Labdarúgó-válogatott - Kiderült, ki lesz a szövetségi kapitány

Publikálás dátuma
2017.10.30. 16:17
Georges Leekens - Fotó: KHALED DESOUKI / AFP
A magyar labdarúgó-válogatott tegnap kinevezett új szövetségi kapitánya, Georges Leekens magyar szakemberekkel látna munkához.

A belga tréner megérkezett Magyarországra.

Vasárnap este még csak sajtóhírként merült fel, hogy a korábban hazája válogatottjával az 1998-as világbajnokságra eljutó szakemberrel is tárgyal a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ), mint lehetséges kapitányjelölttel, tegnap délelőtt azonban már sejthető volt, hogy megvan a megoldás. Az MLSZ ugyanis kevéssel 11 óra előtt arról küldött értesítést – például lapunk részére is –, hogy a nemzeti együttes telki edzőközpontjában Csányi Sándor, az MLSZ elnöke kora délután egy személyi kérdést érintő témában sajtótájékoztatót tart. A meghirdetett időpontra lett is csődület Telkiben, azon azonban már senki nem lepődött meg, amikor a szövetség első embere mögött a szemüveges belga érkezett, majd foglalt helyet magabiztosan a pulpituson.

„A szövetségi kapitány olyan közegből érkezett, ahol magas szinten űzik a labdarúgást, emellett harmincéves tapasztalattal rendelkezik, három ország válogatottját irányította, ő rakta le a világ egyik legjobbjának tartott jelenlegi belga válogatott alapjait. Szerződése két évre szól, a 2020-as kvalifikáció végéig, féléves hosszabbítási lehetőséggel. A cél természetesen az, hogy a válogatott kiharcolja a 2020-as Európa-bajnokságon való szereplést” – mondta el Csányi, miután mindenekelőtt még egyszer megköszönte az előző kapitány, Bernd Storck munkáját, majd hozzátette: három jelölttel tárgyaltak, közülük azonban végig kiemelkedett Georges Leekens, akinek személye szerinte garancia arra, hogy a nemzeti együttesnél és a szintén az új kapitányhoz tartozó U21-es válogatottnál is professzionális munka zajlik majd a jövőben. Kiderült továbbá, hogy az MLSZ teljesítményarányos bérben állapodott meg a belgával.

Miközben Csányi Leekensről beszélt, kint egészen elkomorodott az időjárás, jégeső verte a tájat. Mindez nem szegte a 68 éves, hollandul, franciául, németül és angolul is beszélő tréner kedvét, aki elöljáróban elmondta, igyekszik megtanulni magyarul, s nagyon büszke arra, hogy rábízták a magyar válogatott irányítását.

Csányi Sándor, az MLSZ elnöke (b) és a belga Georges Leekens, a magyar labdarúgó-válogatott új szövetségi kapitánya a szövetség sajtótájékoztatóján Telkiben 2017. október 30-án. Leekens november közepétől veszi át az irányítást. MTI Fotó: Illyés Tibor

Csányi Sándor, az MLSZ elnöke (b) és a belga Georges Leekens, a magyar labdarúgó-válogatott új szövetségi kapitánya a szövetség sajtótájékoztatóján Telkiben 2017. október 30-án. Leekens november közepétől veszi át az irányítást. MTI Fotó: Illyés Tibor

„Nem garantálhatom a sikereket, de a kemény munkát igen. Megvan a szükséges tapasztalatom, több országban dolgoztam edzői pályafutásom során, három válogatottat is irányítottam, ez a hatodik kapitányi megbízatásom” – közölte Belgium, Algéria és Tunézia korábbi kapitánya, az 1984 óta tartó edzői pályafutása során nem kevesebb, mint 19 klub élén tevékenykedő Leekens, aki hozzátette: szereti a kihívásokat, az új állása miatt Budapestre költözik és egyébként egy pillanatig sem gondolkodott az MLSZ ajánlatán, azonnal igent mondott. – Profikra van szükségem magam körül, ez a legfontosabb, de biztos vagyok benne, hogy vannak jó szakemberek Magyarországon, ezért nem tervezem, hogy magammal hoznám a honfitársaimat. Remélem, nem kell változtatni a jelenlegi stábon, de elképzelhető, hogy apró részletek megváltoztatásával jelentős változásokat lehet elérni. Meg kell ismernem az országot, a klubokat, a magyar labdarúgást, de úgy hiszem, hogy Magyarországon minden adott a sikeres munkához. Innentől kezdve csak rajtunk, a mi munkánkon múlik, hogy sikeres lesz-e a labdarúgás – nyilatkozta Leekens.

