Nem kockázat nélküli helyzet felívelésre „ítéltetett” pártok miniszterelnök-jelöltjeinek vitába szállniuk egymással úgy, hogy a bár a témákat egyeztették, de az egyes megszólalók időkerete, a reagálások intézményesítése, a viszontválaszok eljárása kevésbé szigorú. Ebből kijöhet rosszul is egy politikus, különösen, ha többedszeri visszakérdezésre sem tud válaszolni konkrét kérdésekre, amelyek mondjuk egy szabályozott körülmények között zajló vitán nem is biztos, hogy így tevődnének fel, vagy újra és újra előjönnének. Ugyanakkor még így sem a vitavezető Baló György billent ki szerepéből az RTL csütörtöki műsorában, amikor a Szél Bernadett-Karácsony Gergely-Gyurcsány Ferenc disputa hatodik, tizedik és tizenhatodik percében várt volna konkrét kérdésre konkrét választ Széltől.
Merthogy az LMP miniszterelnök-jelöltjének lényegében minden kérdésről Gyurcsány és az úgynevezett „nyolc év” jutott eszébe. Különösen akkor szembetűnő ennek az állításnak egy ponton túli politikai mantra jellege, amikor Balónak arra a kérdésére, hogy miként kíván az LMP kormányra kerülni, majd „korszakot váltani” (Szél immáron egy korábbi SZDSZ-es, később bajnais toposzt használ), és erre „forgatókönyvet” is kér, arra Szélnek ismét gyurcsányozás a válasza.
Holott sokkal érdekesebb lenne a nézőket meggyőzni arról, hogy koordináció nélkül mégis melyik egyéni választókerületet tudja az LMP megnyerni (valószínűleg egyiket se), és egy a teljes népességet tekintve 5 százalékon álló párt hogyan tud egyedül kormányt váltani. Szél erre a sorok közötti felvetésre nem forgatókönyvvel válaszol, hanem azzal az indoklással, hogy miért indult az LMP külön 2014-ben, és annak alapján miért fog 2018-ban is. Az más kérdés – vagy éppenséggel pont nem –, hogy a stúdióban nem arról ment a vita, szükséges-e közös lista vagy sem, hanem hogy képesnek mutatkozik-e az LMP és Szél a kormányváltás minimumát képező koordinálásra bizonyos választókerületekben.
Karácsony Gergely többszöri, erre vonatkozó felvetéseire és érveire az LMP társelnöke tőle szokatlan módon (ismét) indulatos gyurcsányozással válaszolt, ami az utóbbi időben zajló integratív személyiség-építéstől idegen megoldás. Ahogyan az is, hogy tartalmi és retorikai értelemben is ennyivel "oldja meg" nemcsak Gyurcsányt, hanem a vita egészében vele és az LMP-vel szemben meglehetősen konstruktív Karácsonyt, az Együtt-Párbeszéd várható miniszterelnök-jelöltjét, aki népszerűségben Szél előtt/mellett/mögött van. Szél ki nem kényszerített hibát vétett.
„Forgatókönyvet” tehát még LMP-szavazó sem hallhatott Széltől, akit és pártját Gyurcsány a néha rá jellemző cizelláltság nélkül kritizált is – például intellektuálisan csak érdekesebb és érdemesebb vitákat lehet folytatni annál, ahogyan a DK elnöke érvelt arról, hogy az Alkotmánybíróság „felpuhítható-e” vagy sem, és hogy hol húzódnak a kollaboráció határai. Mivel azonban a DK a száz százalékos antiorbánizmus pártja, ezt aligha lehet elvárni Gyurcsánytól, aki LMP-kritikájában lényegében az MSZP-szavazók fejében lapuló „schifferi LMP” képet (azaz az MSZP/DK és mindenki más kritizálása az együtt nem működés jegyében) kívánta feléleszteni. Lévén Gyurcsány potenciális szavazói most az MSZP táborának szélein, neki leginkább nem az LMP-vel van baja, hanem az MSZP-s szavazókért harcolva kritizálta Szélt. Más kérdés, hogy Szél a vitában minden prekoncepciónak meg is felelt, kiválóan „segített rá” Gyurcsány stratégiájára úgy, hogy a Karácsonnyal látensen folytatott küzdelmet, a „kis pártok” konstruktivitás-harcát is elveszítette.
Szél egy ponton, amikor ismét nem tudott arról szólni, hogy mi a kormányváltás forgatókönyve, akkor a programról beszélt, ami kétségkívül fontos, úgy tett és fogalmazott, mintha effélével csak az LMP bírna. Csak a rend kedvéért kell hozzátenni, hogy a DK „Sokak Magyarországa”, a Párbeszéd „Mindenki számít”, az Együtt „Európai élet az Együtt Magyarországán” és a Momentum „Momentum 2018 – Indítsuk be Magyarországot” programja elérhető, és leginkább a jobboldali nyilvánosság szokta úgy láttatni, hogy az ellenzéknek nincs ilyenje.
Az LMP egyetlen más párt által nem birtokolt márkaeleme egyelőre maga Szél Bernadett. A többi párt is bír LMP-s toposzokkal: a Párbeszéd az LMP-hez hasonló baloldaliságot (mondjuk az előbbi balrább áll), a Momentum a szekértáborok felettiségét és ezzel a 2014-es LMP-pozíciót. Szél Bernadettet a jelen vitában - politikai értelemben - sem tartalmi, sem retorikai spontaneitása nem különösebben különböztette meg a schifferi LMP-től. A Magyarul Balóval c. műsor vita- és beszélgetéshelyzetében a politikailag hasonló pozícióban lévő Karácsony jóval kontúrosabbnak és konstruktívabbnak bizonyult anélkül, hogy különösebb aktivitást mutatott volna.
A műsorban Karácsony és Gyurcsány tudta, mit csinál: Gyurcsány az LMP-támadásával, Karácsony annak maga javára történő kifésülésével. Szél Bernadett pedig egyelőre ment tovább a schifferi úton.
