Bajban a gyógypedagógia (is)

Publikálás dátuma
2017.10.31. 06:02
LEÉPÜLÉS A rászoruló fi ataloknak a törvény szerint 8-10 fejlesztő órát kellene biztosítani hetente, de jó, ha négyet kapnak - FO
 Egyre nagyobb gondot okoz, hogy gyorsabban nő a sajátos nevelési igényű gyermekek száma, mint az őket ellátó szakembereké.

Több Hajdú-Bihar megyei iskolát is lehetetlen helyzetbe hoz a mind súlyosabb gyógypedagógushiány. A Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) beérkezett jelzések szerint Püspökladányban, Nádudvaron, Derecskén és Konyáron már akkora a baj, hogy az aktív gyógypedagógusok jogszabályi kötelezettségeiknek sem tudnak eleget tenni. Az egyik iskolából azt írták: "Kevés az úgynevezett utazó gyógypedagógus. Ezek a kollégák nagyon sok túlórával dolgoznak, emiatt nem tudják a jogszabályok szerint ellátni a feladataikat. Például a halmozottan fogyatékos gyerekeknek a törvény szerint 8-10 órát kellene biztosítani hetente, ebből jó, ha négyet megkapnak. Az integrált autistáknak is sokkal több járna, mint amennyit biztosítani tudnak. Előfordul, hogy egy osztályban hatos összevonás van, holott csak kettő lehetne".

A probléma nem helyi szintű: a PSZ megyei szervezetei országszerte szinte mindenhonnan hasonló állapotokról számoltak be. Nagy hiány van gyógypedagógusokból Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés megyében, s máshol is. Magyarszéken például a gyógytestnevelést nem tudják szakszerűen megoldani. Budapesten is vannak gondok: egy XIX. kerületi gyógypedagógiai intézményből a tanév elején három gyógypedagógus is hiányzott.

Ebben a helyzetben nem is csoda, hogy Rétvári Bence államtitkár nemrégiben nagy örömmel jelentette be: a 2013-2016 közötti időszakban 1305 fővel nőtt a gyógypedagógusok száma. Csak azt felejtette el megemlíteni, hogyan állnak most a számok, arányok. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának statisztikáiban a 2013/2014-es tanévben összesen 6081 gyógypedagógust tartottak nyilván, a 2016/2017-es tanévben pedig 7386-ot.

Bár minden egyes aktív gyógypedagógusnak örülni kell, Gyarmathy Éva szakpszichológus szerint ez az arány továbbra is kritikusan alacsony. A magyarországi Diszlexia Központ alapítója lapunknak elmondta, továbbra sincs elég szakember a megfelelő ellátáshoz. – Ráadásul a nem megfelelő tanítási módszerek miatt egyre nő a zavarokkal küzdő diákok aránya, sokkal meredekebben, mint ahogy az ellátásban résztvevő szakemberek száma – mutatott rá.

A szakember állítását az Emmi adatai is alátámasztják: a Köznevelési statisztikai évkönyv szerint a 2015/2016-os tanévben 83.634, míg a 2016/2017-es tanévben már 88.314 sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyermek szerepelt a statisztikákban. Vagyis egy év alatt 4680-al nőtt a számuk.

– Többször is hallottam, hogy a pedagógushiány miatt napközisként foglalkoztatják a fejlesztőket, tehát még ez is nehezíti a szakszerű ellátást – tette hozzá Gyarmathy Éva. A szakember szerint a 2012-es Nemzeti alaptanterv is sokat rontott a helyzeten, a központosítással még inkább ellehetetlenült a differenciált fejlesztés lehetősége, amire pedig az érintett gyerekeknek nagy szükségük lenne. – A hibákat, amiket a központ sorozatosan elkövet, az iskolák "fű alatt", sokszor sajnos a gyerekek rovására oldják meg – mondta.

