Bársony Éva: Az operatőr ne higgyen a szemének

Publikálás dátuma
2017.11.04 08:45

Fotó: /

Ezen a héten került moziba a Budapest Noir, Kondor Vilmos nagy sikerű regényének filmváltozata. Az operatőri munkát apa és fia, Ragályi Elemér és Ragályi Márton közösen jegyzi. Ragályi Elemér több mint száz filmet fotografált már, a Budapest Noir-ról azt mondja: a történet belelát a kor, a 30-as évek legfelső és legalsó társadalmi köreinek mocskába. Ragályi Márton számtalan külföldi és hazai produkcióban szolgálta a kamerát, vagy vette magára a 35 kilogrammos steadicamet a speciális felvételekhez.

- A bűnfilm, kiváltképpen a film noir eddig elkerülte.

- R.E.: A forgatás előtt a stábban sok szó esett a film noirról, s szinte kötelező stílusjegyeiről. Valójában nem nagyon érdekelnek a műfaji határok, a képalkotás ne megfelelni akarjon bármiféle stiláris diktátumnak, hanem az aktuális filmet szolgálja.

- Miként alakult ki a film képi világa, a 30-as évek sötétbe hajló hangulata?

- R.E.: A forgatókönyv olvasásakor jó esetben van egy vízióm, mely a helyszínek kiválasztásakor egyre konkrétabbá válik. Hozza magával a hangulatokat, beállításokat sugall, s ha jól választunk, inspirál.

- Hogyan dolgoztak együtt Pater Sparrow díszlettervezővel?

- R.E.: A történet jelentős része díszletben játszódik, sok minden múlt rajta. Ő nem csak rendkívül fantáziadús, kiváló díszlettervező, hanem filmrendező lévén tudja, hogy a látványos díszletnek funkcionálisnak is kell lennie. A szépségükön túl, technikailag is hibátlanul teljesítettek.

- Mi volt a legnagyobb kihívás a látványvilág megteremtésében? Hisz nem egyszerű gyilkosság történik, hanem egy fenyegető világégés előszele indítja el a tragédiát.

- R.E.: A munkánk paradoxona az volt, hogy izgalmasra, ha kellett, különleges gépállásokat keresve félelmet keltőre fotografáljuk a jeleneteket, néha beletolva a néző arcába a bűnügy brutalitását, hogy hiteles, hatásos legyen, de ugyanakkor esztétikailag maradjon vonzó.

- Egy külföldi produkció, a Josephin Baker élete operatőreként a képein hol New Yorkot, hol Párizst, hol Marokkót játszotta Budapest. Most pedig a város nyolcvan évvel korábbi arcát kellett megmutatni.

- R.E.: Milyen egyszerű – gondolhatja a néző, hiszen az Operaház, a Parlament, a Hősök tere alapvetően ugyanolyan, mint 1936-ban volt. Valóban, de ha eltüntetjük a jelenkor rekvizitumait, (ami csak komputergrafikával lehetséges), megállítjuk a forgalmat, akkor már egy amerikai film költségvetésénél tartunk. Egyébként sem idegenforgalmi látványigényeknek akartunk megfelelni, hanem a „bűnös város” lelkét, atmoszféráját kerestük. A külsők olykor beszűkölő világával, a nyomasztó, fenyegető atmoszférával a bizonytalanságot, a „bármi megtörténhet” érzést sugalltuk a nézőnek. A történet belelát a kor legfelső és legalsó társadalmi köreinek mocskába, s ezt a széles spektrumot úgy kellett egységes stílussá tenni, hogy a hitelesség megőrzése mellett a film felett ott lebegjen a „romlás esztétikája”.

- Az operatőrnek óriási hatalma van, amikor színészi arcot fotografál, igaz?

- R.E.: Ez nem hatalom, felelősség. A képpel, amit mutatok róla, meghatározom a jelenét, befolyásolom a jövőjét. Mindig szerettem az emberi arcot fotografálni, fényekkel finoman átrajzolni az adott történethez. Nemzetközi pályára lépve tapasztaltam ennek fokozott terhét és felelősségét. A hierarchia csúcsán a színész áll. Az ő arca hozza be a nézőt a moziba. Ha rosszul csinálom „jaj nekem”.

- Az operatőrnek lehet kedvenc színészi arca a forgatáson?

