Előfizetés

Istennek köszönhetjük az Orbán-kormányt

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2017.10.31. 15:32
Orbán Viktor miniszterelnök, a Reformáció Emlékbizottság elnöke beszédet mond a reformáció jubileumi emlékévének központi ünneps

Eljött a nagy nap, a reformáció ötszázadik évfordulójának központi ünnepsége, a Papp László Budapest Sportarénában tartott „nemzeti megemlékezés”. A metrófeljárónál rögtön a Magyarok Világszövetsége standjába botlott a látogató, és ha úgy tartotta kedve, aláírhatta a trianoni szerződés felülvizsgálatát kezdeményező ívet.

Az arénához vezető úton két szórólapot is kaptunk, mindkettőt Áldás, békesség! köszöntés kíséretében. Az egyik a református szeretetszolgálat jótékonysági akcióiról tájékoztatott, a másik a Magyar Keresztény Misszió abortuszellenes aláírásgyűjtéséről.

A bejáratánál a wittenbergi vártemplom kapuját imitáló építmény fogadott (ötszáz évvel ezelőtt Luther oda szegezte ki 95 tételét, innen számítjuk a reformáció kezdetét). A rendezvényt a Fidesz kedvenc őrző-verő cége, az elhíresült Valton Security biztosította.

A részvétel nem volt ingyenes. A jegy stílszerűen ötszáz forintba került: az árban programfüzet, szendvics (normál vagy vegetáriánus) és egy alma is benne foglaltatott. Több ezren gyűltek egybe a csarnokban. Sokan voltak, de nem elegen. A telt ház nem jött össze, foghíjas széksorokat és üres szektorokat is látni lehetett.

Az esemény istentisztelettel és igehirdetésekkel indult. A templomot formázó színpadon Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke kitért például arra, hogy neki is szüksége van szemüvegre. Szemüveg nélkül minden homályos, szemüveggel viszont, azaz Jézus Krisztus révén, tisztán láthatóvá válik. Hitből, Krisztusból élünk, és nem szégyelljük az Evangéliumot – jelentette ki a püspök, és kétszer is elmondta: Jézus Krisztus ügye győztes ügy!

Az istentiszteleti kört a nemzet közösségére szélesítjük – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Az igaz hit – folytatta – sosem marad meg az egyes emberek lelkében, vagy a templom négy fala között, hanem kiárad. A hit és a vallás az egyik legszemélyesebb közügy, amely a nyilvános térbe tör.

Miközben Nyugat-Európa a posztkrisztiánus (Krisztus utáni) korba kíván lépni, Közép-Európa éppen felfedezi a keresztény hit gazdagságát – állította a miniszter. A „nyakas magyar keresztények” Balog Zoltán szerint nem kérdeznek olyat, hogy van-e értelme az árral szemben úszni. Meggyőződése, hogy a XXI. században is szükség lesz arra az erőre, amit a reformáció adott.

Orbán Viktort „ünneplő gyülekezetünk tagjaként” hívták színpadra. A kormányfő ezt a vonalat vitte tovább. Úgy vélte, egyházi vezetők azért kérték fel, mert jónak látták, ha a „kálvinista miniszterelnök” szólal meg a kormány nevében. (Balog miniszter, aki civilben református lelkipásztor, ezek szerint nem a kormány képviselőjeként beszélt.)

Az embert szolgálni legalább olyan nehéz a kormányban, mint az egyházban – sóhajtott Orbán, miután megemlékezett arról, hogy napra pontosan 99 éve gyilkolták meg a református miniszterelnököt, Tisza Istvánt.

A fideszes kormányfő szerint nem a véletlen műve, hanem „Isten kegyelmének megnyilvánulása”, hogy „keresztény, hitvalló kormánya” van Magyarországnak. Megállapítását tapssal honorálta a közönség. Orbán utalt arra is, hogy a Fidesz „keresztényellenes, internacionalista” kormányzás után került hatalomra.

Kifejezte háláját, amiért a nemzet visszanyerte tettvágyát, sodródás helyett „égtájat és csillagot” választott. Kiváltságnak minősítette, hogy a gondviselés a kormányt – ahogyan az egyházakat és a magyar polgárok közösségeit is – eszközként használja a megújulásban. Isteni segítségnek is tulajdonította, hogy állva maradtak a „világerőkkel” szembeni küzdelemben.

