A magyarok fele otthagyná munkahelyét

Publikálás dátuma
2017.11.03 06:07

Három év után már a kilépésen gondolkodnak a magyar munkavállalók, és rohamosan csökken a munkahely iránti elkötelezettségük – derül ki az Aon Hewitt humánerőforrás-tanácsadó legfrissebb felméréséből, amelynek során 95 cég közel 50 ezer dolgozóját kérdezték meg. Eszerint egy átlagos magyar vállalatnál a dolgozók mindössze 60 százaléka elkötelezett; ők azok, akik szívesen ajánlják a munkahelyüket másoknak, nem terveznek állást változtatni, és elváráson felül teljesítenek. A munkavállalók egyre kritikusabbak, nyilván nem függetlenül attól, hogy a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben úgy érzik, könnyebben találnának másik állást.

A kormány a munkaerőhiányt kikényszerített béremelésekkel próbálja orvosolni, és a cégek is többnyire magasabb fizetésekkel igyekeznek magukhoz csalogatni, illetve megtartani a dolgozókat. Ám ezzel mindössze azt sikerült elérni, hogy a munkavállalóknak most egy kicsit nagyobb része – 46 százaléka - elégedett a fizetésével, mint tavaly. Ugyanakkor hiába érzik magukat jobban megfizetve a dolgozók, mindez nincs hatással az elkötelezettségükre.

A Legjobb Munkahelyek
250 fő alatti cégek
AbbVie Gyógyszerkereskedelmi Kft.
ARM Hungary
Dél-100 Kft.
Faulhaber Motors Hungaria Kft.
Fétis Kft.
Gránit Pólus Csoport
Hilti Hungária Kft.
HRP Europe Kft.
MKB-Euroleasing, az MKB csoport tagja
PepsiCo Magyarország (FÁÜ Zrt.)
250 és 1000 fő közötti cégek
B.Braun Avitum Hungary Zrt.
EuroFamily
GlaxoSmithKline Biologicals Kft.
JYSK Kft.
1000 fő feletti cégek
Decathlon Magyarország

Tehát önmagában a béremelés nem jelent megoldást a munkaerőhiányra és -elvándorlásra, a háttérteljesítmény növekedése nélkül viszont akár még rosszabb helyzetet is okozhat. A túl gyors bérfelzárkóztatás produktivitás-növekedés nélkül romló fizetési mérleget és csökkenő versenyképességet eredményezhet: erre figyelmeztették nemrégiben elemzők Lengyelországot, ahol egyébként hat százalékos volt a bérnövekedés, míg Magyarországon 11,5.

Oszkó Péter, az OXO Group managing partnere szerint ez a növekedés csak akkor nem lesz „öngyilkosság”, ha a vállalatoknál ugyanilyen mértékű termelékenység-növekedés indul el, és ugyanilyen mértékben fejlődik az ezt támogató szervezeti kultúra. Alapvetően ugyanis nem a magyar munkavállalók tehetségével van gond, hanem a vállalatok szervezeti kultúrájával.

Ha az innovációs kultúra nem jelenik meg a cégeknél, a fejlesztési források önmagukban nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a magyar gazdaság a technológiák rendkívül gyors változásaival - a robotizáció, a 3D-s nyomtatás terjedésével, az online kereskedelem bővülésével, az elektromos autók vagy a mesterséges intelligencia megjelenésével. Hiába öntünk dömpingszerűen pénzt a gazdaságba; ha a cégek két generációval korábbi fejlesztésre veszik igénybe a forrásokat, akkor csak a maradi üzleti gondolkodásnak adunk lehetőséget a túlélésre és egy lemaradó állapotot konzerválunk - fejtegette a volt pénzügyminiszter a HR-szakma képviselői előtt a HR-Festen.

A cégek számára nagy kihívás, hogy elmennek a dolgozóik, mert magasabb bért kínálnak nekik külföldön. Ennek oka Oszkó Péter szerint az, hogy a magyar munkaadók jóval kevésbé tudják kiaknázni dolgozóik szaktudását, mint tőlünk nyugatabbra: ezért alacsonyabb a termelékenység és kevesebb a bér. Nemzetközi mérések is igazolják, hogy Magyarország innovációs képessége jó – a régióban csak Észtország előzi meg hazánkat -, de ez a termelékenységben és a versenyképességében nem jelenik meg. Ezért nem a tehetségekért kell harcolni: az értékes magyar munkaerőt kell hatékonyan hadrendbe állítani, akkor fog javulni a teljesítmény, és akkor emelkednek majd a bérek, nem pedig fordítva – szögezte le.

