A magyarok fele otthagyná munkahelyét

Publikálás dátuma
2017.11.03 06:07

Három év után már a kilépésen gondolkodnak a magyar munkavállalók, és rohamosan csökken a munkahely iránti elkötelezettségük – derül ki az Aon Hewitt humánerőforrás-tanácsadó legfrissebb felméréséből, amelynek során 95 cég közel 50 ezer dolgozóját kérdezték meg. Eszerint egy átlagos magyar vállalatnál a dolgozók mindössze 60 százaléka elkötelezett; ők azok, akik szívesen ajánlják a munkahelyüket másoknak, nem terveznek állást változtatni, és elváráson felül teljesítenek. A munkavállalók egyre kritikusabbak, nyilván nem függetlenül attól, hogy a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben úgy érzik, könnyebben találnának másik állást.

A kormány a munkaerőhiányt kikényszerített béremelésekkel próbálja orvosolni, és a cégek is többnyire magasabb fizetésekkel igyekeznek magukhoz csalogatni, illetve megtartani a dolgozókat. Ám ezzel mindössze azt sikerült elérni, hogy a munkavállalóknak most egy kicsit nagyobb része – 46 százaléka - elégedett a fizetésével, mint tavaly. Ugyanakkor hiába érzik magukat jobban megfizetve a dolgozók, mindez nincs hatással az elkötelezettségükre.

A Legjobb Munkahelyek
250 fő alatti cégek
AbbVie Gyógyszerkereskedelmi Kft.
ARM Hungary
Dél-100 Kft.
Faulhaber Motors Hungaria Kft.
Fétis Kft.
Gránit Pólus Csoport
Hilti Hungária Kft.
HRP Europe Kft.
MKB-Euroleasing, az MKB csoport tagja
PepsiCo Magyarország (FÁÜ Zrt.)
250 és 1000 fő közötti cégek
B.Braun Avitum Hungary Zrt.
EuroFamily
GlaxoSmithKline Biologicals Kft.
JYSK Kft.
1000 fő feletti cégek
Decathlon Magyarország

Tehát önmagában a béremelés nem jelent megoldást a munkaerőhiányra és -elvándorlásra, a háttérteljesítmény növekedése nélkül viszont akár még rosszabb helyzetet is okozhat. A túl gyors bérfelzárkóztatás produktivitás-növekedés nélkül romló fizetési mérleget és csökkenő versenyképességet eredményezhet: erre figyelmeztették nemrégiben elemzők Lengyelországot, ahol egyébként hat százalékos volt a bérnövekedés, míg Magyarországon 11,5.

Oszkó Péter, az OXO Group managing partnere szerint ez a növekedés csak akkor nem lesz „öngyilkosság”, ha a vállalatoknál ugyanilyen mértékű termelékenység-növekedés indul el, és ugyanilyen mértékben fejlődik az ezt támogató szervezeti kultúra. Alapvetően ugyanis nem a magyar munkavállalók tehetségével van gond, hanem a vállalatok szervezeti kultúrájával.

Ha az innovációs kultúra nem jelenik meg a cégeknél, a fejlesztési források önmagukban nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a magyar gazdaság a technológiák rendkívül gyors változásaival - a robotizáció, a 3D-s nyomtatás terjedésével, az online kereskedelem bővülésével, az elektromos autók vagy a mesterséges intelligencia megjelenésével. Hiába öntünk dömpingszerűen pénzt a gazdaságba; ha a cégek két generációval korábbi fejlesztésre veszik igénybe a forrásokat, akkor csak a maradi üzleti gondolkodásnak adunk lehetőséget a túlélésre és egy lemaradó állapotot konzerválunk - fejtegette a volt pénzügyminiszter a HR-szakma képviselői előtt a HR-Festen.

A cégek számára nagy kihívás, hogy elmennek a dolgozóik, mert magasabb bért kínálnak nekik külföldön. Ennek oka Oszkó Péter szerint az, hogy a magyar munkaadók jóval kevésbé tudják kiaknázni dolgozóik szaktudását, mint tőlünk nyugatabbra: ezért alacsonyabb a termelékenység és kevesebb a bér. Nemzetközi mérések is igazolják, hogy Magyarország innovációs képessége jó – a régióban csak Észtország előzi meg hazánkat -, de ez a termelékenységben és a versenyképességében nem jelenik meg. Ezért nem a tehetségekért kell harcolni: az értékes magyar munkaerőt kell hatékonyan hadrendbe állítani, akkor fog javulni a teljesítmény, és akkor emelkednek majd a bérek, nem pedig fordítva – szögezte le.