Szerző

A Fidesz döntené el, ki a bűnös

Publikálás dátuma
2017.10.31. 06:00
KÉT ÉV NYOMOZÁS, VÁDASKODÁS Czeglédy Csaba szúrta a Fidesz szemét - FOTÓ: MTI/Kelemen Zoltán Gergely
 Egyszerre játszaná el a Fidesz az ügyészség és a bíróság szerepét Czeglédy Csaba ügyében. Bár a két év nyomozás után, éppen az országgyűlési választási kampány nyitányán előzetes letartóztatásba helyezett, adócsalással meggyanúsított, Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt támogatottsággal megválasztott, szombathelyi önkormányzati képviselő és 17 társa ügyében még vádirat sem született, a Fidesz már országgyűlési határozati javaslatban állapítaná meg a bűnösséget.

Noha a kormányoldal eredeti tervei szerint már hétfőn napirendre vették volna az Országgyűlésben az ominózus határozati javaslatot, ám végül mégis inkább "a normál eljárásban", így valamivel később kerül a Ház elé, várhatóan november 13-14-én. A többek között Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető által is benyújtott előterjesztés azt foglalná írásba, amit a párttal szimbiózisban élő propagandasajtó sulykol hónapok óta: a diákszövetkezeteket üzemeltető Czeglédy és társai „tudatosan megkárosítottak” mintegy ezer fiatal munkavállalót. Csakhogy időközben a propagandatermékek sorban helyreigazításra kényszerülnek az ügyben. Így pénteken a Matolcsy-érdekkörbe sodródott Origo már kénytelen volt a Czeglédyvel kapcsolatban bedobott állításai jó részét visszavonni, ma pedig a Fővárosi Törvényszék az M1 Híradó "tudósításai" miatt a közmédia szolgáltatóját kötelezheti ugyanerre.

A hatóságok titkolózása miatt valójában alig tudni valamit magáról a gyanúról és a folyamatban lévő eljárásról. Ami biztos: a helyi baloldal fenegyerekeként ismert, korábban több fideszes visszaélést leleplező Czeglédy által vezetett Human Operator Zrt. országszerte 4-5 ezer diákot foglalkoztatott, a diákmunkaerő-piac egyik fontos szereplője volt. A bomba június 13-án robbant, amikor a Csongrád megyei Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi igazgatósága házkutatásokat tartott, majd őrizetbe vette a politikust. A helyi ügyészség közleménye – melyben kapásból néven nevezték a szocialista önkormányzati képviselőt – azt állította, hogy a Czeglédy által vezetett Zrt. fiktív, valós munkát nem végző iskolaszövetkezeteknek kiszámlázott megbízásokkal mintegy 3 milliárd forintnyi adó megfizetését kerülte el.

A rajtaütés napján befagyasztották a cég számláit, így a Human Operator Zrt. útján foglalkoztatott diákok egy része nem kapta meg a júniusban esedékes májusi fizetését. Hogy pontosan hány diáknak ragadt benn a pénze, máig nem tudni, mivel a rajtaütésen a NAV lefoglalta a cég minden adathordozóját, szerverét, iratait és azóta sem adta vissza azokat. A jelek szerint a nyomozók nem kapkodják el az ügyet: a HVG információja szerint ugyanis mindössze október közepén, négy hónappal a házkutatások után nyitották ki az ott lefoglalt iratokkal teli zsákokat, hasonlóképp Czeglédyt is hónapokkal a rabosítása után hallgatták ki először, lapunk ráadásul úgy tudja: eddig összesen kétszer volt a nyomozók előtt.

FOTÓ: MTI/KÁLMÁNDY FERENC

FOTÓ: MTI/KÁLMÁNDY FERENC

Míg a hatóságok a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva nem válaszolnak sajtómegkeresésekre – így a Népszava egyetlen kérdésére sem tájékoztatott a NAV –, addig teljes fordulatszámra kapcsoltak a kormánypropaganda részeként üzemelő médiumok. A hasonló korábbi ügyekben már megszokott menetrend szerint a kormányportálok rendszeresen tudósítanak az egész véletlenül birtokukba került, diszkrét, nyomozási adatokról. Ezen túlmenően sorban jelennek meg az olyan vadabbnál vadabb, nyilvánvaló hazugságok is, mint hogy Czeglédy-t egy fővárosi „luxusétteremben vették őrizetbe”, vagy épp hogy a cégvezető még börtönbe ülve is havi 4,5 millió forintot keres.

