Nőkkel töltenék fel a stadionokat

Publikálás dátuma
2017.10.30. 09:45
Illusztráció: Fayez Nureldine / AFP
Tovább folytatódik a szaúd-arábiai nyitás. Rijád a jövő évben lehetővé teszi a nők számára, hogy kísérettel belépjenek három stadionba. A rijádi, dzseddai, valamint a dammani létesítmény ugyanis 2018 elejétől családokat is fogad majd – közölte a helyi sporthatóság a Twitteren.  

Eddig tilos volt belépniük a nőknek a stadionokba az ultrakonzervatív királyságban. Eddig egyetlen kivétel volt erre, amikor múlt hónapban először tehették be nők a lábukat a rijádi sportlétesítménybe: a nemzeti ünnep alkalmával néhány százan ünnepelhettek egy jól elkerített szektorban.

A nyitás fontos eseményeként szeptember végén Szalman király megsemmisítette azt a törvényt, amely tiltja a nők számára az autóvezetést. 2018 júniusától a szebbik nem tagjai is vezethetnek autót a királyságban. A nőket érintő intézkedések a jelentős szaúdi reformok részei. 2030-ig átfogó változásokat akarnak véghez vinni az országban. A reformok atyja a 32 éves trónörökös, Mohammed bin Szalman. Úgy véli, változások kellenek ahhoz, hogy az ország ne függjön annyira az egyébként mind jobban apadó olajbevételektől. A nyitás ellenére Szaúd-Arábia azért még messze nem nevezhető a nők Mekkájának. Például továbbra is érvényes az a szabály, amely szerint a család egy férfitagjának kell engedélyeznie, hogy a nő tanulmányokat folytathasson.  

Szerző

Bosszút áll Orbán barátja

Publikálás dátuma
2017.10.30. 09:30
Orbán Viktor és Erdogan találkozója Törökországban FOTÓ: KAYHAN OZER / ANADOLU AGENCY
A török ügyészség vádat akar emelni Németországban élő török akadémikusokkal szemben – értesült a több német orgánum, így az NDR, a WDR, valamint a Süddeutsche Zeitung. „Propaganda terrorszervezet számára” a vád velük szemben. Közlések szerint mintegy száz személyről van szó.  

Az eljárás kétséget kizáróan Recep Tayyip Erdogan török elnök bosszúja. Korábban 1128-an írtak alá egy az ankarai kormánynak szóló nyílt levelet, amelyben Törökország kurdokkal szembeni politikáját bírálták. A Németországban élő akadémikusok is az aláírók között voltak. Mint a Süddeutsche Zeitung hétfői számában írja, közéjük tartozik Muzaffer Kaya szociológus, aki egy ösztöndíjprogram keretében oktat a berlini technikai egyetemen, továbbá a jogászprofesszor Zeynep Kivilcim, aki a Humboldt Egyetemen is órákat ad.

A nyílt levelet még 2016 elején tetté közzé békefelhívásként. A dokumentumban élesen bírálták a török csapatok fellépését a kurd területeken azzal vádolva a török erőket, hogy agresszív fellépésükkel falvakat rombolnak le, s tesznek a földdel egyenlővé. „Mi, az ország akadémikusai és tudósai nem vállalunk részt ebből a bűncselekményből” – hangzik a levél. Erdogan, aki közismerten nem bír elviselni semmiféle bírálatot, az aláírókat a kurd terroristák támogatóinak nevezte. Sokan közülük elveszítették törökországi állásukat, közéjük tartozik Kivilcim is. A felhívás egyik kezdeményezőjét, Muzaffer Kayát pedig hat hétre börtönbe is zárták. Ezt követően Németországba távozott.

Most vádat emelnek velük szemben. A Németországban élő akadémikusok közül legalább öten az elmúlt napokban már kézhez kapták a vádemelésről szóló papírt. A többiek pedig a következő napokban kaphatják meg. Törökországban az 1128 aláíró közül mintegy száznak postázták ki az értesítést. Ebben egyebek mellett azt írják, hogy „az úgynevezett békefelhívás” a „Kurd Munkáspárt (PKK) melletti terrorpropaganda jegyeit viseli magán”. Az illetékes isztambuli főügyész szerint az aláírók legitimálni akarják a PKK fegyveresei által elkövetett erőszakos cselekményeket.

A Németországban élő érintetteket nem fenyegeti a veszély, hogy kiszolgáltatnák őket az anyaországnak. Amennyiben Ankara ragaszkodna ehhez, esetükben a helyi német bíróságnak kell döntést hoznia. Hasonló esetekben azonban sosem tettek eleget a török kérésnek, a német szervek meglehetősen szkeptikusak a törökök terrorvádjaival kapcsolatban. Különösen azóta, hogy Törökország tömegesen tartóztatja le a Gülen mozgalom tagjait. Az egyesült államokbeli Pennsylvániában élő hitszónokot, Fethullah Gülent vádolják azzal, hogy ő tervelte ki a 2016 júniusában végrehajtott puccskísérletet. A puccs óta áldatlan állapotok dúlnak a túlterhelt törökországi büntetés végrehajtási intézményekben. A kölni, berlini és müncheni bírák ezért az emberi jogi konvenció alapján arra a következtetésre jutottak, hogy senkit sem szabad kiszolgáltatni Törökországnak – írja a Süddeutsche Zeitung.

