"Marikám van nekünk ilyenünk?"

Publikálás dátuma
2017.11.02. 06:09
A háziorvosok beszámolói alapján biztosan eltart még egy ideig, amíg napi rutinként használják majd az új rendszert. FOTÓ: SHUTT
Kisebb-nagyobb fennakadások voltak, de végül csak belépett az ország az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe.

November elsejétől kötelezően kell az orvosoknak, a patikusoknak is használniuk az e-egészségügyet. Szerdán jobbára csak ügyeletek működtek az országban, többet felhívtunk, kértük számoljanak be a tapasztalataikról.

A lapunk által megkeresett két fővárosi felnőtt- és egy gyermekügyeleten azt mondták: ők még nem használják, csak dolgoznak. Az egyik ügyeleten a diszpécser rá is kérdezett kolléganőjére: „Marikám, van nekünk ilyenünk?” A választ ugyan nem hallottuk, de végül abban maradtunk, hogy az ügyelet alatt a gyorsaság és nem számítógépes kunsztok a lényegesek.

A Népszavának több háziorvos is arról számolt be, hogy vannak még gondjaik a rendszerhez való csatlakozással, vagy az e-személyi megszerzésével, így biztosan eltart még egy ideig, amíg napi rutinként használják majd az új rendszert. Többen is megemlítették azt, amiről a Magyar Nemzet írt még kedden, hogy rendőrök kézbesítették az e-személyi olvasókat a rendelőjükbe. Komáromi Zoltán háziorvost is vasárnap délután hívta a rendőrség futárszolgálata, hogy hozzák a hiányzó olvasót. A zárt csomagban hármat kapott. Most már öt darab van – mondta, mert az okmányirodában is átvett kettőt. A futár szerint sem volt ritka, hogy a valaki többet kapott, mint amennyit kért – mondja.

Egy másik orvos azt panaszolta, hogy nem sikerült eljutnia a rendszer kipróbálásáig. A program telepítése még csak sikerült valahogy, de aztán jöttek-mentek a jelszavak, végül elakadt. Két óra kínlódás után abbahagyta. „Ha már egyszer kitalálták, miért nem jön ide valaki, és pikk pakk felteszi, beállítja a dolgot, elmagyarázza és kész?” Akiknek sikerült a csatlakozás, azok meg arról panaszkodtak, hogy lassú a recept nyomtatása, és olykor a gép lefelejti a vonalkódokat a vényről.

Úgy tudjuk, mintegy 600 gyógyszertár csatlakozása is késik, mert a számítógépes rendszereiket működtető cégeknek még nem sikerült azt megoldaniuk. Ezeken a helyeken, amíg a szoftver igazítás nem történik meg, nem lehet a recepteket a „felhőben” ellenőrizni.

Fönnakadásról, problémáról nem tudott a rendszer hivatalos indulásának kora délutánján Vartus Gergely miniszteri biztos. Csendesnek ítélte az e-egészségügyben ezt a napot. Hozzátette: november elseje, amúgy is csak a lélektani dátuma a csatlakozásnak, hiszen az adatszolgáltatás már szeptember óta zajlik. Például október utolsó napján több mint 7300 helyről jelentkeztek be, s mintegy 3,5 millió adat fel-, illetve letöltése zajlott.

Kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy az elmúlt hétvégén és a hét elején mintegy 3500 helyre segített eljuttatni a BM futárszolgálata a kártyaolvasókat. Főként oda, ahonnan e-mailben jelezték, hogy a korábban kiszállított mennyiség nem volt elég. Hozzátette: ott, ahová több került, mint amennyire szükség van, az orvosok visszajuttathatják a feleslegeseket vagy akár később póteszközként is használhatják azokat.