Az előzetes letartóztatásban lévő Czeglédy propagandistákkal szemben indított sajtóperekben eljáró ügyvédje, Litresits András a Népszavának elmondta: a valóságban az esküvőjére készülő önkormányzati képviselőt Szombathelyen, családi körben vették őrizetbe. Konkrétan hajnali hatkor jelentek meg a nyomozók a politikus lakótelepi lakásán, és az időközben felébredő kiskorú gyerekek szeme láttára kezdtek házkutatásba. Az ügyvéd, illetve Czeglédy általa ismertetett beszámolója szerint a nyomozók még a gyerekszobát is átnézték bizonyítékok után kutatva.

A Fidesz és a propagandasajtó a leggyakrabban ismételt állítása, hogy „több, mint ezer” diákmunkást nem fizetett ki a Human Operator Zrt., illetve akaratlagosan megkárosította a diákokat. A valóságban éppen az akcióját a fizetésnaphoz közelre időzítő NAV volt az, amely június 13-án zárolta a cég minden számláját, így ellehetetlenítve a fennmaradt május havi bérek kifizetését. Ráadásul, mivel a NAV minden adathordozót, hivatalos iratot lefoglalt, így egyelőre maguk Czeglédyék sem tudják, a hatósági fellépés nyomán pontosan hány diák fizetése ragadhatott be. Litresits András szerint ügyfele úgy véli: nem lehet szó több mint száz diákról. Bár 13-a volt a fizetésnap, a hétvége miatt a Human Operator már június 9-én pénteken és június 12-én hétfőn átutalta az ügyfelei nagyobb részének a fizetést, így az utolsó napra csak pár tucat diák járandósága maradt. „Ha másnap van az egész, vélhetően már mindenki megkapja a járandóságát” – állítja Litresits András szerint Czeglédy.

A kormánysajtóban és a Fideszben terjedő, „több, mint ezer” kifizetetlen diákról szóló állítás a hazai iskolaszövetkezeteket tömörítő Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Diákész) vezetőjétől, Fiák István ügyvédtől ered. Mint azonban megtudtuk: Fiák állítását kizárólag arra alapozza, hogy még június 15-én létrejött egy károsult diákokat tömörítő Facebook-csoport, amelynek jelenleg 885 tagja van. Bár még ez sem lenne ezer, ráadásul az gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, hogy a csoportból ténylegesen kik a kifizetetlen diákok, hiszen akár a Népszava, az ügyben egyáltalán nem érintett újságíróját is minden további nélkül felvették oda tagnak.

A bizonyítható károsult egyelőre jóval kevesebb. A botrány kirobbanása után a Diákész ingyenes jogsegélyt ajánlott fel a károsult diákoknak. A szervezet július végi MTI közleményben még csak 11 igazolt károsultról és 802 ezer forint elmaradt fizetésről beszélt. Az elnök lapunknak most úgy fogalmazott: 170 magát károsultnak valló diák kért jogsegélyt tőlük, ám ebből október közepéig csak 36-tól fogadtak el ügyvédi meghatalmazást kártérítésük jogérvényesítésére. Igaz, a kérdésre idővel akár válasz is születhet, mivel közben a Diákész rendkívüli segítségért fordult Kövér László házelnökhöz és a Orbán Viktor miniszterelnökhöz.

