A magyarok fele otthagyná munkahelyét

Publikálás dátuma
2017.11.03. 06:07

Három év után már a kilépésen gondolkodnak a magyar munkavállalók, és rohamosan csökken a munkahely iránti elkötelezettségük – derül ki az Aon Hewitt humánerőforrás-tanácsadó legfrissebb felméréséből, amelynek során 95 cég közel 50 ezer dolgozóját kérdezték meg. Eszerint egy átlagos magyar vállalatnál a dolgozók mindössze 60 százaléka elkötelezett; ők azok, akik szívesen ajánlják a munkahelyüket másoknak, nem terveznek állást változtatni, és elváráson felül teljesítenek. A munkavállalók egyre kritikusabbak, nyilván nem függetlenül attól, hogy a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben úgy érzik, könnyebben találnának másik állást.

A kormány a munkaerőhiányt kikényszerített béremelésekkel próbálja orvosolni, és a cégek is többnyire magasabb fizetésekkel igyekeznek magukhoz csalogatni, illetve megtartani a dolgozókat. Ám ezzel mindössze azt sikerült elérni, hogy a munkavállalóknak most egy kicsit nagyobb része – 46 százaléka - elégedett a fizetésével, mint tavaly. Ugyanakkor hiába érzik magukat jobban megfizetve a dolgozók, mindez nincs hatással az elkötelezettségükre.

A Legjobb Munkahelyek
250 fő alatti cégek
AbbVie Gyógyszerkereskedelmi Kft.
ARM Hungary
Dél-100 Kft.
Faulhaber Motors Hungaria Kft.
Fétis Kft.
Gránit Pólus Csoport
Hilti Hungária Kft.
HRP Europe Kft.
MKB-Euroleasing, az MKB csoport tagja
PepsiCo Magyarország (FÁÜ Zrt.)
250 és 1000 fő közötti cégek
B.Braun Avitum Hungary Zrt.
EuroFamily
GlaxoSmithKline Biologicals Kft.
JYSK Kft.
1000 fő feletti cégek
Decathlon Magyarország

Tehát önmagában a béremelés nem jelent megoldást a munkaerőhiányra és -elvándorlásra, a háttérteljesítmény növekedése nélkül viszont akár még rosszabb helyzetet is okozhat. A túl gyors bérfelzárkóztatás produktivitás-növekedés nélkül romló fizetési mérleget és csökkenő versenyképességet eredményezhet: erre figyelmeztették nemrégiben elemzők Lengyelországot, ahol egyébként hat százalékos volt a bérnövekedés, míg Magyarországon 11,5.

Oszkó Péter, az OXO Group managing partnere szerint ez a növekedés csak akkor nem lesz „öngyilkosság”, ha a vállalatoknál ugyanilyen mértékű termelékenység-növekedés indul el, és ugyanilyen mértékben fejlődik az ezt támogató szervezeti kultúra. Alapvetően ugyanis nem a magyar munkavállalók tehetségével van gond, hanem a vállalatok szervezeti kultúrájával.

Ha az innovációs kultúra nem jelenik meg a cégeknél, a fejlesztési források önmagukban nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a magyar gazdaság a technológiák rendkívül gyors változásaival - a robotizáció, a 3D-s nyomtatás terjedésével, az online kereskedelem bővülésével, az elektromos autók vagy a mesterséges intelligencia megjelenésével. Hiába öntünk dömpingszerűen pénzt a gazdaságba; ha a cégek két generációval korábbi fejlesztésre veszik igénybe a forrásokat, akkor csak a maradi üzleti gondolkodásnak adunk lehetőséget a túlélésre és egy lemaradó állapotot konzerválunk - fejtegette a volt pénzügyminiszter a HR-szakma képviselői előtt a HR-Festen.

A cégek számára nagy kihívás, hogy elmennek a dolgozóik, mert magasabb bért kínálnak nekik külföldön. Ennek oka Oszkó Péter szerint az, hogy a magyar munkaadók jóval kevésbé tudják kiaknázni dolgozóik szaktudását, mint tőlünk nyugatabbra: ezért alacsonyabb a termelékenység és kevesebb a bér. Nemzetközi mérések is igazolják, hogy Magyarország innovációs képessége jó – a régióban csak Észtország előzi meg hazánkat -, de ez a termelékenységben és a versenyképességében nem jelenik meg. Ezért nem a tehetségekért kell harcolni: az értékes magyar munkaerőt kell hatékonyan hadrendbe állítani, akkor fog javulni a teljesítmény, és akkor emelkednek majd a bérek, nem pedig fordítva – szögezte le.