Szerző

Visszalőtt az Auróra

Publikálás dátuma
2017.11.02. 06:05
Jobban szerette a hatalom, ha zárva van. FOTÓ: Tóth Gergő

Bizonyossá vált, hogy jogszerűtlen volt mindkét határozat, amellyel az Auróra nevű, ellenzéki programokat és civil szervezeteket is befogadó közösségi tér bezáratásáról döntött a fideszes Kocsis Máté vezette VIII. kerület jegyzője. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ugyanis keddi jogerős ítéletével hatályon kívül helyezte az Auróra-Kert – vagyis a létesítmény kerthelyiségének – bezárását elrendelő határozatot. Az Aurórát működtető kft.-t a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje képviselte, a civil szervezet pedig azt közölte: a bíróság szerint a jegyzőnek nem volt jogalapja a bezáratásra. A mostani ítéletet megelőzően, még augusztusban a közösségi hely zárt részét, az Auróra Kioszkot bezárató önkormányzati határozatot semmisítette meg a Fővárosi Kormányhivatal.

Az Auróra kálváriája – mint arról többször írtunk – a nyáron azzal kezdődött, hogy egy budapesti szélsőjobboldali konferencián Nick Griffin, a hírhedt brit fajvédő Soros György magyarországi főhadiszállásaként írta le a szórakozóhelyet. Mintha csak ennek folytatása lett volna, júniusban rendőrök szállták meg a közösségi teret. Az intézkedés 14 órán keresztül tartott, 117 embert igazoltattak, 15 huszonéves fiatalt állították elő. A nagyszabású akció azonban szerény eredményt hozott: drogterjesztőt nem fogtak, az egy embernél talált legnagyobb „kábítószergyanús növényi anyag” mennyisége pedig nem érte el a 2 grammot. Mindezek után lépett mégis a józsefvárosi önkormányzat, amely rendőri kezdeményessel, lakossági nyomással, közbiztonsági érdekkel, részben pedig a „vonatkozó engedély” hiányával indokolta a bezárást.

Szerző

DK: állampolgárság igen, szavazati jog nem

– Ne Sydney-ből, Caracasból vagy Székelyudvarhelyről döntsék el, hogy milyen legyen a magyar egészségügyi vagy nyugdíjrendszer – többek között emiatt kezd aláírásgyűjtésbe a Demokratikus Koalíció annak érdekében, hogy ne vehessenek részt a választáson azok, akik soha nem éltek Magyarországon, így nem viselik szavazatuk következményeit. Gyurcsány Ferenc, az ellenzéki párt elnöke a távirati iroda szerint hangsúlyozta: az állampolgárságtól nem akarnak megfosztani senkit, de nem látják be, miért a magyarság próbája az, hogy az ország mindennapjaiban nem osztozók perdöntő hatást gyakoroljanak arra, a Magyarországon élők miként éljenek. Azt a volt miniszterelnök elismerte: a választás előtt öt hónappal nem látnak esélyt a választási törvény ilyen tartalmú módosítására, ám az a céljuk, hogy a hatalom „meghallja az emberek szavát”.

Gyurcsány szerint ugyanis Orbán Viktorék 2004 óta folyamatosan tematizálják a közbeszédet, és szembeállítanak magyart magyarral. – Az a kérdés, hogy miként kell együttműködnie a trianoni trauma után a határon belül maradt és a határon kívül rekedt magyarságnak – fogalmazott a DK elnöke, hozzátéve: ő miniszterelnökként azt képviselte, hogy uniós tagságunk révén a trianoni trauma felszámolható. Ám a kettős állampolgársággal járó szavazati jog nem ezt, hanem a mai kormány hatalmi érdekeit szolgálja. A volt kormányfő szerint ugyanis a 2014-es országgyűlési választáson a Fidesz a határon túli magyarok szavazatával szerzett kétharmados többséget. „Az ehhez szükséges egy mandátum a határon túlról jött” – jelentette ki. Itt érdemes felidézni az akkori adatokat: az érvényes levélszavazatok 95,49 százalékát a Fidesz-KDNP pártszövetség kapta, a Jobbikra 2,28 százalék, a baloldali összefogásra 1,16 százalék, az LMP-re pedig 0,45 százalék voksolt (összesen 128 ezer érvényes határon túli voksról volt szó – a szerk.)

Gyurcsány bejelentése nem aratott osztatlan sikert a pártok körében.

Szerző