És láss csodát: míg a több tízezernyi Quaestor-károsult esetében, vagy más ügyekben az ilyen típusú kérelmekre eddig süketnek bizonyultak a kormánypárt vezetői, a Fidesz most határozati javaslatban javasolja, hogy soron kívül kártalanítsák a pórul járt diákokat. Sőt, a kormánypárt még ezen is tovább megy: „indokoltnak látja”, hogy a hatóságok azt is kivizsgálják, a Human Operator Zrt. tevékenységének volt-e köze a balliberális pártok finanszírozásához. Nemcsak Czeglédy és társai bűnösségét mondanák tehát ki, de azt is, hogy – mint azt a közben a magát újra aktiváló ex- elszámoltatási kormánybiztos, Budai Gyula már ki is jelentette – a Czeglédy által elcsalt pénz az MSZP és a DK pártkasszájában landolt.

Nem számítanak a tények

Pikáns fejlemény, hogy továbbra is több ezer megkárosított fiatalról beszélt a Fidesz szóvivője a hétvégén, annak ellenére, hogy az Origo nevű kormánypárti portál helyreigazításában pontosan, tényszerűen megjelent: valójában 11 diákot károsíthatott meg, 800 ezer forint értékben a baloldali képviselő cége. Puskás Imre minderre úgy reagált, nem hallotta a helyreigazításról szóló hírt, szerinte akkor is több ezer diáknak több tíz millió forintos kára keletkezett.



Települések útszélen hagyva - A kisboltok is feladják?

Publikálás dátuma
2017.10.30. 21:20
NEM ITT, NEM ENNYIÉRT - Egy várdai asszonynak is a lánya vásárol Kaposváron, mert helyben minden drágább, és választék sincs -
A posta már évtizede elköltözött a legtöbb kistelepülésről, aztán a fodrász, az iparcikk, a pék, majd a presszók és a kocsmák zártak be, manapság pedig a helyi kisboltok kerültek veszélybe.

Ördögi kör ez: a kistelepülési boltok forgalma egyre kisebb, így képtelenek kitermelni a folyamatosan növekvő bérköltséget, emiatt sokkal drágábban árulnak, mint a városokban a multik. Így viszont apad a vevőkör, hiszen aki teheti, inkább autóba ül, hogy egy közeli városból töltse fel a hűtőt és a kamrát. Sok faluban már fel is adta a vállalkozó, s bezárta a vegyesboltot, ezáltal éppen a leginkább rászorulóknak szaporodtak meg a gondjaik, hiszen az idősek közül sokaknak már az is gondot okozott, hogy a boltig elballagjanak, nemhogy utazni a kenyérért, tejért.

– Á, ide csak akkor jövök, ha nagyon muszáj – mondja Ferenc a somogysárdi bolt előtt. – Na jó, a kenyeret itt vesszük, és ha elfogy főzés közben a só vagy az olaj, akkor is eljövök, de ez tényleg csak szükségmegoldás. Amúgy Kaposvárra járunk a diszkontokba vagy a hipermarketbe, s amiből lehet, két hétre, de adott estben egy hónapra is bespájzolunk.

A faluban szinte mindenki hasonlóképpen gondolkodik: a somogyi megyeszékhely oda-vissza negyven kilométer, vagyis 1000-1200 forintnyi üzemanyagból megjárható.

– Csak azzal a tripláját megspórolom, ha veszek egy hónapra három karton tartós tejet – magyarázza Ferenc.

A várdaiak ebből a szempontból még szerencsésebbek, egy kaposvári túra 25 kilométerből is kijön, vagyis még kisebb az útiköltség.

– Sokan a városban dolgoznak, így naponta ott is vásárolnak – jegyezte meg Varga András polgármester. – A legtöbb családban van autó, így nem gond nekik a bejárás.

– A lányom Kaposváron van állásban, mindent meghoz, amit kérek – állította Felde Balázsné, aki étolajért lépett be a várdai boltba. – Itt minden drágább, s igazán választék sincsen. Nem tehet róla az eladóhölgy, ő annyiért adja, amennyit a főnökei mondanak neki.

