Titkolja a kormány a kötvények veszteségét

Az állam 2013 és 2017 között 575 milliárd forint össznévértéken bocsátott ki Magyar Letelepedési Államkötvényeket, amelyek kamatszelvény nélkül, azaz diszkonttal kerültek forgalomba  - derült ki Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági minisztérium államtitkárának Mesterházy Attila írásbeli kérdésére adott válaszából. A szocialista képviselő arra volt kíváncsi, hogy mennyit kell visszafizetnie az államnak a kötvények lejáratakor, illetve ezeken mennyi az állam vesztesége. Az államtitkári válaszból kiderült, a névértéket fizetik vissza, ám az időközben zuhanó állampapírkamatok ellenére magas kamattal értékesített kötvényeken keletkező veszteségről nem adott számot. 

Szerző

Gumiabroncs fellegvár lett Tatabánya

Publikálás dátuma
2017.10.27. 07:25

Magyarország nem sikersziget, hanem Közép-Európa része, amelynek országai együtt emelkednek fel - mondta Orbán Viktor kormányfő a gumiabroncsokat gyártó japán Bridgestone 85 milliárd forintos kapacitásbővítő beruházásának átadásán tegnap, a Tatabányai Ipari Parkban.

 A miniszterelnök azt a meglepő kijelentést tette, hogy ha a négy visegrádi ország teljesítőképességét nem számoljuk, akkor az Európai Unióban szinte nincs növekedés. Ezzel szemben az idei első félévben Románia 5,7, Lettország 4,8, Svédország 3,9 és Hollandia 3,8 százalékkal növekedett, de még Németország is 2,1 százalékkal bővült. A Bridgestone tatabányai üzeméről Orbán Viktor elmondta, hogy a japánok az eredeti üzem mellé az eredetinél kétszer nagyobb, 97 200 négyzetméteres gyárat építettek, amelynek révén 500 új munkahely jött létre. A beruházáshoz a magyar kormány közel 2,4 milliárd forint támogatást adott. Emlékeztetett arra, hogy az Európán kívüli országok közül Japán a második legnagyobb befektetőnek számít az országban, 151 japán cég 30 000 dolgozónak ad munkát.

Az egykori bányászvárosban és környékén a helyi "iparpolitikának" köszönhetően sikerült annyi új munkahelyet teremteni, hogy szeptemberben csak 2,7 százalékos volt a munkanélküliség, ami gyakorlatilag teljes foglalkoztatást jelent. Topolcsik Melinda, a társaság ügyvezetője elmondta, a felavatott beruházással a korábbi, évi 1,8 millió legyártott abroncs helyett 3,6 millió darabot állíthatnak elő, és 2020-ig ezt a kapacitást is megdupláznák. A dolgozók létszáma 361-ről 1100-ra nőtt, ezzel a vállalat Komárom-Esztergom megye egyik legjelentősebb foglalkoztatója.

Szerző

Gigatámogatás a Molnak

Az Orbán-kabinet 11,7 milliárd forintos egyedi kormánydöntésen alapuló beruházási támogatást utal a Mol tiszaújvárosban létesítendő új, 270 milliárdos poliolüzemének felépítésére – jelentette be tegnap Hernádi Zsolt, az olajcég elnök-vezérigazgatója oldalán Szijjártó Péter. 

Az illetékes Külgazdasági és Külügyi Minisztérium vezetője hangsúlyozta: ez a polgári kormány történetének legnagyobb ilyen juttatása, illetve az elmúlt évtizedeket tekintve a legtöbb a „magyar”, illetve „nemzeti tulajdonú” cégeknek folyósított összegek közül. Ezen túlmenően a kabinet harmincmilliárd forintot elenged a majdani gyár nyereségadójából is. Az ügyletet az Európai Bizottság is engedélyezte: a paksi atomerőmű bővítéséhez hasonlóan Brüsszel azt vizsgálta, hogy az állami támogatás nem borítja-e fel túlságosan a piaci egyensúlyt.

Engedélyét a kormány és Brüsszel is a borsodi térség fejlesztési szükségletével indokolta. Mindazonáltal maga Hernádi Zsolt is arra emlékeztetett, hogy a területet hasonló okokból már évtizedek óta fejlett vegyipari kultúra jellemzi, miként azt a BorsodChem és a ma már Mol Petrolkémiának hívott egykori TVK is példázza. Azóta is folyamatosan létesülnek a műanyaggyártási értéklánc különböző elemeit képviselő gyárak. Így a Mol a TVK-telephelyen már átadott egy butadiénüzemet és hamarosan üzembe áll az eme alapanyagot hasznosító műgumigyár is. Bár ez alapján kérdés, tényleg valós veszélyt jelentettek volna más helyszínek, úgy tudjuk, a Mol százhalombattai vagy akár pozsonyi ipartelepe is szóba kerülhetett. Szijjártó Péter szintén megköszönte Hernádi Zsoltnak, hogy „Magyarországra hozták a beruházást”. A Mol-vezér a Mol új, 2030-ig érvényes stratégiája szempontjából kiemelte: a nyersolajból a jövőben az üzemanyagon túl nagyobb arányban kívánnak kinyerni elsősorban vegyipari alapanyagokat.

Szerző
Témák
támogatás MOL