Összecseng ezzel az Aon Legjobb Munkahelyek listája is, amelyet 17. alkalommal állítottak össze, vizsgálva többek között a cégeken belüli karrier- és szakmai fejlődési lehetőségekkel való elégedettséget, valamint a dolgozók vezetőségbe vetett bizalmát. A 15 díjazott cég a gyógyszeripar és a kereskedelem mellett az IT, a termelés és a pénzügyi szolgáltatás területén működik, a díjazottak kétharmada 250 fő alatti vállalat. Ezek a cégek vonzzák és megtartják a tehetségeket, valamint az embert látják a vállalat legértékesebb erőforrásának. Természetes, hogy minden kollégát bevonnak a stratégia alakításába, teret adnak az új ötleteknek. Munkavállalóik 82 százaléka szerint a felsővezetés jól irányítja a vállalatot, 81 százalékuk elkötelezett a cég iránt. Ezeknek a vállalatoknak ráadásul nemcsak a dolgozói elégedettebbek – mutatott rá György Máté, az Aon Legjobb Munkahelyek program projektvezetője –, hanem üzleti eredményességben is felülmúlják - 20 százalékkal - az átlagos magyar vállaltokat.

Sztrájkbizottság alakult a Hankooknál

Publikálás dátuma
2019.02.23 11:58

Fotó: Shutterstock
Pattanásig feszült a helyzet a dunaújvárosi Hankook gumigyárban, ahol a cégvezetés egyoldalúan felfüggesztette a szakszervezettel folytatott bértárgyalásokat, befagyasztotta a konzultációt. Tájékoztató formájában arról értesítették a dolgozókat, hogy az Üzemi Tanács javaslatait fogják majd figyelembe venni a béremeléskor, holott bérmegállapodásra csak a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezete jogosult, az Üzemi Tanács nem! A cégvezetés február 20-ra ígérte az újabb konzultációt, ezen képviselője nem jelent meg, érdemi javaslatot nem küldött, s azzal húzza az időt, hogy nem volt módja a távol-keleti tulajdonossal egyeztetni. A szakszervezet, melybe az év végi bónusz késedelmes kifizetése miatt tömegesen lépnek be a munkavállalók, a vezetés lépésére válaszul megalakította a sztrájkbizottságot, és hangsúlyozzák: törvényes úton fogják megakadályozni, hogy a cégvezetés semmibe vegye jogaikat! 
Szerző
Témák
sztrájk

