Előfizetés

Elismerés a spottereknek

Boda András
Publikálás dátuma
2017.10.28. 07:10
REPÜLŐGÉPFOTÓSOK - Észrevételeik rendkívül fontosak
Kisebb ünnepséget tartottak a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a napokban: a Budapest Airport vezetése fejezte ki elismerését három spotternek, azaz amatőr repülőgépfotósnak. Nemrégiben ugyanis fotóiknak szerepe volt abban, hogy biztonságosan landolhatott egy sérült repülőgép.

Mint azt Hardy Mihály, a Budapest Airport szóvivője lapunknak felidézte, szeptember végén felszállás közben szétrobbant a Ryanair Koppenhágába tartó Boeing 737-es gépének egyik abroncsa. Ezt lefényképezték a spotterek, akik a képeket rögtön elküldték a reptér vezetésének. Ebben segített, hogy a fotósok által kedvelt helyen, kifejezetten a hasonló esetek miatt, elhelyeztek egy információs táblát, hogy ha bármilyen rendellenességet észlelnek a fotósok, akkor tudják, kihez fordulhatnak. Hardy Mihály itt említette meg: noha a spotterek többsége amatőr, rendkívül sokat tudnak a repülésről, észrevételeik nagyon fontosak. A sérült abroncsról készült fotókat a reptér vezetése azonnal továbbította a pilótákhoz, így néhány perc múltán már a személyzet is pontosan tisztában lehetett a sérülés mértékéről. Ennek is szerepe volt abban, hogy az időközben visszafordult repülőgép később épségben landolt Ferihegyen. Az airportal.hu egyébként úgy értesült, hogy nem csak a Budapest Airport, hanem az érintett gép egyik pilótája is felvette a kapcsolatot a spotterekkel, és megköszönte segítségüket.

Nincs külpolitikája az Orbán-kormánynak

Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2017.10.28. 07:08
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
 A visegrádi országok külső és belső kihívásairól vitázott Balázs Péter, Molnár Gyula, Szelényi Zsuzsanna, Szél Bernadett és Vona Gábor a Political Capital és a Friedrich Ebert Stiftung tegnapi konferenciáján.

Nemcsak az nem érdekli Vona Gábort, a Jobbik miniszterelnök-jelöltjét, ki jobb-, illetve ki baloldali, már eljutottunk oda is, hogy a radikális politikus a szociális demokrácia alapértékei iránt elkötelezett alapítvány rendezvényén egyetért szinte a teljes ellenzékkel. Vona Molnár Gyula szocialista pártelnökkel, Balázs Péter volt külügyminiszterrel, Szelényi Zsuzsa független országgyűlési képviselővel és Szél Bernadettel, az LMP társelnökével a visegrádi országok külső és belső kihívásairól vitázott a Political Capital és a Friedrich Ebert Stiftung tegnapi konferenciáján. A résztvevők abban egyeztek meg, hogy Orbán Viktor kormányának nincs külpolitikája.

Balázs Péter a V4-ről szólva kijelentette, az Unión belül ez a kritikus tömeg kezdete. - Jó kis kezdőcsomag, súlya viszont csak akkor lesz, ha egy-két nagy tagország, illetve pár kisebb ország felsorakozik mellé – vélte a volt külügyminiszter. Balázs szerint a mostani V4-nél egységről nem beszélhetünk, hiszen Szlovákia egyértelműen a mag-Európa felé húz, viszont a másik három ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország) nem. - Sajnálom, hogy a V4 rossz témák köré csoportosul – mondta a szakértő. Szerinte ugyanis a migráció festett kép, hiszen anélkül, hogy lebecsülnénk a jelenőségét, egyedül a magyarok láttak két éve migránsokat, a másik három országban még csak mutatóban sem voltak. A volt külügyminiszter szerint a környezetvédelem ezzel szemben fontos, jó téma lehetne. Balázs Péter azt viszont a mai állapotokat elnézve is leszögezte, hogy a V4-ben van fantázia.

Szél Bernadett nemcsak fantáziát lát benne, hanem V12-öt képzelne el, amely Ausztriát és Romániát is magába foglalná.

- 1991-ben világosak voltak a V4 céljai, amelyek ma már elhalványultak. Magyarország 2015-ös nagy visszatérése a V4-ekhez valójában fedése annak, hogy hazánk elszigetelt lett az Unión belül – fogalmazott Molnár Gyula. Az MSZP elnöke szerint ez nem érték, hanem érdekközösség. Vona Gábor eközben arról beszélt, hogy a Jobbik parlamenti javaslatot nyújtott be, amellyel kezdeményezné a V4 eddig nem létező, állandó parlamenti közgyűlésének létrehozását. A radikális politikus arra kérte a jelenlévő politikustársait, támogassák ezt, ha a parlament elé kerül. Ezen a ponton az addig egyetértő beszélgetés fordulatot vett, az MSZP elnöke leszögezte, erről szó sem lehet. Sőt emlékeztetett mindenkit Vona indulására és arra, hogy pár éve még uniós zászlót égetett a Jobbik. A radikális politikus erre úgy reagált, hogy ő sem nézi, honnan indult az MSZP. Balázs Péter zárszava azonban újra egyetértést eredményezett: szükség van a V4-re.