Összecseng ezzel az Aon Legjobb Munkahelyek listája is, amelyet 17. alkalommal állítottak össze, vizsgálva többek között a cégeken belüli karrier- és szakmai fejlődési lehetőségekkel való elégedettséget, valamint a dolgozók vezetőségbe vetett bizalmát. A 15 díjazott cég a gyógyszeripar és a kereskedelem mellett az IT, a termelés és a pénzügyi szolgáltatás területén működik, a díjazottak kétharmada 250 fő alatti vállalat. Ezek a cégek vonzzák és megtartják a tehetségeket, valamint az embert látják a vállalat legértékesebb erőforrásának. Természetes, hogy minden kollégát bevonnak a stratégia alakításába, teret adnak az új ötleteknek. Munkavállalóik 82 százaléka szerint a felsővezetés jól irányítja a vállalatot, 81 százalékuk elkötelezett a cég iránt. Ezeknek a vállalatoknak ráadásul nemcsak a dolgozói elégedettebbek – mutatott rá György Máté, az Aon Legjobb Munkahelyek program projektvezetője –, hanem üzleti eredményességben is felülmúlják - 20 százalékkal - az átlagos magyar vállaltokat.

2 milliárdot költ a Fradi hibrid focipályákra - A fejlesztésekre egyetlen cég jelentkezett

Publikálás dátuma
2019.04.19 12:36

Fotó: Google Earth
A pénzből 3 pálya épül öntözőrendszerrel és pályafűtéssel - vette észre az mfor.hu.
Az uniós közbeszerzési értesítőben pénteken megjelent hirdetmény szerint a Ferencvárosi Torna Club közel 2 milliárd forintból végez sporttechnológiai fejlesztéseket a Népligeti Edzőcentrum területén tervezett hibrid focipályákkal kapcsolatban - írja a portál.    A feladatra egyetlen vállalkozás jelentkezett, akivel április 5-én meg is kötötték már a szerződést. A nyertes vállalkozás, a tatabányai székhelyű EBP Építő Group Kft. nettó 1,96 milliárd forintot kap, ha elvégzi a kért feladatokat. Eszerint a Ganz pályán, a Center pályán és a Száger pályán kell élőfüves pályát kialakítani automata öntözőrendszerrel, pályafűtéssel és vízelvezető rendszerrel.   
Az EBP Építő Group közvetett tulajdonosai Csurgó Gábor és Jankó József. A cég ezzel a munkával több évnyi bevételéhez juthat majd hozzá. A nyilvános céges beszámolók szerint ugyanis a 2013-ban alapított társaság legjobb éve 2015 volt, akkor sikerült valamivel több mint félmilliárdos árbevételt elérniük. 2017-ben mindössze 346 millió folyt be a kasszába, amiből a végén 20,7 millió nyereség maradt. A honlapjuk szerint eddig főként tatabányai munkákat tudtak megszerezni. Referenciáik között a polgármesteri hivatal földszintjének és első emeletének teljes átalakítása, egy óvoda akadálymentesítése és energetikai felújítása és hőközpont kiváltása szerepel.

A kormány megemeli a biztonsági gázkészletet, de ne aggódjon, nem a fogyasztóknak kedvez

Publikálás dátuma
2019.04.19 08:23

Fotó: Népszava
A kormány - vélhetőleg főképp az orosz-ukrán gázvitára hivatkozva - harmadával megemeli a stratégiai gázkészletet. A lépés ugyanakkor valószínűleg ismét kevéssé a fogyasztóknak, sokkal inkább Orbán Viktor gazdasági hátországának kedvez.
A kormány mintegy 21 százalékkal megnöveli a biztonsági (stratégiai) gázkészletet – derül ki a nagypéntek előtti éjszaka megjelent Magyar Közlönyből. Az illetékes Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, mutatván, hogy az ünnepek alatt is szívén viseli a téma iránt érdeklődők szellemi képességeinek karban tartását, a mennyiséget a szokásos köbméter helyett megawattórában (MWh) adta meg (pedig közölhette volna kilokalóriában, megawattszekundumban, pikoelektronvoltban, vagy akár tehetett volna mást is). Ez forrásaink szerint 1450 millió köbméter, ami 250 millió köbméterrel, 21 százalékkal több a jelenlegi szabály szerinti 1200 millió köbméternél. (Korábban lapunk 34,15 megajoule-os gázfűtőértékkel számolva 1620 millió köbméterre jutott, de ezt kormányközelről lefelé módosították.)
A biztonsági gázkészlet megnövelésének az Orbán-kormány némi minipánik-keltéssel ágyazott meg. Ennek alapja, hogy idén év végén lejár az orosz gáz nyugati irányú szállításaira kötött orosz-ukrán szerződés, és kevés az esély a hosszabbításra. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter márciusban arról állapodott meg az orosz gázszállításokért felelő állami Gazprom vezetőjével, hogy a jövőre szükséges gázmennyiséget határainkon belül már idén letároljuk.