- R.E.: Mindig van. De előtte bele kell nézni a kamerába. Óriási meglepetéseket tud okozni, amikor az ember kamerán keresztül nézi a színészt. Néha egy hétköznapi arc olyan éterien széppé vagy érdekessé válik, amit az utcán észre sem veszel. Ellenkező példa, amikor jön egy szép nő, és mikor a kamerába nézve közeliben látod, egy üres arc, buta tekintet néz vissza rád. Az operatőr soha ne higgyen a szemének, csak a kamerának.

- A Budapest Noir főszereplői milyenek voltak kamerán át nézve?

- R.E.: Kolovratnik Krisztiánt egyszerűen szereti a kamera. Semmi külön machinációra nincs szüksége, elég, ha odalép a felvevőgép elé. Legfeljebb össze kell kicsit borzolni a haját. Tenki Rékával dolgozni kell, oda kell rá figyelni. Elképesztő a belső szépsége, harmóniája, finomsága, ezt a kisugárzást kellett technikailag megsegíteni. Kulka János végtelenül izgalmas arc. A színészi játék olyan finomságait tudja, amit akkor élvez igazán az ember, amikor kamerán keresztül látja a jelenetet.

- Hogyan dolgozott együtt saját fiával?

- R.E.: Borzasztóan fontos volt nekem, hogy a fiatal generáció jelen legyen a képalkotásban. A moziba járók elsöprő többsége a fiatalok közül kerül ki, én 78 évesen nem biztos, hogy ráérzek e nézőcsoport igényeire. Marcit gyerekkorától kezdve tanítottam a mesterségre, nekem most volt szükségem arra, hogy jelezze, ha bátrabban, izgalmasabban kell megoldani egy beállítást, akár fényben, akár kameramozgásban. Komoly alkotói együttműködés volt köztünk, egyenrangú partner volt. A film rengeteg steadicames felvételt igényelt és Marci a steadicam királya.

- Nem először dolgoznak együtt, a Nincs kegyelem című film operatőri munkáját is megosztották.

- R.M.: Annak már tíz éve, megváltozott a munkában a kapcsolatunk. Akkor még nehéz volt átengednie a kamerát, ő az a típusú operatőr, aki mindent saját maga szeret csinálni a világítástól a kézi-kamerázásig. Az a film nagyon az övé volt, közel állt a szívéhez. Mélyen érintette, sokat foglalkozott az ártatlanul gyilkossággal vádolt Pusoma Dénes ügyével. Engedni kellett neki egy bizonyos alkotói szabadságot, nem vehettem szívemre, ha egy jelenetnél éppen úgy érezte, ki kell kapnia a kamerát a kezemből, és neki kell megcsinálnia - bármennyire is szerettem volna bizonyítani a szakmai rátermettségem. A Noir-ban egyenrangú munkatársként mindent megbeszéltünk, és itt végre teljes mértékben lehetőségem nyílt arra, hogy megmutassam önmagam, valamint azt, mivé váltam az elmúlt tíz év alatt. Nagyon fontos volt ez számomra.

- Az édesapja a steadicam királyának nevezte. Mit jelent ez?

- R.M.: A steadicam a testre erősíthető felvevőgép, amellyel úgy lehet a legbonyolultabb színészi mozgásokat is követni, hogy ha jól bánnak vele, teljes mértékben stabilizálja a képet, kivédi a berezgéseket. A néző észre sem veszi, hogy nem a szokásos kameramunkát látja. A szerkezet 35-40 kiló, azzal kell akár szaladni fel a lépcsőn, le a lépcsőn, akár háttal is biztonsággal haladni. Kell hozzá egyfajta fizikum, de ez csak a technikai oldala. Meg kell tanulni viselni, mint egy ruhadarabot. Úgy felvenni, mint reggel a cipőt. Rutinná kell válnia a fizikai-technikai részének ahhoz, hogy az ember képet is tudjon alkotni vele. Amíg arra összpontosít, hogyan lépjen vele, hogyan ne essen el, hogyan élje túl, amikor a teste már nem bírja, de még egy felvétel kell, addig a kép mindig alárendelt szerepet fog betölteni. Amikor ez megvan, jöhet a képalkotás.

- A Budapest Noirban mennyi volt a steadicammal felvett jelenet?

- R.M.: Úgy a jelenetek egyharmada. A történet igényei szerint a színészek viszonylag sokat mozogtak úgy, hogy követni kellett őket. Sok komplex, bonyolultan megkoreografált beállítás volt, amire kiválóan lehetett ezt az eszközt alkalmazni. Sajnos a szívemhez legközelebb álló ilyen jelenetek közül végül egyik sem került be a filmbe. De ami ennél sokkal fontosabb volt számomra ebben a filmben, az apámmal zajló közös alkotói folyamat. A munka szellemi része.