A konferencia másik paneljában a visegrádi országok szakértőivel arra keresték a választ, hogy hol áll meg a Varsó-Budapest expressz. 2010 óta Orbán Viktor kormánya ugyanis átformálta a közjogi, a politikai, a gazdasági és médiaviszonyokat Magyarországon, és egy a miniszterelnök által „illiberális államnak” nevezett hibrid rezsimet épített ki az Európai Unión belül. Több területen ezt a példát követte a Jarosław Kaczynski vezette Jog és Igazságosság, amely a Fideszéhez hasonló hatalomgyakorlási modell kialakítására törekszik Lengyelországban. Robert Fico Szlovákiája ugyanakkor egyre inkább az átalakuló EU belső köréhez közelítene, Csehország esetében pedig kérdés, hogy elindul-e az illiberális úton. Vit Dostal, a cseh Association of International Affairs Research Center szervezet igazgatója úgy vélte Andrej Babist nem érdekli a külpolitika, így brutális változásokra a szakértő nem számít Csehországban.

Nincs külpolitikája az Orbán-kormánynak

Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2017.10.28. 07:08
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
 A visegrádi országok külső és belső kihívásairól vitázott Balázs Péter, Molnár Gyula, Szelényi Zsuzsanna, Szél Bernadett és Vona Gábor a Political Capital és a Friedrich Ebert Stiftung tegnapi konferenciáján.

Nemcsak az nem érdekli Vona Gábort, a Jobbik miniszterelnök-jelöltjét, ki jobb-, illetve ki baloldali, már eljutottunk oda is, hogy a radikális politikus a szociális demokrácia alapértékei iránt elkötelezett alapítvány rendezvényén egyetért szinte a teljes ellenzékkel. Vona Molnár Gyula szocialista pártelnökkel, Balázs Péter volt külügyminiszterrel, Szelényi Zsuzsa független országgyűlési képviselővel és Szél Bernadettel, az LMP társelnökével a visegrádi országok külső és belső kihívásairól vitázott a Political Capital és a Friedrich Ebert Stiftung tegnapi konferenciáján. A résztvevők abban egyeztek meg, hogy Orbán Viktor kormányának nincs külpolitikája.

Balázs Péter a V4-ről szólva kijelentette, az Unión belül ez a kritikus tömeg kezdete. - Jó kis kezdőcsomag, súlya viszont csak akkor lesz, ha egy-két nagy tagország, illetve pár kisebb ország felsorakozik mellé – vélte a volt külügyminiszter. Balázs szerint a mostani V4-nél egységről nem beszélhetünk, hiszen Szlovákia egyértelműen a mag-Európa felé húz, viszont a másik három ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország) nem. - Sajnálom, hogy a V4 rossz témák köré csoportosul – mondta a szakértő. Szerinte ugyanis a migráció festett kép, hiszen anélkül, hogy lebecsülnénk a jelenőségét, egyedül a magyarok láttak két éve migránsokat, a másik három országban még csak mutatóban sem voltak. A volt külügyminiszter szerint a környezetvédelem ezzel szemben fontos, jó téma lehetne. Balázs Péter azt viszont a mai állapotokat elnézve is leszögezte, hogy a V4-ben van fantázia.

Szél Bernadett nemcsak fantáziát lát benne, hanem V12-öt képzelne el, amely Ausztriát és Romániát is magába foglalná.

- 1991-ben világosak voltak a V4 céljai, amelyek ma már elhalványultak. Magyarország 2015-ös nagy visszatérése a V4-ekhez valójában fedése annak, hogy hazánk elszigetelt lett az Unión belül – fogalmazott Molnár Gyula. Az MSZP elnöke szerint ez nem érték, hanem érdekközösség. Vona Gábor eközben arról beszélt, hogy a Jobbik parlamenti javaslatot nyújtott be, amellyel kezdeményezné a V4 eddig nem létező, állandó parlamenti közgyűlésének létrehozását. A radikális politikus arra kérte a jelenlévő politikustársait, támogassák ezt, ha a parlament elé kerül. Ezen a ponton az addig egyetértő beszélgetés fordulatot vett, az MSZP elnöke leszögezte, erről szó sem lehet. Sőt emlékeztetett mindenkit Vona indulására és arra, hogy pár éve még uniós zászlót égetett a Jobbik. A radikális politikus erre úgy reagált, hogy ő sem nézi, honnan indult az MSZP. Balázs Péter zárszava azonban újra egyetértést eredményezett: szükség van a V4-re.

A konferencia másik paneljában a visegrádi országok szakértőivel arra keresték a választ, hogy hol áll meg a Varsó-Budapest expressz. 2010 óta Orbán Viktor kormánya ugyanis átformálta a közjogi, a politikai, a gazdasági és médiaviszonyokat Magyarországon, és egy a miniszterelnök által „illiberális államnak” nevezett hibrid rezsimet épített ki az Európai Unión belül. Több területen ezt a példát követte a Jarosław Kaczynski vezette Jog és Igazságosság, amely a Fideszéhez hasonló hatalomgyakorlási modell kialakítására törekszik Lengyelországban. Robert Fico Szlovákiája ugyanakkor egyre inkább az átalakuló EU belső köréhez közelítene, Csehország esetében pedig kérdés, hogy elindul-e az illiberális úton. Vit Dostal, a cseh Association of International Affairs Research Center szervezet igazgatója úgy vélte Andrej Babist nem érdekli a külpolitika, így brutális változásokra a szakértő nem számít Csehországban.