A kormányfő a felsőház plenáris ülésének kezdetén szólalt fel, amely a nap folyamán lefolytatja a spanyol kormány Katalóniában tervezett intézkedéseinek vitáját, és szavaz is róluk. A javaslatcsomagban a spanyol kormány egyebek mellett ahhoz kéri a szenátus felhatalmazását, hogy feloszlassa a katalán kormányt és előrehozott parlamenti választásokat írjon ki Katalóniában hat hónapon belül.
Mariano Rajoy felszólalásában hangsúlyozta: nem kizárólag Katalónia van napirenden, mert mindez egész Spanyolországot, "törvényeit, elveit és együttélését" egyaránt érinti.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmány 155-ös cikkét - amely alapján felhatalmazást kaphat a spanyol kormány a beavatkozásra Katalóniában - most először készülnek alkalmazni, ami rendkívüli dolog, de a kialakult helyzet is az.
Katalóniában figyelmen kívül hagyták, megsértették a törvényeket, és ezt el is ismerték. Elfogadtak egy "új törvényességet" anélkül, hogy azt megtehették volna. Antidemokratikus, az európai demokratikus értékekkel ellentétes intézkedések sorát hozták - sorolta a kormányfő, hogy mi indokolja kabinetje lépéseit.
"Mindennek vannak következményei" - jegyezte meg.
Mariano Rajoy szerint nincs alternatíva, az egyetlen amit tenni lehet: "a törvényhez kell fordulni a törvény érvényesítése érdekében". "Vannak dolgok, amelyekkel nem lehet játszani"- jegyezte meg.
A kormányfő kérte a szenátusi képviselők támogatását az intézkedéscsomaghoz, amelyek célja egyebek mellett törvényesség visszaállítása, a bizalom visszanyerése, a gazdasági növekedés megtartása Katalóniában. Az előrejelzések szerint a szenátusi vita akár öt-hat órán keresztül is eltarthat, és egészen a végéig van lehetőség módosító javaslatok benyújtására.
Úgy tudni, a kormányzati javaslatcsomagot támogató ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) ismét benyújtja indítványát, hogy amennyiben a katalán elnök maga jelent be előrehozott parlamenti választásokat Katalóniában, az a 155-ös cikk alkalmazásának leállítását vonja maga után. Ezt a javaslatot csütörtökön, a plenáris ülést megelőző bizottsági szavazáson elutasította a többség.
A Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) egymaga rendelkezik az elfogadáshoz szükséges többséggel, de a szocialista párt mellett bírja a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt támogatását is. Ez a 266 tagú szenátusban összesen 214 szavazatot jelenthet.
Az intézkedések az elfogadást követően akkor lépnek életbe, ha megjelennek a hivatalos állami közlönyben, várhatóan szombaton.
Amennyiben a szenátus elfogadja a javaslatokat, a spanyol kormány újból összeül, hogy döntsön a konkrét lépések végrehajtásáról.
Katalóniában október elején tartottak függetlenségi népszavazást, melyet a spanyol alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított, és a spanyol kormány a rendőrség bevetésével igyekezett is megakadályozni, ami több helyen erőszakba torkollt. A referendumon a választók valamivel több mint 40 százaléka vett részt, mert az elszakadás ellenzői nagyrészt bojkottálták a referendumot. Akik viszont elmentek, azoknak több mint 90 százaléka arra szavazott, hogy Katalónia szakadjon el Spanyolországtól, és váljon független állammá. Carles Puigdemont katalán elnök a népszavazás után bejelentette, Katalónia a referendum révén elnyerte a jogot, hogy függetlenné váljon. Szakadár katalán képviselők már akkor aláírták Katalónia függetlenségi nyilatkozatát, de Puigdemont akkor azonnal felfüggesztette a deklaráció végrehajtását, és párbeszédre szólította fel Madridot. A spanyol kormány szerint viszont a katalán vezetés kilépett az alkotmányosság kereteiből, és addig nincs miről tárgyalnia, míg az ország megbonthatatlan egységét rögzítő alkotmányos rendet helyre nem állítják.