- Hogy sikerült az együttes munka?

- R.M.: Azt hiszem, nagyon jó együttes voltunk a 40 év korkülönbséggel. Sikerült összehangolnunk az apa-fiú látásmódot, ami nekem sok szakmai tanulsággal szolgált, neki pedig sikerült felfedezni valamit egy fiatalabb nemzedék látásmódjából, képalkotói stílusából. Ő kicsit feszesebb, szigorúbb volt, én tán lazább és vállalkozó szelleműbb. De ez sem igaz, mert más helyzetben pedig volt, amikor ez a szerep teljesen felcserélődött. Apám maximálisan naprakész az élet és a szakma területén egyaránt, együtt ki mertünk próbálni új, merészebb dolgokat, Jó volt, hogy sokszor kérdezte a véleményem. Ha eltért a látásmódunk arról, hogy a modernebb vagy a klasszikus megoldást válasszuk, az egészséges szakmai mérlegelést követően a jelenet jellege döntött.

- Voltak vitáik?

- R.M.: Megesett. Makacs, önfejű, határozott és maximalista emberek vagyunk mindketten. Ha nem is mindenben, a szakmában mindenképp. Sokszor nehéz elengedni azt, ami az ember szeme előtt megjelenik, mint legjobb kép, és belátni azt, van olyan, ami jobban szolgálja az egészet. Ilyen helyzetekben alakultak ki a viták, ami a lehető legjobb dolog volt, ami történhetett. Ideális munkalégkörben dolgoztunk. Végig az volt az alap, hogy a kor képi megjelenése hiteles legyen, de ne muzeális. Az unalmas.

- Kit volt a legjobb fényképezni a szereplők közül?

- R.M.: Külföldi produkciókban volt már rossz tapasztalatom, hogy milyen kínos helyzetet tud teremteni a színész, ha fütyül arra, amit az operatőr kér. Itt ilyen nem történhetett, remek volt dolgozni a társasággal. Minden szereplő ideális partner volt, készséggel hallgattak az operatőri kérésekre. A Budapest Noir nekem élmény volt, egy nagy operatőrrel és csodálatos színészekkel dolgoztam együtt, egyenrangú partnerként.

Szerző
2017.11.04 08:45

Sokszoros áron veszi offshore-cégektől a világörökségi zóna házait az állam

Publikálás dátuma
2018.09.20 08:39
Andrássy út 70.
Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Milliárdokat fizet az állam egy kiskapuk által lyuggatott törvény alapján, és eközben van, hogy egy vagyon tűnik el nyom nélkül. Két nagyon gyanús ingatlanvásárlás miatt követel ÁSZ-vizsgálatot az MSZP.
2017 decembere óta ha valaki el akarja adni a világörökségi zónában álló ingatlanját, akkor azt fel kell ajánlania az államnak, amelynek elővásárlási joga van. A törvény alapján két házat is vett már az állam, milliárdokkal azok korábban becsült értéke fölötti áron, átláthatatlan hátterű cégektől - írja a 444.hu. Az MSZP mindkét esetben az Állami Számvevőszék vizsgálatát követeli.