A helyi kisbolt a Coop-lánc tagja, az árakat központilag határozzák meg, csak arra figyelnek, ha akad másik üzlet is egy településen, hozzáigazítsák a tarifákat. Várdán éppen létezik konkurencia, igaz, az újtelepi bolt csak egy kis része egy vállalkozásnak, mely idősek otthonát és éttermet is működtet.

– Kenyérből úgy húsz kiló megy el naponta – meséli Kati, a szövetkezeti bolt eladója. – Tejből negyven liter, de hetente.

Már az első tétel sem túl erős, de utóbbira tényleg felkapjuk a fejünket, hiszen mégiscsak egy félezres faluról beszélünk, ahol ráadásul gyerek is akad, s ahol mázsa feletti kenyeret, hektónyi tejet kellett rendelni naponta.

– Nincs igazán forgalom – tárta szét a kezét az eladó. – Látja, elég szegényes is a választék.

Tényleg csak a legalapvetőbb cikkek sorakoznak a polcokon: néhány üdítő, sör, bor, konzervek, némi háztartási vegyi áru.

– Az idősek időnként vesznek mosogatószert, mosóport, a fiatalok csak zsemléért, kifliért, esetleg valami italért jönnek be – folytatta Kati.

Persze érthető: a zacskós tej litere 270 forint, a sima kenyér kilója 280, s a márkásabb párizsiból is egy százassal többe kerül tíz deka, mint a kaposvári hipermarketben. Ráadásul jellemzően csak dél körülig lehet vásárolni helyben: korábban ugyan délután is kinyitott az egység, de annyira nincs forgalom, hogy nem éri meg két műszakban működtetni.

– De legalább van boltunk – sóhajtott Varga András. – Mert ha ez is bezárna…

A kistelepüléseken lakók életminősége már így is sokkal rosszabb, mint a városiaké, hiszen helyben szinte semmit sem tudnak elintézni, mindenért utazni kell, egy recept kiváltása is tortúra. Persze az önkormányzatok ahol tudnak, segítenek, a falugondnoki buszok rendszeresen bejárnak a legközelebbi városba, s megannyi feladatot elintéznek.

 A falusi kisboltoknak triplán meg kell küzdeni a konkurenciával: a mozgóboltok rendszeresen járják a településeket

– Kedden a kórházba viszem az érintetteket, csütörtökön, amikor az orvos befejezi a heti egy rendelését, megyek a gyógyszerekért – mondta Tóth György, a várdai falugondnok. – Ha marad hely a buszban, szívesen elviszem, aki vásárolni akar, s ha kérik a helyiek, akkor a nagyobb tételeket elhozom magam is. Ám arra is figyelni kell, hogy valamennyi forgalma megmaradjon a boltoknak, ezért alapvető élelmiszereket nem hozok.

Aki tehát nagybevásárlást akar, magának kell gondoskodnia róla. A kistelepüléseken élők többsége fizetéskor egy hónapra előre bevásárol, Várdáról jellemzően családi szinten, ám a megyeszékhelytől messzebb fekvő településeken gyakran előfordul, hogy többen összeállnak egy-egy nagybevásárlásra.

– Akinek van kocsija, a benzinpénz egy részéért elvisz másokat, ha hárman összeállnak, nem kell tízezreket elkölteni, hogy megérje útnak indulni – állította a somogyfajszi Horváth József. – Akadnak, akik kisbusszal mennek öten-hatan, de olyanról is tudok, akik utánfutót csatolnak a kocsihoz.