A nemzeti együttes legújabb, az ideiglenesen megbízott Szélesi Zoltán után sorrendben 55.-ként következő kapitánya elsőre kommunikatívnak bizonyult, minden újságírói kérdésre hosszan válaszolt. Mire mondanivalójának végére ért, a csapadékos időjárást napsütés váltotta fel.

Azt ugyanakkor egyelőre csak találgatni lehet, hogy vajon vele a magyar labdarúgásra is hasonló folytatás vár-e.

Névjegy
Georges Leekens 1949. május 18-án, Meewen-ben született. Játékosként ötszörös belga bajnok, egyszeres kupagyőztes. Edzőként egyszeres belga bajnok, kétszeres belga kupagyőztes. Belgium, Algéria és Tunézia válogatottját irányította kapitányként, előbbi csapatokat két ciklusban is.

Szerző
Frissítve: 2017.10.30. 20:47

Lepkeper - Felmentették a kokadi gazdát

Publikálás dátuma
2017.10.30. 14:16
Illusztráció: Shutterstock
Bizonyítottság hiányában felmentette a védett természeti terület jelentős károsodását okozó természetkárosítás és a rongálás bűntette alól a Debreceni Járásbíróság azt a kokadi gazdát, aki az ügyészség szerint 54 keleti lápibagoly lepke pusztulását okozta a Kék Kálló völgyében. A bíróság szerint a bizonyítékok nem támasztják alá, hogy a G. Ernő területén végzett beavatkozás miatt védett lepkék vagy védett növények pusztultak volna el. Az eljárás során felmerült csaknem egymilliós bűnügyi költséget az állam állja - írja a Debreceni Törvényszék lapunkhoz eljuttatott közleményében.

A Debreceni Járásbíróság a vádirattal ellentétben az alábbi tényállást állapította meg. G. Ernő 1999-ben vásárolt meg három kokadi földterületet a Kék-Kálló völgyében. A 30 hektár kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként a NATURA 2000 hálózat része. A gazda ingatlanjain legeltetésre alkalmas gyepet akart kialakítani, ezért 2012 októberében interneten bejelentette a HNPI-nek, hogy a háromból két területén kaszálást fog végezni. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztályához 2012 decemberében pedig azzal fordult, hogy fakitermelést fog végezni. A hivatal két területre megadta az engedélyt, azzal a kikötéssel, hogy meg kell várnia a vegetációs időszak végét. A munkálatok 2013 januárja és márciusa között zajlottak. Két hónap alatt csaknem 10 hektáron volt fakitermelés, cserjeirtás és szárzúzás.

A beavatkozást a HNPI természetvédelmi őrszolgálatának tagja vette észre, 2013 márciusában egy területbejáráson. A Kék-Kálló völgyében honos rekettyefűz a fokozottan védett keleti lápibagoly lepke élőhelye. A vád szerint 54 egyed pusztult el, az okozott kár 13 és fél millió forint. Az eredeti vádban az állt, hogy a lepkék mellett 200 tő mocsári békaliliom, két rostostövű sás és 16 tő békakonty veszett oda, mellyel további 1,2 millió forint rongálási kár keletkezett. Ezt módosította időközben az ügyészség, a vádhatóság szerint a lepkék mellett egy zsombék rostostövű sás semmisült meg. Arra, hogy a lepkéket bármely fejlődési szakaszukban elpusztította volna a gazda, nem talált bizonyítékot az eljárás. Az egy zsombék rostostövű sással kapcsolatban pedig a bíróság arra jutott, hogy a növény egyszeri zúzással nem pusztítható el. Miután védett állat és növényfaj nem semmisült meg a területen, így a rongálásra sem talált alapos bizonyítékot a bíróság.

Gulyás Csilla indoklásában kiemelte: jogi és természetvédelmi szempontból is rendkívül összetett volt az ügy. Hozzátette: a nyomozati szakban kirendelt szakértő véleményét – akinek szakvéleményére a vád alapult – kirekesztette a bíróság a bizonyítékok közül. Kiderült ugyanis, hogy a szakértő korábban a feljelentő, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának dolgozott, szakvéleménye elsősorban a természetvédelmi őr feljegyzéseire épült, illetve több más szerző megállapításain alapszik. Az érintett szakember a természetvédelmi őr feljegyzéseinek tartalmát nem ellenőrizte, hanem feltétel nélkül elfogadta. A bíróság által kirendelt szakértő leszögezte: tény, hogy szárzúzás történt a területen, amely a lápokat is érintette, de tudományosan nem bizonyítható, hogy károsodást okozott a védett állat és növényfajokban. Az új szakértő szerint elenyésző mértékben sérültek meg a rekettyefüzek, a lápibagoly lepke élőhelyére ez nem gyakorolt komoly hatást, legfeljebb csak kis értékben és átmenetileg rontott az élőhely minőségén, maradandó károkat azonban nem okozott. A lepke jelenlétét sem sikerült egyébként bizonyítani, az eljárás másik szakértő tanúja soha nem látott keleti lápibagoly lepkét G. Ernő földterületén.