A hazai gáztárolórendszert a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint tavaly és azelőtt 4,6-4,7 milliárd köbméterre töltötték fel. Az érintett társaságok honlapján található adatok alapján az állami MVM tulajdonában álló Magyar Földgáz-tároló (MFGT) Zrt. négy egységének befogadó-képessége valamivel több mint 4,4 milliárd, az állami MFB többségi tulajdonában álló MMBF algyői, Szőreg-I jelű egységének pedig 1,2 milliárd köbméter biztonsági és 700 millió köbméter kereskedelmi célú tárolója van. Ez összesen nagyjából 6,4 milliárd köbméter. Vagyis az egységekben telente eddig üres maradt cirka 1,7 milliárd köbméter. A MEKH adatai szerint a mostani télen 4,36 milliárd köbméter gáz fogyott. Ezt elméletileg fedezné a tárolókban lévő gáz, ám abból az 1,2 milliárd köbméter stratégiai készlet csak vész esetén szabadítható fel. A biztonsági tartalék használata nélkül megmaradó 3,5 milliárd köbméter pedig – teljes behozatali stop mellett - már nem lenne elegendő a hazai igények kielégítésére. Kétségtelen ugyanakkor, hogy ha idén csurig töltenék a tárolókat, az így felgyülemlő mennyiséggel elméletileg képes lennénk kihúzni egy nem túl cudar telet. Ráadásul emellett rendelkezésre áll a körülbelül 1,7 milliárd köbméteres belföldi gáztermelés is.

Mindazonáltal figyelembe kell venni az egységek napi kitárolási képességét is. Ez az MFGT esetében napi 54 millió köbméter, ami ráadásul a töltöttség apadásával – a tél vége felé – akár meg is feleződhet. A belföldi termelés, illetve az MMBF a stratégiai tárolón kívül ezt még további mintegy 5-5 millió köbméterrel dobják meg, ami tehát napi legfeljebb 64 millió köbméter. Ez viszont nem lesz elegendő a leghidegebb napok igényeinek kielégítésére. A MEKH a mostani téli csúcsot ugyanis tavaly december 19-én 65 millió köbméteren mérte, de tavaly év elején állt a mutató 66,5, 2017 januárjában 70, sőt, 2006 elején pedig 90 millió köbméter felett is.

Teljes behozatali stop esetén tehát bizton állítható, hogy a leghidegebb napokon már igénybe kellene venni a napi 20 millió köbméter kitárolására alkalmas stratégiai tárolót is.