Orbán arról biztosította a hallgatóságot, hogy nem keveri össze a politikusi hivatást és az egyházak küldetését. A kormánynak az a feladata, hogy megvédje a „kereszténységből kisarjadt létformákat” – ismételte meg, amit már Keresztény Értelmiségiek Szövetsége parlamenti kongresszusán is hallhattunk. Bejelentésének, hogy már látszik a határok feletti békés nemzetegyesítés valósága, ugyancsak taps volt a jutalma.

Mire Orbán beszéde véget ért, a folyosókon már ezerszámra tornyosult a kormánypárti Magyar Idők, benne a reformáció jubileumára kiadott különszámmal.

A Fidesz sosem volt ateista

A rendszerváltáskor megismert Orbán Viktor még semmilyen jelét nem adta annak, hogy mélyen hívő reformátusként bensőséges viszonyt ápolna a vallással, és miniszterelnökként egyszer majd az isteni gondviseléssel magyarázza pártja kormányra kerülését. A magyar közélet egyik rejtélye, hogyan vált a liberális, az állam és az egyház következetes szétválasztását képviselő Fideszből a politikai kereszténység hídfőállásává.

Lévai Anikót és Orbán Vikort a templomi szertartáson Balog Zoltán református lelkész eskette, két legidősebb gyereküket a metodista Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője keresztelte. Mindketten nyilatkoztak már Orbán vallási kötődéseiről.

Néhány egyházpolitikai fórumra én készítettem fel, így kerültünk közelebbi kapcsolatba. Fűtötte a tudásvágy, hihetetlen gyorsasággal pótolta hiányzó vallási ismereteit – mondta Balog Zoltán 2000-ben, az első Fidesz-kormány idején Orbán Viktorról. Az emberi erőforrások mostani minisztere abban az időben Orbán egyházpolitikai főtanácsadója volt.

Az Orbán házaspár templomi esküvői szertartásáról Balog nem akart részleteket elárulni. Az, ki és hogyan rendezi személyes életét vallási és egyéb értelemben, nem tartozik a nyilvánosságra – magyarázta a lelkész. Balog Zoltán számára mindenesetre nagy élmény volt látni, hogy a Fidesz „fiatal, tehetséges politikusai” miként váltak egyre nyitottabbá az egyház, a vallás iránt.

A változás nem külső kényszerek vagy politikai megfontolások miatt következett be. Orbán Viktor már akkor fontosnak tartotta a vallást, amikor még szóba sem került, hogy a Fidesznek pragmatikus fordulatra van szüksége – közölte.

Balog elismerte, hogy antiklerikális megnyilvánulások korábban (még mielőtt liberálisból konzervatív párttá alakult volna) csakugyan előfordultak a Fideszben, de szerinte soha nem volt ateista párt. Ennek alátámasztására elmesélte: „érdekes játékként” Orbánnal sorra vették, kik ültek az első Fidesz-frakcióban, és arra jutottak, hogy – bár némelyek ennek egyáltalán nem tulajdonítottak jelentőséget – szinte mindenki vallásos nevelést kapott.

„Bizonyos gesztusok, szónoki fordulatok alapján számomra egyértelmű volt, hogy Áder János vagy Szájer József katolikus polgári családban nevelkedett. Kövér László magatartásában viszont jellegzetesen protestáns attitűdöket fedeztem fel” – ecsetelte Balog Zoltán, hangsúlyozva, hogy nem egyházi hovatartozásuk szerint osztályozza az embereket. Egyébként is: a vallásos nevelést nem szabad túlértékelni, igaz, lebecsülni sem.

A Fidesztől – tette hozzá – nem álltak annyira távol az egyházak, mint azt a közvélemény feltételezte. Ahogyan telt-múlt az idő, és a Fidesz politikusai férjek, családapák lettek, úgy nőtt a szemükben a vallás jelentősége. Mindinkább részesei akartak lenni a kétezer éves keresztény kultúrának. A Fidesz visszatalált a vallási gyökerekhez, és megtanulta, hogyan lehet hitelesen képviselni a keresztény értékeket – összegzett Balog Zoltán.

Iványi Gábor felfogása szerint a keresztelkedés kifejezetten a nyilvánosságra tartozik, ezért nem tartotta titokban, hogy ő keresztelte az Orbán házaspárt két legidősebb gyerekét, Ráhelt és Gáspárt. 2011-ben nyilatkozva Iványi arra nem tudott válaszolni, hogy miért éppen rá esett a választás: ezt inkább Orbán Viktortól kellene megkérdezni. A gyerekekről csak annyit, hogy mindketten nagyobbacskák voltak már, mint egy csecsemő – jegyezte meg a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője.