675 millióra tartották, 3 milliárdot fizetett érte a Miniszterelnökség

Az egyik gyanús ügylet - egyben az első, hogy a kormány élt a világörökségi zónákról szóló törvény szerinti elővásárlási jogával - a Malév volt székházának esete. Az épület a Lánchíd pesti hídfőjének közelében áll az V. kerületben. Az eladó cég 2017-es beszámolója szerint 675,8 millió forint értéken tartotta nyilván az ingatlant. Aztán idén januárban, mikor a házat eladásra kínálták, a Miniszterelnökséget akkoriban vezető miniszter, Lázár János nyilatkozott, hogy élni akar a kormány az elővásárlási jogával, és kész kifizetni a 8,2 millió eurós vételárat. Akkori árfolyamon ez 2,54 milliárd forint volt. Végül megfejelte az árat még egymillió euróval nyáron a már Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség. Ennek nem ismert az oka, de tény, hogy végül az eladó beszámolója szerinti árnál 2,31 milliárd forinttal drágábban, 2,986 milliárdért került az államhoz az épület.
A törvény szerint az elővásárlás esetében az ár úgy derül ki, hogy az eladó benyújt egy szándéknyilatkozatot egy potenciális vevőtől, hogy ennyiért tudná eladni az ingatlant, és ha az állam ennyiért megvenné, akkor viheti. Itt jelentkezik a törvény első nagy hibája: a "vevő" szándéknyilatkozata vagy szerződéstervezete nem kötelezi őt semmire.
Könnyű tehát feltornázni az árakat, és ha a kormányt sikerül ezzel megvezetni - vagy egyéb okai vannak a döntésre - jóval a piaci ár felett lehet túladni az épületen.
Felmerült egy másik probléma is az ügylettel: az eladó cég, az Atrium Estate Kft. fele részben egy Belize-ben bejegyzett offshore cég tulajdonában volt. A magyar törvények szerint az állam viszont nem üzletelhetne nem átlátható tulajdonosi szerkezetű gazdasági társaságokkal. Tóth Bertalan pártelnök feljelentést tett az ügyben, de a XIII. kerületi ügyészség nem indított nyomozást, mert "nem áll a rendelkezésükre" sem az adásvételi szerződés, sem az Atrium Estate átláthatósági nyilatkozata. Ilyet egyébként minden állammal üzletelő cégnek le kell adnia 2011 óta. Amikor Tóth rákérdezett Polt Péternél, hogy miért nem szerzik be ezeket a papírokat a Miniszterelnökségtől, akkor a legfőbb ügyész azt válaszolta, hogy ezeket Tóthnak kellett volna csatolnia a feljelentéséhez. Egy előkészítő eljárás azért elindult, ami jövő februárban hozhat eredményt.

1,64 milliárdra becsülték, 2,9 milliárdot fizetett a kormány

A másik gyanús bevásárlás, amit az MSZP kivizsgáltatna az ÁSZ-szal, egy Andrássy úti épület, a 70-es szám alatt lévő irodaházzá alakított palota, aminek az aljában egy cukrászda is működik. Ezt augusztus elején vásárolta meg a magyar állam, szintén az elővásárlási jogával élve.
9 millió eurót fizettek érte, vagyis akkori árfolyamon 2,9 milliárd forintot. Az eladó a Stena Property (Hungary) Kft. volt, aminek legutóbbi beszámolójában az ingatlanról a következő bejegyzés szerepel: "Az ingatlan értékbecslője által készített kimutatás alapján az épület piaci értéke 2017. 12. 31-én 5.300.000 EUR." Vagyis 4,7 millió euróval - 1,257 milliárd forinttal - kevesebb, mint amennyiért az állam megvette.
A vásárlásról szóló kormányhatározatban végül 4 milliárd forintot különítettek el az épületre, de végül csak 2,9 milliárdot fizettek ki.
Hogy mi lett a többi 1,1 milliárd forinttal, arról nincs hivatalos feljegyzés az MSZP beadványa szerint.
A bevásárlásnál - csak úgy, mint az előző alkalommal - külső jogi segítséget igényelt a kormány. A megbízást - szintén, mint legutóbb - Répássy Róbert ügyvédi irodája kapta meg. Répássy 1998-2018 között fideszes parlamenti képviselő volt, 2010 és 2015 között pedig államtitkár az igazságügyi tárcánál.

Sok a kiskapu

Az elővásárlási jog nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor nem egy ingatlan, hanem az ingatlant birtokló cég cserél gazdát. Így szerzett Andrássy úti ingatlant a törvény hatályba lépése óta Mészáros Lőrinchez és Tiborcz Istvánhoz köthető cég is: hivatalosan üzletrészeket vettek projekt cégekből, nem pedig ingatlant.
(A teljes cikk a 444.hu-n olvasható.)
2018.09.20 08:39
Frissítve: 2018.09.20 09:00

NER-lovagok sündörögnek a tokaji borkincs körül

Publikálás dátuma
2018.09.20 07:30

Fotó: Földművelésügyi Minisztérium/
Felbecsülhetetlen értékű, muzeális borkészlet halmozódott fel Tolcsván, és úgy tűnik, többen látnak benne zsíros üzletet.
Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél – ez a mondás jár mostanság azoknak a szőlőhöz és borhoz kötődő tolcsvai embereknek az eszében, akik attól féltik az itt őrzött, nagy értékű muzeális borkészletet, hogy az közvetve Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátjának érdekeltségébe kerülhet. Elterjedt ugyanis annak híre, hogy a több százéves aszúkat őrző Nemzeti Borkincstár a tárolópince felújításának idején a felcsúti gázszerelő cégéhez köthető tarcali Andrássy Kúria borpincéjébe kerül. – Márpedig, ha odakerül, egy része akár ott is maradhat, tárolás vagy megőrzés címén, láttunk már olyat a történelemben, hogy a nemzeti vagyon részét képező nagy értékű festmények, bútorok kerültek „letétileg” magánkúriákba – mondták a tolcsvaiak, akik azzal keresték meg lapunkat, hogy veszélyben érzik a helyi muzeális borpincét. Itt az 1800-as évek közepétől őriznek borokat: az idők folyamán körülbelül 390 ezer palack gyűlt össze a Tokaji Borvidék aszúiból, borkülönlegességeiből.