Felminősítette Magyarországot a Fitch

Publikálás dátuma
2019.02.23 09:03
A kép illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Felminősítette Magyarországot a Fitch Ratings, egyebek mellett a magyar külső adósságpozíció gyors javulásával indokolva a lépést.
A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy egy fokozattal "BBB"-re javította a devizában és forintban fennálló hosszú futamidejű magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az eddigi "BBB mínusz"-ról. Az új osztályzat kilátása stabil. Egy héten belül ez a magyar szuverén adósságkötelezettségek második felminősítése. Múlt pénteken a Standard & Poor's pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) szintén egy fokozattal "BBB/A-2"-re javította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az addigi "BBB mínusz/A-3"-ról. Az S&P új magyar osztályzatának kilátása szintén stabil. A Fitch és az S&P lépése nyomán a három piacvezető globális hitelminősítő közül jelenleg már csak a Moody's Investors Service tartja nyilván Magyarországot a befektetési ajánlású kategória alapszintjén, "Baa3" besorolással. A Moody's e besorolása a Fitch és az S&P módszertanában a "BBB mínusz"-nak felel meg. A magyar besorolásokra immár mindhárom hitelminősítő stabil kilátást tart érvényben. A múlt heti és a mostani felminősítés előtt a Standard & Poor's és a Fitch Ratings egyaránt pozitív kilátást tartott érvényben a magyar szuverén adósbesorolásra, a Moody's osztályzati kilátása azonban évek óta stabil. A Fitch már korábban utalást tett a magyar államadós-besorolás idei felminősítésének lehetőségére. A közép- és kelet-európai térség szuverén adósminőségi mutatóiról nemrégiben összeállított, 2019-re szóló, Londonban ismertetett éves helyzetértékelésében a cég felidézte, hogy - a tanulmány bemutatása idején - a régióban Magyarországgal együtt összesen hét államadóst tartott nyilván felminősítés lehetőségét jelző pozitív besorolási kilátással, és mivel e pozitív kilátások már 2017 óta érvényben vannak, ez "felfelé ható minősítési lendületet ad" a térségnek 2019-ben. A magyar államadós-besorolás pénteki felminősítésének indoklásában a Fitch Ratings kiemelte, hogy saját számítási módszere alapján a hazai össztermékhez (GDP) mért nettó külső magyar adósságráta a 2013-2017-es időszak 34,4 százalékos átlagáról tavalyig 10,2 százalékra csökkent. A Fitch megjegyzi, hogy a listáján hasonló besorolással szereplő szuverén adósok nettó külső adósságrátájának mediánértéke jelenleg 7,8 százalék. A hitelminősítő szerint a magyar külső nettó adósságráta csökkenésének fő okai között van a folyómérleg-egyenleg folyamatos - jóllehet most már szűkülő - többlete, a stabil külföldi működőtőke-beáramlás, valamint az Európai Uniótól érkező folyósítások. A Fitch elemzése szerint a külső likviditási ráta is jelentősen, a 2012-2017-es időszak 95 százalékos átlagáról 138 százalékra javult, jóllehet továbbra is elmarad a hasonló besorolású szuverén adósok 153,5 százalékos mediánértékétől. A hitelminősítő szerint az, hogy a magyar folyómérleg-egyenleg tavaly az erőteljes hazai kereslet ellenére is a GDP 1,1 százalékára becsülhető többletben maradt, a magyar gazdaság, különösen a szolgáltatási szektor versenyképességének javulását tükrözi. A Fitch Ratings várakozása szerint a magyar folyómérleg-egyenleg GDP-arányos többlete az idén 0,8 százalékra csökken, elsősorban a gyengébb külső kereslet miatt, de 2020-ban ismét 1,1 százalékra bővül. A cég hangsúlyozza, hogy a magyar folyómérleg-pozíció mindenképpen kedvező a Fitch listáján "BBB" besorolással szereplő többi szuverén adóséhoz képest, ezek mediánszintje ugyanis jelenleg mínusz 1,3 százalék. A Fitch Ratings várakozása szerint a magyar folyómérleg-egyenleg és a nettó közvetlen külföldi tőkebeáramlás értéke a 2019-2020-as időszak átlagában a hazai össztermék 2,4 százaléka lesz, vagyis ez a mutató szintén meghaladja a "BBB" besorolási kategória 1,7 százalékos mediánértékét. A hitelminősítő szerint a felminősítés tényezői közé tartozik az is, hogy a hazai össztermékhez mért magyar államadósság-ráta változatlanul lefelé tartó pályán van. A Fitch előrejelzése szerint ez a mutató a 2012-2017-es időszak 75,2 százalékos átlaga után az idén 68 százalékra, 2020-ban 66 százalékra csökken. Jóllehet a GDP-arányos magyar államadósság-ráta még mindig magasabb az azonos besorolású szuverén adósok 38,5 százalékos jelenlegi mediánszintjénél, a Fitch azonban úgy ítéli meg, hogy a viszonylag erőteljes magyar finanszírozási rugalmasság - amely a devizában denominált adósság alacsony arányából és a nem rezidens befektetők kezén lévő államadósság-hányad csökkenéséből ered - részben enyhíti a kockázatokat. A Fitch megjegyzi, hogy a magyar adósságszolgálati teher alacsonyabb az azonos besorolású adósok mediánjánál. A cég az EU-hoz fűződő viszonyt taglalva megemlíti, hogy erősödnek a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok. A Fitch elemzői azonban nem várják, hogy a hetedik cikkely szerint eljárás az idén jelentősen előrehaladna, bár megítélésük szerint az EU-folyósítások 2021-től javasolt csökkentése kiélezheti a viszonyt. Az elemzés szerint a magyar bankszektor stabil, tőkeellátottsága bőséges, a nem teljesítő kinnlevőség-hányad csökken, a tavalyi harmadik negyedévben már nem haladta meg az 5,6 százalékot, miközben a hitelkiáramlás változatlanul erőteljes. A 4,8 százalékosra becsült tavalyi gazdasági növekedés valószínűleg ciklikus tetőzést jelentett, de a beruházási aktivitás és a háztartási fogyasztás az előrejelzési távlatban továbbra is robusztus mértékben hozzájárul majd a magyar gazdaság növekedéséhez - jósolja a Fitch Ratings pénteki elemzése. 
Szerző