Iványinak az volt a benyomása, hogy Orbán Viktornak nincs semmiféle vallási kötődése. Lévai Anikónak már inkább, de nála sem érzett különösebben erős elkötelezettséget. Rögtön az elején tisztázta velük, hogy nem akarja „bekebelezni őket” az egyházába. Fontosnak tartja, hogy nem metodistának keresztelte a gyerekeket, hanem metodista szertartás szerint – ahogyan mondani szokták – Krisztus testébe.

„A keresztelő után náluk ebédeltünk a feleségemmel, egyszer ők jöttek el hozzánk. Máskülönben nem jártunk össze, a szó hagyományos értelmében nem voltunk barátok. Kellemes, szívélyes kapcsolatként jellemezném a viszonyunkat. Mármint addig, amíg egyáltalán volt közöttünk kapcsolat. Hosszabban utoljára Anikóval beszélgettem. Valamikor 1998 után – annyi biztos, hogy már a Fidesz volt kormányon – eljött ide, az egyházunk Dankó utcai központjába, hogy kikérje a gyerekek keresztelési papírjait. Úgy tudom, egyiket a reformátusokhoz, a másikat a katolikusokhoz vitték át” – idézte fel Iványi Gábor.

Balog Zoltán ma nagy hatalommal rendelkező tagja a kormánynak, Iványi Gábort a Fidesz közellenségnek tekinti: bármennyire is jogsértő, felekezete még mindig nem számít „bevett” egyháznak.

(A cikkünkben idézett mindkét interjú a Népszabadságban jelent meg.)

Merkel nem magáról, hanem a toleranciáról beszélt
„A tolerancia Európa lelke és a békés együttélés alapja a kontinensen" – mondta beszédében Angela Merkel a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Wittenbergben, az MTI tudósítása szerint. A német kancellár arról beszélt, hogy minden hívőt és vallási közösséget megillet a vallás szabadsága és zavartalan gyakorlásának joga, és a vallásszabadságot ugyan meg kell védeni a vallási fanatizmustól, de az ellen is fel kell lépni, ha bármelyik vallást becsmérlik.
Merkel szerint Európa szenvedésben gazdag története azt mutatja, hogy a tolerancia a békés együttélés és a nyitott társadalom alapja, és anélkül nincs vallásszabadság sem. Márpedig ha vallásszabadság sincs, a társadalmi fejlődés megreked. Az eseménynek egyetlen nem német felszólalója Áder János magyar köztársasági elnök volt. Arról beszélt, hogy a világon elsőként az Erdélyi Fejedelemségben ismerték el a vallások szabadságát és egyenjogúságát, a keresztény értékrendre épülő Európa békéjének szeretete pedig a különállásokon felülemelkedni képes közösséggé teszi a magyarokat és a németeket.

Voltak kétségei? - Persze, hogy átment a "kéménytörvény"

Publikálás dátuma
2017.10.31. 14:50
Shutterstock illusztráció
Hiába tiltakozás, érvelés, államfői megfontoltatás, vagy akár tüntetés. Ahogy ez megy nyolc éve. 

A Ház kedden 117 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadta el másodszor az államfő által megfontolásra visszaküldött előterjesztést, amelynek értelmében a családi házak kéményellenőrzését 2018. január elsejétől a tulajdonosok megrendelésére, de továbbra is ingyenesen végezheti el a katasztrófavédelem, illetve egyes településeken az önkormányzati közszolgáltató - írja az MTI. A jelenlegi szabályok évenkénti, illetve kétévenkénti kéményellenőrzés lehetővé tételére kötelezik a családi házakban lakókat, ami adminisztrációs és időbeli terhet jelentett számukra. A jövőben azonban a tulajdonosok szükség szerint maguk rendelhetik meg az ellenőrzést és a tisztítást egy általuk választott időpontra, így nem függnek a szolgáltató munkavégzési rendjétől - hangsúlyozta a belügyi tárca az előterjesztésben.

A törvénymódosító csomag emellett eltörli a házi vízigény kielégítésére szolgáló, 80 méternél sekélyebb kutak engedélyezési és bejelentési kötelezettségét. Továbbá kimondja, hogy azoknál a kutaknál sem kell az eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat fizetni, ahol a vízjogi engedélyezési eljárás fennmarad.

A Ház a mezőgazdasági célú vízhasználóknak megemelte a vízkészletjárulék-mentesen felhasználható vízmennyiséget, amely így az öntözésnél 50 ezer köbméter/év helyett 400 ezer köbméter/évre, a halgazdálkodásnál és rizstermelésnél 150 ezer köbméter/évről 300 ezer köbméter/évre növekszik.

