Eltűnt húszezer gimnazista

Publikálás dátuma
2017.11.03 06:00
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Fotó: /
Korántsem csupán demográfiai okai vannak annak, hogy az elmúlt 12 évben sosem volt olyan kevés érettségiző diák, mint most.

Majdnem húszezerrel csökkent a gimnáziumba járó diákok száma az elmúlt nyolc évben: míg a 2009/2010-es tanévben 201,2 ezer középiskolás kezdte gimnáziumban a tanévet, addig 2016/2017-ben már csak 181,8 ezer gimnazista szerepelt a statisztikákban (a számok csak a nappali rendszerű oktatásban résztvevők arányát tükrözik).

A gimnáziumi tanulószám alakulása
2009/2010: 201,2 ezer
2010/2011: 198,7 ezer
2011/2012: 195,1 ezer
2012/2013: 189,5 ezer
2013/2014: 185,4 ezer
2014/2015: 182,2 ezer
2015/2016: 180,9 ezer
2016/2017: 181,8 ezer
Forrás: Köznevelési Statisztikai Évkönyv

Szüdi János oktatási szakértő szerint ennek egyrészt demográfiai okai vannak: a Köznevelési statisztikai évkönyv adataiból az is jól látszik, hogy az említett időszakban az általános iskolások száma is 32 ezerrel csökkent. Csakhogy az általános iskolások többsége nem gimnáziumban tanul tovább, hanem – mint az az adatokból kitűnik – a szakképzést választja. Ráadásul az óvodások számának alakulása is mérsékeltebb "gyerekhiányt" mutat, az elmúlt nyolc tanévben 11 ezerrel csökkent a számuk.

Mendrey László szerint a gimnazisták esetében a számok alakulásának mintegy 25 százaléka vezethető vissza demográfiai okokra. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke úgy gondolja, az arányokban már megmutatkoznak a kormányzati törekvések is.

– Az biztos, hogy a csökkenésben szerepet játszik az a politika által preferált szempont, miszerint egy jó szakma többet ér egy átlagos gimnáziumi érettséginél, sőt Orbán Viktor szerint az még egy diplomával is felér – emlékeztetett Mendrey a miniszterelnök 2013-ban, a hatodik Szakma Sztár Fesztiválon tett kijelentésére. Az elmúlt években a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László is a szakképzést helyezte előtérbe a gimnáziumokkal szemben, egy minisztériumi háttéranyag pedig – amit nemrég a Magyar Nemzet ismertetett – a gimnáziumi férőhelyek további korlátozását helyezte kilátásba.

A PDSZ elnöke szerint a gimnáziumba való bejutást már a ponthatárok megemelésével is mesterségesen nehezítették, de a szigorúbb érettségi követelmények is szorosan ide kapcsolódnak. Mint arról lapunk is beszámolt, az Oktatási Hivatal adatai alapján idén 10 százalékkal esett vissza az érettségizők aránya 2010-hez képest, sőt az elmúlt 12 évben sosem volt olyan kevés érettségiző diák, mint most. Még Palkovics László oktatási államtitkár is elismerte: demográfiai adatok nem indokolják, hogy az érettségizők száma így csökken. Sokkal kevesebb az egyetemre jelentkezők száma is: míg 2010-ben 140 ezren adták be jelentkezésüket, idén már csak 106 ezren.

– Mindez megfelel a regnáló kormány oktatással kapcsolatos valódi elképzeléseinek - mutatott rá Mendrey. Állítását igazolja, hogy jelentősen több diák tanul tovább a szakképzésben, mint gimnáziumban. A 2016/2017 tanév eleji adatgyűjtés szerint a diákok 1,6 százaléka (7,1 ezer fő) szakiskolában és készségfejlesztő iskolában, 18 százaléka (78,2 ezer fő) szakközépiskolában, 38,5 százaléka (167,6 ezer fő) szakgimnáziumban tanult. Vagyis az összes középiskolás (434,7 ezer fő) 58,1 százaléka tanult a szakképzésben, és csak 41,8 százalék gimnáziumban.

2017.11.03 06:00

Itt a bűvös hatos: nézze meg lottószelvényét!

Publikálás dátuma
2019.02.17 16:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 7. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 6 (hat) 15 (tizenöt) 34 (harmindnégy) 35 (harmincöt) 39 (harminckilenc) 44 (negyvennégy) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 469 315; a 4 találatos szelvényekre 9620; a 3 találatos szelvényekre 1990 forintot fizetnek.
Szerző
2019.02.17 16:37

Meghalt Györgyi Kálmán

Publikálás dátuma
2019.02.17 15:42

Fotó: Shutterstock/
A volt legfőbb ügyész életének 80. évében hunyt el.
Életének 80. évében vasárnap meghalt Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész – közölte a Legfőbb Ügyészség kommunikációs és sajtóosztálya az MTI-vel. Györgyi Kálmán 1939-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát 1964-ben, utána ott kezdett oktatni. 1979 és 1985 között a kar dékánhelyettese, 1989 és 1990 között a dékánja volt. A rendszerváltástól, 1990-től újraválasztását követően, 2000 tavaszáig töltötte be a legfőbb ügyészi posztot. Később az igazságügyi tárcánál az új büntető törvénykönyv előkészítésének miniszteri biztosává, majd miniszteri főtanácsadóvá nevezték ki. Györgyi Kálmán az Európai Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) felügyelőbizottsági tagja is volt. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a Csillaggal, emellett magas állami kitüntetésben részesült Németországban és Ausztriában is. Györgyi Kálmánt az ügyészi szervezet saját halottjának tekinti – áll a Legfőbb Ügyészség közleményében.
Szerző
2019.02.17 15:42