A kormány tavaly jelentette be, hogy másfél milliárd forintot biztosít a világon egyedülálló borászati kincs borszakmai vizsgálatára, kezelésére, valamint a tárolás feltételeinek javítására, a bemutathatóság lehetőségeinek előkészítésére. A borokat féltőket az sem nyugtatja meg, hogy az utóbbi időben több alkalommal feltűnt Tolcsván Balla Attila vállalkozó: ő a helyiek szerint annak a Kékessy Dezső, volt párizsi nagykövetnek a pártfogoltja, aki korábban üzlettársa volt Orbán Viktor feleségének is. Balla Attila megjelenése Tolcsván azért is érdekes, mert ő az egyik tulajdonosa a 2010 áprilisában Kaliforniában alapított Vinum Tokaj International LLC-nek, amely arra kötött szerződést korábban a Tokaj Kereskedőházzal, hogy az USA-ban árulja a tokaji borokat. Később azonban Balla cége 11 millió dollárra beperelte a kereskedőházat tulajdonló magyar államot, azt állítva, hogy a 2014-ben kipattant tokaji borhamisítási botrány miatt nem tudta értékesíteni a készletet. Kékessy Dezső az egyik alapítója volt az analitikával foglalkozó Diagnosticum Zrt-nek, amely tavaly egy négymilliárdos megbízást nyert el az állam gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programjából arra, hogy megalkossa a magyar borok eredetmintázati térképét, és létrehozzon egy matematikai modellszámítás alapján elkészített, nemzetközileg is hiteles adatbázist. Kékessy Dezsőhöz azonban jelenleg már nem köthető ez a cég, miután az érdekleltségét eladta. A helyiek szerint az analitikai vizsgálatokat a NÉBIH laborjai is képesek lennének elvégezni. Sőt, a Földművelésügyi Minisztérium kiemelt borágazati feladatokért felelős miniszteri biztosa tavaly még úgy nyilatkozott: a muzeális borokat őrző pince rekonstrukciójával együtt elkezdődnek a borkészlet állagmegóvásával összefüggő borszakmai feladatok, és a programban az FM az Országos Borszakértő Bizottsággal, helyi borszakértőkkel, borászokkal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal borászati és alkoholos italok igazgatóságával, valamint a Szent István Egyetem borászati tanszékével együttműködve dolgozik. Az analitikai vizsgálatokba magáncég bevonásáról ekkor még nem esett szó. Kerestük Balla Attilát, aki Facebook-profilja alapján jelenleg is a tokaji borok promóciójával foglalkozik –, de megkeresésünkre nem reagált. Az agrártárca a borkincstárral kapcsolatos kérdéseinkre azt válaszolta: a tolcsvai pincében található muzeális borkészlet valóban nagy értéket képvisel, ezért a kormány úgy döntött, hogy mintegy 1,5 milliárd forintos forrás biztosításával rendezi annak helyzetét. „Ennek keretében a pince felújítása mellett a borok azonosítására és analitikai vizsgálatára is sor kerül. Egy korábbi kormányhatározat rendelkezett a 2018. évi források biztosításáról, így a pince felújítása idén ősszel megindulhat, és az első üteme jövő év közepére be is fejeződhet” – írták. A tárca válaszában azt is megjegyezte, hogy a muzeális készlet megóvása érdekében a borok tárolása a felújítás ideje alatt a pince más helyiségeiben is lehetséges, így azok elszállítására nincsen szükség. A készlet tehát továbbra is Tolcsván marad. Arra, hogy miért kellett magáncéget bevonni az analitikai vizsgálatokba, azt a választ kaptuk, hogy a készlet értékének felbecsülése során a korábban kialakított koncepciónak megfelelően továbbra is a lehető legtöbb vizsgálat elvégzésére törekszenek, amelyhez igyekeznek a Magyarországon fellelhető legmodernebb kapacitásokat igénybe venni.
2018.09.20 07:30
Frissítve: 2018.09.20 09:58