(olvasnivaló:  A családért mindent - Százmilliós állami földvásárlás a Tiborcz-famíliában   és Trükkös földvásárlás és  "Mészáros Lőrinc 2015 legnagyobb közpénzlenyúlója" hogy csak néhány apróságot említsünk, amiért jól jöhet ez a megemelés.)

De gondolnak a közalkalmazottakra is

A parlament a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott több mint négyezer közalkalmazott életpályarendszerére vonatkozó szabályozást is hozott. Az érintettek illetményemelése két ütemben történik: idén szeptember 1-jétől, majd 2018. január 1-jei hatállyal szintén átlagosan 15-15 százalékkal növekedik a keresetük. 

A módosítások érintik a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek mintegy 60 ezres hivatásos állományát is, amelynek tagjai a terveknek megfelelően 2018. január 1-jétől újabb, átlagosan 5 százalékos mértékű illetményemelést kapnak. 

Vissza a kéményekhez

A jogszabályt első ízben október 17-én fogadta el a Ház, Áder János államfő pedig három nap múlva küldte azt vissza megfontolásra. Ezt azzal indokolta, hogy az önkéntes, megrendelésen alapuló kéményseprő ipari szolgáltatás a biztonsági szint radikális csökkenését jelent, és az életveszélyes helyzetek számának jelentős növekedését eredményezheti. A nemzetközi tapasztalatok szerint a balesetek száma többszörös azokban az országokban, ahol önkéntességen alapuló rendszer működik. A köztársasági elnök emellett jogalkotási kifogást is emelt a törvénnyel kapcsolatban. Annak ellenére ugyanis, hogy az Országgyűlés a jogszabály kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit nem fogadta el, az államfőnek megküldött törvényszöveg sarkalatossági záradékot tartalmazott.

Haha, mindenre van megoldás

A kedden elfogadott változat ezt már nem tartalmazza, egy módosítással kivette a szövegből a Ház.

Brutális magyarországi kényszervallatásra derült fény

Publikálás dátuma
2017.10.31. 13:52
Kit érdekel, hogy mi van velük, ha nekik mindenünk megvan, és jönnek a szavazatok is - Illusztráció/Népszava, Molnár Ádám
Nem az ISIS, nem is Guantanamo, hanem 2017 magyarországa. Az az ország, ahol a kormány - és a minap Balog Zoltán - Farkas Flóránt tünteti ki figyelmével, teszik őt a mi kutyánk kölykei-alomba, felmutatva: mi ilyen jóban vagyunk a cigányokkal, akkor milyen rasszizmus? 

 A magyar hatóságok megsértették egy roma származású férfi alapvető emberi jogait azzal, hogy eltussoltak egy rendőrségi fogdán történt kényszervallatást – ezt a hvg.hu cikke szerint keddi ítéletében mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB).

A férfit 2010-ben állították elő a gyöngyösi rendőrkapitányságra lopás gyanújával, ahol 12 órán át fogva tartották, a férfi állítása szerint pedig a kihallgatása alatt hat rendőr és két biztonsági őr brutálisan bántalmazta és megalázta azért, hogy elismerő vallomást kényszerítsenek ki tőle.

A rendőrök azt mondták, hogy nem érdekli őket az sem, ha megdöglik, legalább egy cigánnyal kevesebb lesz.

Az esemény lelkileg is megviselte a férfit, de a szabadulása után néhány órával kórházba ment, az ott kiállított lelet szerint a koponyáján, az orrán, a lapockáján, a csípőjén, a karján, a kezén és a combján is voltak sérülések.

A férfi feljelentést tett, de az eljárást az ügyészség arra hivatkozva szüntette meg, hogy nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy valóban a gyanúsítottak követték el a bántalmazást.

A sértett végül a TASZ segítségével a strasbourgi bírósághoz fordult a kínzás, embertelen, megalázó bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelme miatt. Az eljárásba beavatkozott az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) is, amely az intézményes rasszizmus létezésének figyelembe vételére kérte a Bíróságot.

Az ítélet megállapította, hogy a kormány nem tudta cáfolni az eljárás során, hogy a rendőrségi fogdán keletkeztek a sértett sérülései. A strasbourgi bíróság szerint továbbá a magyar hatóságok nyomozása nem volt hatékony, és nem vizsgálták meg, hogy a bántalmazásnak volt-e rasszista indítéka.