A 45 milliárdos beruházáshoz a kormány kiemelt, 9,2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást szavazott meg. Ez az Orbán-kabinet egyik legnagyobb ilyen típusú közpénzkiutalása. (A cég a napokban sajtóhelyreigazítások útján hívta fel a figyelmet, hogy a támogatás két évvel ezelőtti megítélésekor Mészáros Lőrinc még nem volt tulajdonos. Ugyanakkor az tény, hogy a röviddel a döntés előtt alapított, százmilliós jegyzett tőkéjű cég gyárépítési tervétől a kormány igen hamar vált rendkívül lelkessé.)
A sajtóanyag szerint az MKB, valamint az állami Eximbank emellett harmincmilliárd forintos piaci hitellel is segítette a befektetőket. Az MKB kapcsán megemlítendő, hogy a korábban állami hitelintézet idén szintén Mészáros Lőrinc áttételes résztulajdonába került át. Az Eximbankot pedig számos alkalommal érték - például uniós - bírálatok amiatt, hogy a nevébe foglalt „export-import” helyett belföldi hitelezést folytat, amiben ráadásul számos alkalommal kormánybarát vállalkozók érintettek. A gyárról szóló korábbi tudósításokban még csak az Eximbankot említik hitelezőként.
Orbán Viktor az ünnepség során nem fukarkodott a beruházást illető szuperlatívuszokkal. Az MTI tudósítása szerint a gyárat Magyarország újraiparosítása mérföldkövének, ipartörténeti jelentőségűnek nevezte. Az üzem szerinte egyszersmind új kezdet, hisz ez lenne a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb élelmiszeripari beruházása. Tevékenysége számításaik szerint évi 185 milliárddal növeli a GDP-t. Mi több, a különböző unós kvótáktól mostanság amúgy is berzenkedő kormányfő számára az ünnepség egyszersmind „az uniós cukorkvóta kimúlását” jelenti. Ennek kapcsán célzott a rendszerváltás óta szinte teljesen elsorvadt hazai cukorgyártásra. Megfogalmazása szerint mostantól „Magyarország teljes jogú résztvevőként száll be a világ kukoricaversenyébe”. Orbán Viktor szerint ma ismét egy olyan nagy korszak kapujában állunk, mint a kiegyezés és az első világháború közötti gazdaságtörténeti aranykor.
Zahola-Pollák Vanda, a Kall Ingredients ügyvezetője szavai szerint az üzem 68 hektáron épült fel, 582 nap alatt. (Az ügyvezető néhány éve még az osztrák hátterű, izocukrot szintén előállító szabadegyházi Hungrana munkavállalója volt. Korábban Kárpáti László mellett cégtársként feltűnt Lengyel Attila, a Hungrana egykori ügyvezetője is.) A tiszapüspöki üzem évente 530 ezer tonna gmo-mentes magyar kukoricából állít elő természetes édesítőszereket, izocukrot és egyéb folyékony cukrot. Az üzemben közvetlenül csaknem 500 munkahely létesül. Az izocukor egy folyékony állagú, édes ízű, színtelen szirup.
Mészáros Lőrinc a Mátrai Erőmű területén 6,2 milliárd forintos állami támogatással egy harmincmilliárdos búzakeményítőgyárat is épít.
