést élvező, a gőzfürdő, a meleg, langyos és hideg vizű medencék között „álomszerű állapotban” ingázó, de mindeközben folyamatosan diskuráló magyar kuncsaftokat. Bár úgy érezték, „e gyógyfürdő koreográfiájának kiismerésére születni kell”, egy idő után átvették a ritmust és „maguk is transzba estek”. Végül „teljesen relaxálódva” távoztak. A blog végén Kirsty Boden olyan ígéretet tesz, amit már nem tud teljesíteni: „Egészen biztosan visszatérek a Lukácsba, és legközelebb igyekszem nem eltévedni. Igaz, úgy látom, az elképesztő elrendezés hozzátartozik a fürdő bájához”.

James Hodder úgy érzi, Kirstyből sikeres útikönyv író vált volna. „Nem tudom elmondani, milyen sokat jelent magam és a család számára, hogy ez a blog megjelent. Mindannyiunkat nagyon boldoggá tettek” – köszönte meg a The Sunday Times szerkesztőségének a gesztust. Mi megrendült, együttérző magyar olvasók pedig a Lukács hírnevének öregbítéséért lehetünk hálásak.

Spanyolország - Megszavazták a 155-ös cikk alkalmazását Katalóniában

Megszavazta a spanyol parlament felsőházának eseti bizottsága csütörtök este azt a intézkedéscsomagot, amely az alkotmány 155-ös cikkére hivatkozva a katalán kormány feloszlatását és előrehozott helyi parlamenti választások megrendezését tartalmazza. A spanyol kormány által benyújtott javaslatokat a testület 27 képviselőjéből 22-en támogatták, és 5-en szavaztak ellene. Az elfogadott intézkedésről pénteken tart vitát és szavazást a szenátus plenáris ülésén.

Szerző