Észak-Korea állt a tavaszi kibertámadás mögött?

A brit kormány meggyőződése szerint Észak-Korea állt a világon tavasszal végigsöpört zsarolóvírus-támadás mögött.

A 150 országra kiterjedő, május 12-én kezdődött kibertámadás első célpontja a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) volt, amelynek informatikai és távközlési rendszerei 47 angliai és 16 skóciai körzetben hosszú órákra leálltak. A támadás miatt számos brit kórházban egy ideig csak a sürgősségi eseteket fogadták, és sok előre tervezett műtétet el kellett halasztani, mert hozzáférhetetlenné váltak a páciensek adatai.

Ben Wallace, a brit belügyminisztérium biztonsági kérdésekért felelős államtitkára a BBC rádiónak nyilatkozva pénteken kijelentette: a brit kormány meggyőződése szerint Észak-Koreából indult a kibertámadás, amelyet a szakmai körökben WannaCry néven azonosított vírussal követtek el.

Wallace szerint az "mindenképpen erőteljesen gyanítható", hogy a támadás mögött egy külföldi államgépezet állt, és a nemzetközi közösségben széleskörű az a vélemény, hogy ez a külföldi állam Észak-Korea volt. London is ezt vallja, "a lehetséges legerősebb meggyőződéssel" - fogalmazott a brit belügyi államtitkár.

A vírus annak idején legalább 300 ezer számítógépet fertőzött meg világszerte. A megtámadott számítógépeken megjelenő üzenetek 300 dollárnak megfelelő összeget követeltek a bitcoin nevű virtuális valutában a vírus által hozzáférhetetlenné vált adatok feloldó kódjáért.

A brit országos számvevőhivatal (NAO) pénteken kiadott vizsgálati jelentése elmarasztalta az NHS-t, mivel megállapítása szerint a brit állami egészségügyi szolgálat számos helyi körzetében figyelmen kívül hagyták a támadás előtt nem sokkal megfogalmazott kiberbiztonsági ajánlásokat.

Az NHS kórházaiban a NAO jelentése szerint a vírustámadás miatt legalább 6900 előre tervezett kezelést törölni kellett, köztük legalább 139 olyan sürgősségi kivizsgálást is, amelyekre daganatos betegségek gyanújával utaltak be pácienseket körzeti orvosaik.

A támadás előtt az NHS saját digitális háttérszolgáltató cége 88 NHS-körzet informatikai rendszerét vizsgálta át, és azt találta, hogy egyikük sem felelt meg az előírt kiberbiztonsági normáknak.

Szerző

"Brüsszel félelme az új keleti blokktól"

A Spiegel Online német hírportál a csehországi és ausztriai választásokkal kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal.

A Populisták a visegrádi országokban - Brüsszel félelme az új keleti blokktól című írásában Markus Becker kiemelte: Andrej Babis csehországi választási győzelme miatt azért aggódnak Brüsszelben, hogy egy "jobboldali populista tömb keleten elmélyíti az Európai Unió megosztottságát, esetleg Ausztria támogatásával".

Robert Fico szlovák miniszterelnök szavait idézve hozzátette, hogy Szlovákia "+Európa-párti sziget a régióban+, az ország a visegrádi csoport legkisebb tagja, és az utolsó, amelyet nem jobboldali populisták vezetnek".

Kiemelte, hogy Sebastian Kurz ausztriai választási győzelmével a visegrádi négyeket Ausztria is erősítheti, és mindez rosszkor jön az EU számára, mert az Európai Bizottság a holland és francia jobboldali populisták választási veresége révén esélyt lát a mélyreható reformok elindítására, de "egyáltalán nem illene bele ebbe a képbe egy kelet-európai fundamentális ellenzékiség, például a migránsok igazságos elosztása" ügyében.

Azonban "Kaczynski, Orbán és Babis gyakran már egymás között is csak két dologban tudnak megegyezni: nem akarnak migránsokat, és akarják az EU pénzét" - tette hozzá a Spiegel Online szerzője, felidézve, hogy a visegrádi csoport három tagja a negyedik tag, Lengyelország tiltakozása ellenére támogatta Donald Tusk megerősítését az Európai Tanács elnöki tisztségében.

Hozzátette: a visegrádi országok a napokban "még egy számukra igazán fontos ügyben sem tudták megőrizni egységüket": Szlovákia és Csehország támogatta, Lengyelország és Magyarország elutasította a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályozás módosításáról több éves vita után kidolgozott megállapodást.

Szerző

Indul a lakáslottó

Publikálás dátuma
2017.10.27. 14:20
A kép illusztráció. FOTÓ: Shutterstock
Várhatóan 2019-ig kitart a hazai ingatlanpiacon a növekedés, amit tovább erősíthet a Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) néven induló lakás-takarékpénztár is - írja a hvg.hu.

Egyes szakértők további élénkülést várnak a Nemzeti Otthonteremtési Közösség indulásától, mely nem banki, hanem közösségi finanszírozású lehetőséget biztosít azok számára, akik újépítésű otthont szeretnének vásárolni. Jelenleg csak a Central NOK Szervező Zrt. rendelkezik a Magyar Nemzeti Bank által adott engedéllyel, a cég egyik közvetlen értékesítő partnere pedig a GV Hitelközpont.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, hogy bár a "lakáslottó" egyelőre nincs bejáratva, az első, 180 fős közösség indítását már a napokban jóváhagyhatja a Magyar Nemzeti Bank.

A Nemzeti Otthonteremtési Közösség legfőbb előnyei közé tartozik, hogy a tagok által nyújtott megelőlegezett összeg lényegét tekintve kamatmentes hitelt jelent a lakásvásárló tag számára, és az állami támogatás felső plafonja a lakás-takarékpénztárak évi 72 ezer forintjával szemben itt évi 300 ezer forint. A NOK-nak ugyanakkor vannak hátrányai: nem tudhatjuk, mikor fogunk lakást vásárolni, hiszen ez a közösség többi tagjának előre nem látható magatartásától, illetve a sorsolások eredményétől függ. Ráadásul a lakástakarékokkal szemben a NOK-nál elhelyezett megtakarítások nem élvezik az Országos Betétbiztosítási Alap védelmét, a szerződés pedig nem mondható fel, meg kell várni a közösség megszűnését. 

Szerző
Témák
nők lakáslottó