A Németországban élő akadémikusokat ezért csak az a veszély fenyegeti, hogy Ankara nemzetközi elfogató parancsot ad ki velük szemben. Ez azt jelenti, hogy veszélyes lenne elhagyniuk az országot. A török jog szerint elvben lehetséges, hogy távollétükben ítéljék el őket, ezt azonban ritkán alkalmazza a török jogrendszer.

Isztambulban december 5-én kezdődik meg az első bírósági eljárás a békefelhívás aláíróival szemben – közölte egy az ügyet jól ismerő akadémikus a Süddeutsche Zeitung szerint. Az ügyészség azonban több eljárást is tervez. Minden egyes vádlottat külön-külön akarják bíróság elé állítani. Bár az elmúlt időben utaltak jelek arra, hogy javulhat a fagypontra jutott német-török viszony, amit a nmet jogvédő, Peter Steudtner múlt heti szabadon bocsátása is jelzett, a jelek szerint ez a visznylagos enyhülés csak ideig-óráig tart.

Szerző

Bosszút áll Orbán barátja

Publikálás dátuma
2017.10.30. 09:30
Orbán Viktor és Erdogan találkozója Törökországban FOTÓ: KAYHAN OZER / ANADOLU AGENCY
A török ügyészség vádat akar emelni Németországban élő török akadémikusokkal szemben – értesült a több német orgánum, így az NDR, a WDR, valamint a Süddeutsche Zeitung. „Propaganda terrorszervezet számára” a vád velük szemben. Közlések szerint mintegy száz személyről van szó.  

Az eljárás kétséget kizáróan Recep Tayyip Erdogan török elnök bosszúja. Korábban 1128-an írtak alá egy az ankarai kormánynak szóló nyílt levelet, amelyben Törökország kurdokkal szembeni politikáját bírálták. A Németországban élő akadémikusok is az aláírók között voltak. Mint a Süddeutsche Zeitung hétfői számában írja, közéjük tartozik Muzaffer Kaya szociológus, aki egy ösztöndíjprogram keretében oktat a berlini technikai egyetemen, továbbá a jogászprofesszor Zeynep Kivilcim, aki a Humboldt Egyetemen is órákat ad.

A nyílt levelet még 2016 elején tetté közzé békefelhívásként. A dokumentumban élesen bírálták a török csapatok fellépését a kurd területeken azzal vádolva a török erőket, hogy agresszív fellépésükkel falvakat rombolnak le, s tesznek a földdel egyenlővé. „Mi, az ország akadémikusai és tudósai nem vállalunk részt ebből a bűncselekményből” – hangzik a levél. Erdogan, aki közismerten nem bír elviselni semmiféle bírálatot, az aláírókat a kurd terroristák támogatóinak nevezte. Sokan közülük elveszítették törökországi állásukat, közéjük tartozik Kivilcim is. A felhívás egyik kezdeményezőjét, Muzaffer Kayát pedig hat hétre börtönbe is zárták. Ezt követően Németországba távozott.

Most vádat emelnek velük szemben. A Németországban élő akadémikusok közül legalább öten az elmúlt napokban már kézhez kapták a vádemelésről szóló papírt. A többiek pedig a következő napokban kaphatják meg. Törökországban az 1128 aláíró közül mintegy száznak postázták ki az értesítést. Ebben egyebek mellett azt írják, hogy „az úgynevezett békefelhívás” a „Kurd Munkáspárt (PKK) melletti terrorpropaganda jegyeit viseli magán”. Az illetékes isztambuli főügyész szerint az aláírók legitimálni akarják a PKK fegyveresei által elkövetett erőszakos cselekményeket.

A Németországban élő érintetteket nem fenyegeti a veszély, hogy kiszolgáltatnák őket az anyaországnak. Amennyiben Ankara ragaszkodna ehhez, esetükben a helyi német bíróságnak kell döntést hoznia. Hasonló esetekben azonban sosem tettek eleget a török kérésnek, a német szervek meglehetősen szkeptikusak a törökök terrorvádjaival kapcsolatban. Különösen azóta, hogy Törökország tömegesen tartóztatja le a Gülen mozgalom tagjait. Az egyesült államokbeli Pennsylvániában élő hitszónokot, Fethullah Gülent vádolják azzal, hogy ő tervelte ki a 2016 júniusában végrehajtott puccskísérletet. A puccs óta áldatlan állapotok dúlnak a túlterhelt törökországi büntetés végrehajtási intézményekben. A kölni, berlini és müncheni bírák ezért az emberi jogi konvenció alapján arra a következtetésre jutottak, hogy senkit sem szabad kiszolgáltatni Törökországnak – írja a Süddeutsche Zeitung.

A Németországban élő akadémikusokat ezért csak az a veszély fenyegeti, hogy Ankara nemzetközi elfogató parancsot ad ki velük szemben. Ez azt jelenti, hogy veszélyes lenne elhagyniuk az országot. A török jog szerint elvben lehetséges, hogy távollétükben ítéljék el őket, ezt azonban ritkán alkalmazza a török jogrendszer.

Isztambulban december 5-én kezdődik meg az első bírósági eljárás a békefelhívás aláíróival szemben – közölte egy az ügyet jól ismerő akadémikus a Süddeutsche Zeitung szerint. Az ügyészség azonban több eljárást is tervez. Minden egyes vádlottat külön-külön akarják bíróság elé állítani. Bár az elmúlt időben utaltak jelek arra, hogy javulhat a fagypontra jutott német-török viszony, amit a nmet jogvédő, Peter Steudtner múlt heti szabadon bocsátása is jelzett, a jelek szerint ez a visznylagos enyhülés csak ideig-óráig tart.

Szerző