Dűlőtúra Tokaj mentén

Publikálás dátuma
2017.10.30. 06:49
Fotó: Népszava
Egy pohár jófajta borral a kezünkben a szőlőben ülni és a lankákat bámulni, helyi ételeket enni, az érintetlen természetben történelmi emlékek között túrázni, adrenalin növelő próbákat kiállni, vagy csak éppen csendben megpihenni - ez mind lehetséges Tokajban és a Zemplénben.

Már a középkorban játszódó regényekben is találkozni Tokaj nevével. Vagyis az ottani boréval, amiért képesek voltak akár kétezer kilométert is elkocsikázni Európa távoli pontjairól. "A borok királya - a királyok bora". Ezt állítólag XV. Lajos mondta Versailles-ban, amikor átnyújtott a szeretőjének, Mme. Pompadournak egy pohár tokaji aszút. A mondatot latin formájában most is megtaláljuk a legjobb tokaji borok palackjain. „Vinum regum, rex vinorum". A csúcsminőség sok tényezőből adódik össze - például a vulkanikus talajból, a sok napsütésből, a késői szüretből, a mindig 10-12 fokos pincerendszerből.

Ez volt a világ első védett, zárt borvidéke - 1737-ben nyilvánította azzá egy királyi dekrétum. A 21. század eleje óta pedig kultúrtájként a világörökség része a tokaji borvidék, 27 településével és rengeteg pincéjével. A szőlőbirtokok és a pincék jó része látogatható és megfigyelhető a borkészítés is. Az aszú válogatott, túlérett szőlőszemekből készül, titka a nemesen rothadt aszúszemekben rejlik. Ezeket külön szüretelik és adják hozzá az alapborhoz, a musthoz vagy az erjedő musthoz. Minél többet, annál több puttonyos az aranyszínű aszúbor.

Barangolni a szőlővel beültetett lankákon, betérni egy-egy pohár borra a pincék labirintusába, kiülni a szőlőbe és bámulni a tájat, miközben a világhírű bort kortyolgatjuk - tökéletes hétvégi program ilyenkor, ősszel. Mádon dűlőtúrákon is részt vehetünk, megismerhetjük a mádi szőlészet-borászat múltját és jelenét, közben pedig lenyűgöző látvánnyal kápráztat el bennünket a természet.

Kelet-Magyarország legnagyobb rendezvényhelyszíne is Tokajban van: a használaton kívüli külszíni bányában alakították ki a fesztiválkatlant, melynek egyedi hangulatot ad a Bodrog közelsége.

Aki az adrenalin megszállottja, annak találták ki a Zempléni Kalandparkot. Sátoraljaújhely felett az ország leghosszabb libegője, leghosszabb bobpályája, első kabinos drótkötélpályája mellett mászófalközponttal is várja a vendégeket. A kalandpark télen síközpontként működik - az ország leghosszabb és legszélesebb műanyag borítású pályáján enyhébb időben is garantált a lesiklás. Ami a legdurvábban termeli az adrenalint, az a Sólyom. A Magas-hegyről drótkötélen, egy ülő hevederben szabadon csúszhatunk át 152 méter magasan, óránként 80 kilométeres sebességre felgyorsulva a Szár-hegyre. Másfél perc alatt. Az egészet ráadásul sisakkamerákkal fel is vehetjük, mely a helyszínen bérelhető.

A környékre tervezik a Szárhegy és a Várhegy közé a 700 méter hosszú, legmagasabb pontján 80 méter magas üveghidat is - plexiből. Ez 200 méterrel lesz hosszabb a mostani kínai világrekordernél.

Nemcsak extrém kalandokra - nyugodt történelmi kirándulásokra is várnak a Zemplén hegyei-völgyei. A természetben barangolva csodás várakat ejthetünk útba. Füzér, Boldogkő, Regéc mellett a királynő a sárospataki Rákóczi-vár. A Subrosa-erkély, a Lórántffy-lodga, a Vörös torony az irodalomból mind-mind ismerős nevek. A mohácsi csata után épült késő-reneszánsz műemlék egyben a Rákóczi kultusz központja is.

A túrázókat várja egy lélegzetelállító látványosság is a közelben: a Tengerszem Sárospatak mellett, a Megyer-hegyen, egy régi bánya helyén. A természetvédelmi területen lévő gyönyörű tó legmélyebb pontja 6 és fél méter, a vizet 70 méter magas sziklafalak ölelik.

Szerző

Tisztelgés Kocsis Zoltán emléke előtt

Publikálás dátuma
2017.10.30. 06:48

Kocsis Zoltánra emlékezik november 6-án a Nemzeti Filharmonikusok a Müpában. A zenekar tematikus művekkel, Hamar Zsolt és Dobszay Péter vezényletével tiszteleg a múlt évben elhunyt zongoraművész-karmester előtt. 18 órától a jegytulajdonosoknak a 2015-ben előadott két Richard Strauss-mű, A béke napja és a Daphné bemutatójáról készült filmet vetítik.

Szerző

Emberközeli ábrázolás

Publikálás dátuma
2017.10.30. 06:47
Kokas Ignác: Teremtés utáni valahányban

A Várkert Bazárban látható Ég és Föld között – A Biblia a magyar képzőművészetben című tárlat a reformáció évfordulója alkalmából azt mutatja be, miképpen ihlette meg a Szentírás az előző század, valamint a kortárs alkotók fantáziáját.

Kokas Ignác: Teremtés utáni valahányban

Kokas Ignác: Teremtés utáni valahányban

A Testőrpalota épületében kiállított művek tanúsága szerint a Biblia nem pusztán a vallásos világkép tárgyi bizonyítéka, de néhány évszázada már jóval többet jelent a magyar kultúrában is. A képzőművészek fókuszában többnyire a személyes megközelítés áll.

Szalay Lajos, a grafika nagyágyúja, először Párizsba, majd Buenos Airesbe, végül New Yorkba emigrált, folyamatosan változtatta alkotói stílusát, ám az istenhit évtizedeken keresztül végigkísérte pályafutását. Tucatnyi, személyességet árasztó tusrajza került a falakra az 1950-es, a ’60-as és ’70-es évekből. A római iskola képviselői közül Aba-Novák Vilmos sötét tónusú olajfestményei vonzzák a tekintetet, csakúgy, mint Csernus Tibor színes olajfestményei. Utóbbiakat a művész Caravaggio-képek átértelmezéseként, nagy méretben, a szereplőket realisztikusan ábrázolva alkotta meg.

Kondor Béla képei azt sugallják, hogy az alkotót a Szentírásból kizárólag csak a keresztre feszítés érdekli, ezt a benyomást csupán egy-egy ószövetségi példa árnyalja. Borsos Miklós domborművei mellett bemutatják bibliai alakokról készült, a precízen szép tusrajzait. A kortársakat legizgalmasabban Takáts Márton tollal készített Jónás-sorozata és Boldi nonfiguratív szobrai képviselik.

Szerző