Az országok döntő többségében bevett gyakorlat, hogy a külföldön élő állampolgárok valamilyen módon bevonódnak a választásba, az viszont jellemző, hogy – amiként Magyarországon is – nem teljes választójogot kapnak, vagy a szavazatuk kisebb súllyal esik latba. László Róbert, a Political Capital választási szakértője lapunknak felidézte, hogy hazánkban a külhoniak egyéni kerületi jelöltekre nem szavazhatnak, listára viszont igen. Ezt félszavazatként szokták definiálni, a szakértő szerint valójában még annál is kevesebbet ér.
Az Orbán-kormány ettől függetlenül csúcsra járatta a honosítási programot: 2018-ban legalább 106 ezerrel több határon túli vehet részt az országgyűlési választáson, mint 2014-ben. Nem véletlen persze a hatalom elszántsága, az eddigi adatok szerint a határon túlról érkező voksok brutális többségét a Fidesz-KDNP kapta. A legutóbbi választásokon a névjegyzékbe felvett külhoniak kétharmada, több mint 128 ezer választó adott le érvényes szavazatot, melyek 95,5 százaléka a mostani kormánypárté volt.
– A külhoniak 2013 augusztusától regisztrálhatnak, a 2014-es választásra mintegy 200 ezren tették ezt meg alig fél év alatt. Az azóta eltelt 3 és fél év során, ha csak 106 ezer új regisztráció történt, azzal Orbán Viktor biztos, hogy elégedetlen – magyarázta a szakértő. László Róbert szerint ráadásul kérdés: közülük hányan fognak érvényesen szavazni.
2014-ben ugyanis a körülbelül 200 ezer regisztráltból szavazási levélcsomagot körülbelül 160 ezren küldtek vissza, összesen pedig 128 712-en adtak le érvényes voksot. – Ahhoz képest, hogy több millióra teszik a külhoni magyarokat, ez egyáltalán nem magas szám. Vélhetően duplázni, sőt triplázni szerettek volna, de úgy néz ki, ez nem sikerül – mondta a szakértő.
Mindenesetre az Orbán-kormány egymillió új állampolgárral és abból több százezer külhoni vokssal számol 2018-ra, miközben az ellenzék leggyakrabban azt kifogásolja, hogy a határon túli, magyarországi lakcímmel sosem rendelkezett állampolgárok voksolhatnak levélben, a külföldön dolgozó magyarok viszont nem. A külhoniak szavazati jogát csak a Demokratikus Koalíció ellenzi. Gyurcsány Ferenc még kedden bejelentette: pártja aláírásgyűjtést indít annak érdekében, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, így nem viselik szavazatuk következményeit.
A Political Capital még 2011-ben készíttetett egy kutatást a Tárkival arról, hogy mennyire támogatják a magyarok a külhoni választójog intézményét. A választók fele „egyáltalán” vagy „inkább” nem, László Róbert szerint azonban akkoriban olyan hangulat volt az országban, hogy egyetlen ellenzéki párt sem emelte fel ezzel kapcsolatban a hangját, legfeljebb óvatosan fejezte ki egyet nem értését. A szakértő szerint egy jelentős választói réteg ma is ellenérzéssel viseltethet a külhoni választójoggal kapcsolatban, Gyurcsány pedig ezt próbálja meglovagolni minapi bejelentésével. A többi ellenzéki párt ennek ellenére egyértelműen elutasította a volt kormányfőt, a szocialisták például azt írták: „nem támogatjuk, hogy szerzett jogot bárki visszavegyen, és nem vonnánk meg senki szavazójogát.” A DK elnökének viszont éppen az elhatárolódás kierőszakolása lehetett az egyik célja. Az Index szerint ugyanis a mostani kampánnyal Gyurcsány végső soron azt építi, hogy pártjának mindenképpen külön listája legyen 2018-ban.
