Ami eddig történt általános lakossági rezsicsökkentés-ügyben, az kedvező, de most inkább az ipari rezsicsökkentéssel kellene foglalkozni - vélekedett lapunk megkeresésére Dorkota Lajos, a hazai közműdíjak vizsgálatával foglalkozó Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke. Nem tagadta, hogy eszerint most további, minden háztartásra érvényes, a közműcégek bevételeit csapoló díjmérséklésre nem lát lehetőséget. Hozzátette: szociális rezsicsökkentési javaslatuk több hete az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) asztalán hever. Megjegyzendő: keddi, kevés újdonságot felvonultató tájékoztatóján Aradszki András, a tárca energiaügyi államtitkára a további ármérséklési lehetőségeket firtató kérdésre még csak meg se pendítette a szociális rezsicsökkentés lehetőségét. Ellenben úgy fogalmazott: ha az energiacégek költségeit folyamatosan elemző MEKH lát módot a rezsicsökkentésre, a kormány azt meg fogja tenni. Mivel az államtitkár által illetékesként megjelölt hatóság első embere most az ilyenfajta, általános lakossági ármérséklésre nem lát módot, kimondható: egyelőre értsd: a jövő tavaszi választásokig e körben rezsicsökkentés nem várható.
A MEKH helyzete ugyanakkor rendkívül ellentmondásos. A hatóság 2013-2014-ben a nemzetközi árcsúcsok idején, közgazdaságilag nehezen indokolhatóan, a jelek szerint politikai nyomásra javasolt összesen körülbelül 25 százalékos áram-, gáz- és távhődíjcsökkentést. Ellenben 2014 vége óta a hivatal a nemzetközi áram- és gázárak tartósan megfeleződése ellenére sem indítványoz további mérséklést. Mivel ugyanakkor a hazai energiaszolgáltatók beszerzési költségei töredékükre estek, az iparágban egyre nagyobb luxusprofit halmozódik fel. A korábbi szakértői becsléseket néhány hete Tóth Bertalan konkretizálta: mint arra a szocialista frakcióvezető rávilágított, az állami MVM-nél külön soron nyilvántartott, így elért extrahaszon 2016-ban több mint ötvenmilliárdra rúgott. (Egyesek szerint 2015-ben ennél is több, közel százmilliárd ragadhatott az MVM Zrt.-ben.) Az ellenzéki politikus számításai szerint, ha csak ezt átengednék a lakosságnak, akkor évi 1200 köbméteres fogyasztásig, már most 32 százalékkal lehetne vágni a gázdíjon. A faramuci helyzetre magyarázatot adhat, hogy a kormányzat megszorításai nyomán mára több külföldi energiabefektető át- vagy eladta tevékenységét az államnak. Így a luxusprofit nagyrészt már az Orbán-kormánynál gyűlik. Arról, hogy e százmilliárdokkal a Fidesz-KDNP-nek mi is a célja, értelmezhető nyilatkozatok nem láttak napvilágot. Jóhiszemű olvasat szerint a summát egy esetleges jövőbeni nemzetközi áremelkedés hatásainak a kivédésére tartalékolhatják. A kérdésről a Fidesz-KDNP-politikusok rendre kevéssé követhető, valótlanságokra épülő propaganda-fordulatokat ismételgetnek a rezsicsökkentés értékeinek Brüsszellel szembeni megvédéséről, vagy a rezsi lehetőség szerinti csökkentéséről. Az ilyen felvetést támadásnak beállítva visszatérően a baloldali kormányok alatti áremelésekre emlékeztetnek, miközben lapunk kiszámította: a Fidesz a rezsicsökkentés elmaradásával több pénzt vett ki az emberek zsebéből, mint amennyivel a baloldali kabinetek túlárazták a gázt a tőzsdékhez képest. Brüsszel szintén a MEKH nagyobb függetlenséget követeli.
Bár a szociális rezsicsökkentés lehetősége elvileg még nem süllyedt el, az illetékes államtitkár keddi rezsitájékoztatóján még kérdésre se érintette azt. Az államigazgatás, tehát az ügyben most, novemberben szinte ugyanott tart, mint májusban, amikor a vizsgálatokról Dorkota Lajos - elsőként lapunknak - említést tett. Azóta a kormánysajtó a lapunkban megjelenteket közli, forrásmegjelölés nélkül. Noha a lépésnek leginkább most, a tél küszöbén lenne értelme, sok esély már az áprilisi választásokig sincs.
A szociális rezsicsökkentés szerkezete egyébként alapvetően eltér az általánosétól. Annak forrása ugyanis nem az energiacégek profitja, hanem a köz pénze, vagyis a költségvetés. Ez inkább az IMF és az EU által betiltott, 2004-től 2011-ig alkalmazott gáz- és távhőártámogatásra emlékeztet. Dorkota Lajos lapunknak a lehetséges érintettek közé a nyugdíjasokat, illetve az önkormányzatoknál nyilvántartott rászorulókat sorolta. Kiemelte: nem volt feladatuk se a költségvetési forrásszükséglet vizsgálata, se annak kiszámítása, hogy ki, miként és mennyit kaphatna belőle. A közel egy hónapja felterjesztett anyaguk egy kérdésre választ adott: az EU-ban létezik példa szociális rezsicsökkentésre, így emiatt brüsszeli támadás nem várható.
A MEKH-hatáskörbe tartozó víz- és szemétdíj-csökkentési lehetőségeket egyelőre szintén vizsgálják - közölte kérdésünkre az elnök, aki emlékeztetett az ellátócégek számának nagyságrendi csökkentésével elért hatékonyságjavulásra.
Aradszki András tájékoztatóján alapvetően a rezsipropaganda forrásmegjelölés nélküli, bizonytalan valóságtartalmú, esetenként cáfolt fordulatait ismételte meg. Pontosító kérdéseinkre a szaktárcától lapzártánkig nem érkezett válasz.
A Dorkota Lajos által felvetett ipari rezsicsökkentés az Orbán-kabinet évek óta - mostanság egyre ritkábban - hangoztatott, hasonlóképp még értelmezésre váró célja. A hazai ipari energiaárak ugyanis - a lakosságitól eltérően - nem kötöttek, hanem piaciak: azt a céges vásárlók kegyeiért versengő több tucat hazai kereskedő egyedileg, szabadon határozhatja meg. Egy tollvonással csökkenthető, egységes ipari energiatarifa nem létezik. A kormány hasonló helyzettel szembesült négy éve a PB-rezsicsökkentés kapcsán. Ezt úgy oldották meg, hogy a kereskedőket rendre saját egyedi áraik 10 százalékos visszavágására és annak befagyasztására kötelezték. A közműhivatali elnök felvetéseink kapcsán rögzítette: pont ezért kellene a kérdést alaposan körbejárni. Bár üdvözölné, ha erre a kormány kötelezné szervezetüket, lehetségesnek tartja, hogy már most előtanulmányokat végezzenek.