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség a bűnösség megállapításáért fellebbezett, a vádlott és védője pedig azt indítványozta, hogy bűncselekmény hiányában szülessen felmentő ítélet.

Szerző

Lepkeper - Felmentették a kokadi gazdát

Publikálás dátuma
2017.10.30. 14:16
Illusztráció: Shutterstock
Bizonyítottság hiányában felmentette a védett természeti terület jelentős károsodását okozó természetkárosítás és a rongálás bűntette alól a Debreceni Járásbíróság azt a kokadi gazdát, aki az ügyészség szerint 54 keleti lápibagoly lepke pusztulását okozta a Kék Kálló völgyében. A bíróság szerint a bizonyítékok nem támasztják alá, hogy a G. Ernő területén végzett beavatkozás miatt védett lepkék vagy védett növények pusztultak volna el. Az eljárás során felmerült csaknem egymilliós bűnügyi költséget az állam állja - írja a Debreceni Törvényszék lapunkhoz eljuttatott közleményében.

A Debreceni Járásbíróság a vádirattal ellentétben az alábbi tényállást állapította meg. G. Ernő 1999-ben vásárolt meg három kokadi földterületet a Kék-Kálló völgyében. A 30 hektár kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként a NATURA 2000 hálózat része. A gazda ingatlanjain legeltetésre alkalmas gyepet akart kialakítani, ezért 2012 októberében interneten bejelentette a HNPI-nek, hogy a háromból két területén kaszálást fog végezni. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztályához 2012 decemberében pedig azzal fordult, hogy fakitermelést fog végezni. A hivatal két területre megadta az engedélyt, azzal a kikötéssel, hogy meg kell várnia a vegetációs időszak végét. A munkálatok 2013 januárja és márciusa között zajlottak. Két hónap alatt csaknem 10 hektáron volt fakitermelés, cserjeirtás és szárzúzás.

A beavatkozást a HNPI természetvédelmi őrszolgálatának tagja vette észre, 2013 márciusában egy területbejáráson. A Kék-Kálló völgyében honos rekettyefűz a fokozottan védett keleti lápibagoly lepke élőhelye. A vád szerint 54 egyed pusztult el, az okozott kár 13 és fél millió forint. Az eredeti vádban az állt, hogy a lepkék mellett 200 tő mocsári békaliliom, két rostostövű sás és 16 tő békakonty veszett oda, mellyel további 1,2 millió forint rongálási kár keletkezett. Ezt módosította időközben az ügyészség, a vádhatóság szerint a lepkék mellett egy zsombék rostostövű sás semmisült meg. Arra, hogy a lepkéket bármely fejlődési szakaszukban elpusztította volna a gazda, nem talált bizonyítékot az eljárás. Az egy zsombék rostostövű sással kapcsolatban pedig a bíróság arra jutott, hogy a növény egyszeri zúzással nem pusztítható el. Miután védett állat és növényfaj nem semmisült meg a területen, így a rongálásra sem talált alapos bizonyítékot a bíróság.

Gulyás Csilla indoklásában kiemelte: jogi és természetvédelmi szempontból is rendkívül összetett volt az ügy. Hozzátette: a nyomozati szakban kirendelt szakértő véleményét – akinek szakvéleményére a vád alapult – kirekesztette a bíróság a bizonyítékok közül. Kiderült ugyanis, hogy a szakértő korábban a feljelentő, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának dolgozott, szakvéleménye elsősorban a természetvédelmi őr feljegyzéseire épült, illetve több más szerző megállapításain alapszik. Az érintett szakember a természetvédelmi őr feljegyzéseinek tartalmát nem ellenőrizte, hanem feltétel nélkül elfogadta. A bíróság által kirendelt szakértő leszögezte: tény, hogy szárzúzás történt a területen, amely a lápokat is érintette, de tudományosan nem bizonyítható, hogy károsodást okozott a védett állat és növényfajokban. Az új szakértő szerint elenyésző mértékben sérültek meg a rekettyefüzek, a lápibagoly lepke élőhelyére ez nem gyakorolt komoly hatást, legfeljebb csak kis értékben és átmenetileg rontott az élőhely minőségén, maradandó károkat azonban nem okozott. A lepke jelenlétét sem sikerült egyébként bizonyítani, az eljárás másik szakértő tanúja soha nem látott keleti lápibagoly lepkét G. Ernő földterületén.

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség a bűnösség megállapításáért fellebbezett, a vádlott és védője pedig azt indítványozta, hogy bűncselekmény hiányában szülessen felmentő ítélet.

Szerző