Összecseng ezzel az Aon Legjobb Munkahelyek listája is, amelyet 17. alkalommal állítottak össze, vizsgálva többek között a cégeken belüli karrier- és szakmai fejlődési lehetőségekkel való elégedettséget, valamint a dolgozók vezetőségbe vetett bizalmát. A 15 díjazott cég a gyógyszeripar és a kereskedelem mellett az IT, a termelés és a pénzügyi szolgáltatás területén működik, a díjazottak kétharmada 250 fő alatti vállalat. Ezek a cégek vonzzák és megtartják a tehetségeket, valamint az embert látják a vállalat legértékesebb erőforrásának. Természetes, hogy minden kollégát bevonnak a stratégia alakításába, teret adnak az új ötleteknek. Munkavállalóik 82 százaléka szerint a felsővezetés jól irányítja a vállalatot, 81 százalékuk elkötelezett a cég iránt. Ezeknek a vállalatoknak ráadásul nemcsak a dolgozói elégedettebbek – mutatott rá György Máté, az Aon Legjobb Munkahelyek program projektvezetője –, hanem üzleti eredményességben is felülmúlják - 20 százalékkal - az átlagos magyar vállaltokat.

Szerző

Gyengült csütörtökön a forint

Publikálás dátuma
2017.11.02. 20:10
Fotó: Shutterstock
Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi devizapiacon. A font-sterlinggel és a cseh koronával szemben viszont erősödött.

Az eurót a kora reggeli 310,73 forint után este fél hétkor 311,30 forinton jegyezték. A dollár árfolyama 266,59 forintról 266,95-re, a svájci franké pedig 266,78 forintról 267,13-ra emelkedett. Az euró csütörtökön 0,37 százalékkal 1,1662 dollárra erősödött.

Csütörtökön a brit és a cseh jegybank emelt alapkamatot, amit a font-sterling és a cseh korona árfolyamának a gyengülése követett. Elemzők mindkét esetben azzal magyarázták a várakozásaikkal szemben bekövetkezett árfolyamgyengülést, hogy a jegybankok a vártnál kevésbé meredeken emelkedő monetáris szigorítási pályát helyeztek kilátásba.

A font-sterling este 1,80 százalékkal állt gyengébben az euróval szemben 1,1195-ös jegyzésen és 1,44 százalékkal gyengébben a dollárral szemben 1,3054 dolláros jegyzésen.

A font a forinttal szemben 1,68 százalékkal 348,44 forintos jegyzésre gyengült.

Az euró a cseh koronával szemben 0,48 százalékkal 25,6965 koronára erősödött. A korona a forinttal szemben 0,34 százalékkal gyengült 12,1150 forintra.

Szerző
Témák
forint árfolyam

Újabb történelmi csúcson zárt a BUX

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 538,22 pontos, 1,36 százalékos emelkedéssel, 40 149,86 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.

A részvénypiac forgalma 15,4 milliárd forint volt, a vezető részvények vegyesen alakultak az előző napi záráshoz képest.
Stefán Krisztián, a Raiffeisen Bank részvénykereskedője kiemelte: kitartott a jó hangulat a BÉT-en, a magyar részvénypiac felül teljesített, újabb csúcson fejezte be a kereskedést.

Nagy András, az Erste Befektetési Zrt. részvényelemzője az MTI-nek elmondta, hogy a Budapesti Értéktőzsde emelkedésével behozta a nemzetközi piacokkal szembeni lemaradását, ami azért alakult ki, mert a magyar piac szerdán a nemzeti ünnep miatt zárva volt, miközben a Nyugat-Európában kereskedtek a börzéken, az indexek nőttek.

Az Erste részvényelemzője rámutatott arra, a Mol árfolyama jelentősen emelkedett, szerinte ennek oka, hogy a pénteki gyorsjelentésben a cégtől jó eredményeket várnak, továbbá a spekulációk szerint növelné a Mol részvények árfolyamát, ha az INA-beli részesedését kivásárolná az orosz Rosznyefty, amiről a napokban jelent meg hír a horvát sajtóban.

Folytatódott az Opus kiemelkedő drágulása, a papír árfolyama csütörtökön is mintegy 15 százalékkal, történelmi csúcsra emelkedett, ahogy azt tette az elmúlt két kereskedési napon is. Csütörtökön az Opus 530 forinton zárt, míg egy hónapja még csak 231 forintot ért, az elmúlt egy évben legalacsonyabb ára 28 forint volt.
A Mol 99 forinttal, 3,09 százalékkal 3300 forintra erősödött, 3,9 milliárd forintos forgalomban.
Az OTP-részvények ára 65 forinttal, 0,60 százalékkal 10 715 forintra csökkent, forgalmuk 3,2 milliárd forintot tett ki.
A Magyar Telekom árfolyama nem változott 464 forintot ért, forgalma 296,2 millió forint volt.
A Richter-papírok árfolyama 140 forinttal, 2,11 százalékkal 6790 forintra nőtt, a részvények forgalma 2,3 milliárd forintot ért el.

A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 3698,56 ponton zárt csütörtökön, ez 113,82 pontos, 3,18 százalékos emelkedés a szerdai záráshoz viszonyítva.

Szerző
Témák
tőzsde BUX BÉT