Akik viszont kimaradnak ezekből a járatokból, helyben kell megoldaniuk a vásárlást. Ám a falusi kisboltoknak még értük is meg kell küzdeni a konkurenciával: a mozgóboltok ugyanis rendszeresen járják a településeket – igaz, sok önkormányzat meglehetősen borsos napi úthasználati díjjal próbálja meg távol tartani őket, hogy helyzetbe hozza a falubeli kereskedőt –, nem ritkán hétvégenként is, amikor a helyi ki sem nyit, így a kisbuszos árak hiába magasabbak még a falusi bolténál is, sokan átpártoltak a zeneszóval érkező üzletekhez, napi szinten tízezreket kihúzva ezzel a hagyományos kereskedések zsebéből. Az idős helyiek viszont örülnek, hiszen a faluközpontig sem kell elbotorkálniuk, a kapuban meg tudják venni azt a keveset, amire szükségük van. Illetve, amire futja a nyugdíjukból…

– Nekem most olyan minden, mint ötven-hatvan éve – jegyezte meg Czene Jánosné. – Régen azért nem jártam boltba, mert mindent megtermeltem otthon, most pedig azért, mert drága. Amit kell, meghozatok a gyerekeimmel Kaposból, csak kenyeret veszek hetente kétszer. Na, ez az egy változott: anno azt is magam sütöttem…

Egyedül nem megy a kicsiknek

A kisboltok, főleg a vidéki kistelepüléseken, zsákfalvakban működő üzletek egyre nehezebb helyzetbe kerülnek. A szolgáltatással foglalkozó mikro- és kisvállalkozásokat célzottan további járulékcsökkentéssel is kellene támogatni – vélte Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

- Váratlan volt a kisboltoknál kialakult csapdahelyzet?

- Előre látható volt, hogy 2017-ben ez a bolt kategória nehezebb helyzetbe kerül, mint amilyenben akár egy évvel korábban volt. Eleve hátrányban vannak a láncokkal, a nagyobb üzletekkel szemben, hiszen korlátozottabb, kisebb a vásárlók száma. Egy faluban nagyjából mindig ugyanannyian térnek be a boltba, legföljebb néhány átutazó jelenthet többletforgalmat. Rosszabbak a logisztikai adottságaik is a kicsiknek, mert az egy termékre jutó szállítási költség sokkal magasabb mint a nagyoknál, hiszen kisebb mennyiséget kell a boltba szállítani, nehezebb megszervezni a fuvart.

- Mennyire sújtja a kicsiket a munkaerőhiány?

- Ha nem is drámai mértékben, de azért érzékelhető a láncok és a nagyobb egységek elszívó hatása. Különösen a vidéki kis szolgáltató vállalkozások a bérekkel sem képesek versenyezni a nagyokkal. Már az idei kötelező minimálbéremelés is jelentős többletterhet jelentett a mikro- és kisvállalkozásoknak, és ezt csak tetézi a 2018-as újabb emelés. Ebben a kategóriában dolgoznak a legtöbben a minimálbér körüli összegért, főleg vidéken.

- Milyen következményekkel jár ez a hátrányos helyzet?

- A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint egyre több olyan település van, ahol már egyáltalán nincsen élelmiszerüzlet. Ugyancsak a statisztikákból az is kiderül, hogy évente mintegy 3-4 ezerrel csökken az árusító helyek száma és az áldozatok nagy része kisbolt. Jó néhány kisbolt legnagyobb gondja az, hogy csökken a forgalma.

- Mire számíthatnak a jövőben a kisboltokat, szolgáltató vállalkozásokat üzemeltetők?

- A minimálbér újabb kötelező emelése miatt 2018 nagyon keserves lesz a kicsiknek. Támogatás híján hosszabb távon lesznek olyanok, akik nem tudják majd fönntartani boltjukat, szolgáltatásukat.

- Hogyan lehetne segíteni a kicsik talpon maradását?

- Egy kétezer lelkesnél kisebb településen például az öt embernél kevesebbet foglalkoztató mikro- és kisvállalkozó szolgáltatóknak – élelmiszerbolt, autószerelő, fodrász, vendéglő és így tovább –, célzottan, erre a kategóriára szabottan további járulékcsökkentést adhatna a kormány, hiszen ez az egyik legnagyobb költség, miközben itt jelentős az élőmunkaigény. Azt nem tudom, erre miért nem hajlandó a kormány.

Bihari Tamás

Szerző