Bosszút áll Orbán barátja

Publikálás dátuma
2017.10.30 09:30
Orbán Viktor és Erdogan találkozója Törökországban FOTÓ: KAYHAN OZER / ANADOLU AGENCY
A török ügyészség vádat akar emelni Németországban élő török akadémikusokkal szemben – értesült a több német orgánum, így az NDR, a WDR, valamint a Süddeutsche Zeitung. „Propaganda terrorszervezet számára” a vád velük szemben. Közlések szerint mintegy száz személyről van szó.  

Az eljárás kétséget kizáróan Recep Tayyip Erdogan török elnök bosszúja. Korábban 1128-an írtak alá egy az ankarai kormánynak szóló nyílt levelet, amelyben Törökország kurdokkal szembeni politikáját bírálták. A Németországban élő akadémikusok is az aláírók között voltak. Mint a Süddeutsche Zeitung hétfői számában írja, közéjük tartozik Muzaffer Kaya szociológus, aki egy ösztöndíjprogram keretében oktat a berlini technikai egyetemen, továbbá a jogászprofesszor Zeynep Kivilcim, aki a Humboldt Egyetemen is órákat ad.

A nyílt levelet még 2016 elején tetté közzé békefelhívásként. A dokumentumban élesen bírálták a török csapatok fellépését a kurd területeken azzal vádolva a török erőket, hogy agresszív fellépésükkel falvakat rombolnak le, s tesznek a földdel egyenlővé. „Mi, az ország akadémikusai és tudósai nem vállalunk részt ebből a bűncselekményből” – hangzik a levél. Erdogan, aki közismerten nem bír elviselni semmiféle bírálatot, az aláírókat a kurd terroristák támogatóinak nevezte. Sokan közülük elveszítették törökországi állásukat, közéjük tartozik Kivilcim is. A felhívás egyik kezdeményezőjét, Muzaffer Kayát pedig hat hétre börtönbe is zárták. Ezt követően Németországba távozott.

Most vádat emelnek velük szemben. A Németországban élő akadémikusok közül legalább öten az elmúlt napokban már kézhez kapták a vádemelésről szóló papírt. A többiek pedig a következő napokban kaphatják meg. Törökországban az 1128 aláíró közül mintegy száznak postázták ki az értesítést. Ebben egyebek mellett azt írják, hogy „az úgynevezett békefelhívás” a „Kurd Munkáspárt (PKK) melletti terrorpropaganda jegyeit viseli magán”. Az illetékes isztambuli főügyész szerint az aláírók legitimálni akarják a PKK fegyveresei által elkövetett erőszakos cselekményeket.

A Németországban élő érintetteket nem fenyegeti a veszély, hogy kiszolgáltatnák őket az anyaországnak. Amennyiben Ankara ragaszkodna ehhez, esetükben a helyi német bíróságnak kell döntést hoznia. Hasonló esetekben azonban sosem tettek eleget a török kérésnek, a német szervek meglehetősen szkeptikusak a törökök terrorvádjaival kapcsolatban. Különösen azóta, hogy Törökország tömegesen tartóztatja le a Gülen mozgalom tagjait. Az egyesült államokbeli Pennsylvániában élő hitszónokot, Fethullah Gülent vádolják azzal, hogy ő tervelte ki a 2016 júniusában végrehajtott puccskísérletet. A puccs óta áldatlan állapotok dúlnak a túlterhelt törökországi büntetés végrehajtási intézményekben. A kölni, berlini és müncheni bírák ezért az emberi jogi konvenció alapján arra a következtetésre jutottak, hogy senkit sem szabad kiszolgáltatni Törökországnak – írja a Süddeutsche Zeitung.

A Németországban élő akadémikusokat ezért csak az a veszély fenyegeti, hogy Ankara nemzetközi elfogató parancsot ad ki velük szemben. Ez azt jelenti, hogy veszélyes lenne elhagyniuk az országot. A török jog szerint elvben lehetséges, hogy távollétükben ítéljék el őket, ezt azonban ritkán alkalmazza a török jogrendszer.

Isztambulban december 5-én kezdődik meg az első bírósági eljárás a békefelhívás aláíróival szemben – közölte egy az ügyet jól ismerő akadémikus a Süddeutsche Zeitung szerint. Az ügyészség azonban több eljárást is tervez. Minden egyes vádlottat külön-külön akarják bíróság elé állítani. Bár az elmúlt időben utaltak jelek arra, hogy javulhat a fagypontra jutott német-török viszony, amit a nmet jogvédő, Peter Steudtner múlt heti szabadon bocsátása is jelzett, a jelek szerint ez a visznylagos enyhülés csak ideig-óráig tart.

Szerző

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.