Egy ilyen eseményre a legnagyobb szüksége éppenséggel magának a stratégiai tárolónak lenne, azt ugyanis mindeddig az Orbán-kormány gazdasági hátországának megtámogatásán kívül nemigen használták semmire. A biztonsági gázkészletek felhalmozásának ötletét a 2006-os első orosz gázstop napjaiban még Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök vetette fel, amit 2010-re a Mol ki is alakított az algyői, nagyjából letermelt gázmezőjéből. A kiépítés 150 milliárdos, valamint a készletek több tízmilliárdos költségét egy bonyolult, hiteleket is magába foglaló rendszeren, illetve az elvileg energiacégek tulajdonolta, valójában az állam hathatós befolyása alatt álló Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetségen (MSZKSZ) keresztül az adófizetők és a hazai gázfogyasztók állják – utóbbiak a számla kötelező tétele révén.
Az Orbán-kabinet a 2010-es választások után kezdetben látszólag ellenségesen állt a – nemzetközileg kétségkívül párját ritkító - stratégiai gázkészletezéshez. Így a kötelező szintet több lépcsőben 615 millió köbméterig csökkentette. Ám 2017-re két lépéssel visszaállították az eredeti, 1,2 milliárdos szintet. Ezalatt azonban lassan kiderült, hogy bonyolult szerződésrendszerek révén a ki- és betárolásból is végül leginkább a kormányfő-közeli MET tehetett – legalábbis az MSZP számításai szerint - akár több mint százmilliárdos profitra is szert, főképp a hazai gázfogyasztók és az állam kárára.
Az Orbán-kabinet ugyanakkor most a ló másik oldalára látszik átesni. Így egy, a napokban hozott törvénycsomagba rejtve eltörölték a nem energetikai célú gázvásárlók stratégiaijárulék-mentességét, ami több milliárdos többletbevételt hoz az MSZKSZ konyhájára - mégpedig leginkább Bige László Nitrogénművekje kárára. Ennek parlamenti vitájában Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára nem is rejtette véka alá: azért kell a pénz, hogy a kormány 200-450 millió köbméterrel megemelje a stratégiai készleteket. A jelek szerint most az alsó határhoz közelítő értékről döntöttek. Sokan nem csodálkoznának, ha a stratégiai gázt ismét a MET szállítaná, amit éppenséggel Bige László üzleti ellenlábasához, a kormányfővel jó kapcsolatokat ápoló Csányi Sándorhoz is közel sorolnak.
További kérdés, hogy hová kerül a 250 millió köbméter plusz gáz. Mindazonáltal a kormány stratégiai célra más tárolókat is átminősíthetővé tett. A fejlemények tükrében az is különös fénytörést kap, hogy a kabinet értékesítené az MMBF MFB-többségét a kisebbségi részt birtokló MSZKSZ-nek. Mindezen előkészületek nyomán ugyanakkor talán tényleg eljön a pillanat, hogy az ország végre hasznosítja forintszázmilliárdokért fenntartott stratégiai tárolóját.
Ám ez cseppet sem biztos. Magyarország nyugati, illetve újonnan kiépített északi gázvezetékén ugyanis elméletileg teljes mértékben pótolható lenne az ukrán oldali gázbetáplálás. Kérdés ugyanakkor, oda honnan kerül gáz. Egy tényleges orosz-ukrán csapelzárás ugyanis komolyan felbolydíthatja a térség gázkereskedelmét. Még ha a nyugat felől vásárolt gázmolekulák nincsenek is „felcímkézve”, egy ilyen tényleges lépés kelthet időszakos hiányt. Ugyan az ukrán hálózat kiváltására gőzerővel épül az Északi Áramlat nevezetű, Oroszországot és Németországot a tenger alatt összekötő gázvezeték második üteme, illetve Bulgária és Szerbia is ígéretet tett a török-bolgár határon véget érő Török Áramlat meghosszabbítására, Orbán Viktor és Szijjártó Péter nyilatkozatai dacára nehezen hihető, hogy e két irány már jövőre teljesen kiválthatná az ukránt. Mindemellett, több-kevesebb sikerrel, horvát és román irányból is igyekszünk gázhoz jutni. Ugyanakkor - az ezzel ellentétes nyilatkozatháború dacára - cseppet sem biztos, hogy az orosz-ukrán vita nyomán január elsején tényleg teljesen elzárják Közép-Európa keleti gázcsapját. Habár tehát az orosz-ukrán ellentét okozhat némi idegességet kormánykörökben (ami az államiberuházás-érdekelt energialobbi fő hajtóereje), nagy valószínűséggel jövő húsvétkor is főzhetjük a tojást és a sonkát gázon.

Nem nő a díj

Az jogszabályi változtatások révén csökkentek a tárolási díjak, így a stratégiai készletek 1200 millió köbméterről 1450 millió köbméterre emelése miatt nem kell növelni a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) tagdíját - közölte az ügy kapcsán lapunkkal Bártfai Béla, az MSZKSZ vezérigazgatója. (A szervezet tagdíját a hazai energiacégek fizetik, amit azok lényegében a fogyasztóktók szednek be, például biztonsági készletezési díj címén.) A pótlólagos készleteket az MSZKSZ az eddigieknek megfelelően hitelből vásárolja meg, napi tőzsdei áron. Az MMBF 51 százalékának megvételét célzó tárgyalásaik pedig biztatók - tette hozzá kérdésünkre a vezérigazgató.

Frissítve: 2019.04.19 18:21