Az eljárás kétséget kizáróan Recep Tayyip Erdogan török elnök bosszúja. Korábban 1128-an írtak alá egy az ankarai kormánynak szóló nyílt levelet, amelyben Törökország kurdokkal szembeni politikáját bírálták. A Németországban élő akadémikusok is az aláírók között voltak. Mint a Süddeutsche Zeitung hétfői számában írja, közéjük tartozik Muzaffer Kaya szociológus, aki egy ösztöndíjprogram keretében oktat a berlini technikai egyetemen, továbbá a jogászprofesszor Zeynep Kivilcim, aki a Humboldt Egyetemen is órákat ad.
A nyílt levelet még 2016 elején tetté közzé békefelhívásként. A dokumentumban élesen bírálták a török csapatok fellépését a kurd területeken azzal vádolva a török erőket, hogy agresszív fellépésükkel falvakat rombolnak le, s tesznek a földdel egyenlővé. „Mi, az ország akadémikusai és tudósai nem vállalunk részt ebből a bűncselekményből” – hangzik a levél. Erdogan, aki közismerten nem bír elviselni semmiféle bírálatot, az aláírókat a kurd terroristák támogatóinak nevezte. Sokan közülük elveszítették törökországi állásukat, közéjük tartozik Kivilcim is. A felhívás egyik kezdeményezőjét, Muzaffer Kayát pedig hat hétre börtönbe is zárták. Ezt követően Németországba távozott.
Most vádat emelnek velük szemben. A Németországban élő akadémikusok közül legalább öten az elmúlt napokban már kézhez kapták a vádemelésről szóló papírt. A többiek pedig a következő napokban kaphatják meg. Törökországban az 1128 aláíró közül mintegy száznak postázták ki az értesítést. Ebben egyebek mellett azt írják, hogy „az úgynevezett békefelhívás” a „Kurd Munkáspárt (PKK) melletti terrorpropaganda jegyeit viseli magán”. Az illetékes isztambuli főügyész szerint az aláírók legitimálni akarják a PKK fegyveresei által elkövetett erőszakos cselekményeket.
A Németországban élő érintetteket nem fenyegeti a veszély, hogy kiszolgáltatnák őket az anyaországnak. Amennyiben Ankara ragaszkodna ehhez, esetükben a helyi német bíróságnak kell döntést hoznia. Hasonló esetekben azonban sosem tettek eleget a török kérésnek, a német szervek meglehetősen szkeptikusak a törökök terrorvádjaival kapcsolatban. Különösen azóta, hogy Törökország tömegesen tartóztatja le a Gülen mozgalom tagjait. Az egyesült államokbeli Pennsylvániában élő hitszónokot, Fethullah Gülent vádolják azzal, hogy ő tervelte ki a 2016 júniusában végrehajtott puccskísérletet. A puccs óta áldatlan állapotok dúlnak a túlterhelt törökországi büntetés végrehajtási intézményekben. A kölni, berlini és müncheni bírák ezért az emberi jogi konvenció alapján arra a következtetésre jutottak, hogy senkit sem szabad kiszolgáltatni Törökországnak – írja a Süddeutsche Zeitung.
A Németországban élő akadémikusokat ezért csak az a veszély fenyegeti, hogy Ankara nemzetközi elfogató parancsot ad ki velük szemben. Ez azt jelenti, hogy veszélyes lenne elhagyniuk az országot. A török jog szerint elvben lehetséges, hogy távollétükben ítéljék el őket, ezt azonban ritkán alkalmazza a török jogrendszer.
Isztambulban december 5-én kezdődik meg az első bírósági eljárás a békefelhívás aláíróival szemben – közölte egy az ügyet jól ismerő akadémikus a Süddeutsche Zeitung szerint. Az ügyészség azonban több eljárást is tervez. Minden egyes vádlottat külön-külön akarják bíróság elé állítani. Bár az elmúlt időben utaltak jelek arra, hogy javulhat a fagypontra jutott német-török viszony, amit a nmet jogvédő, Peter Steudtner múlt heti szabadon bocsátása is jelzett, a jelek szerint ez a visznylagos enyhülés csak ideig-óráig tart.
