Orbán még nem dőlhet hátra a külhoniak miatt

Az országok döntő többségében bevett gyakorlat, hogy a külföldön élő állampolgárok valamilyen módon bevonódnak a választásba, az viszont jellemző, hogy – amiként Magyarországon is – nem teljes választójogot kapnak, vagy a szavazatuk kisebb súllyal esik latba. László Róbert, a Political Capital választási szakértője lapunknak felidézte, hogy hazánkban a külhoniak egyéni kerületi jelöltekre nem szavazhatnak, listára viszont igen. Ezt félszavazatként szokták definiálni, a szakértő szerint valójában még annál is kevesebbet ér.

Az Orbán-kormány ettől függetlenül csúcsra járatta a honosítási programot: 2018-ban legalább 106 ezerrel több határon túli vehet részt az országgyűlési választáson, mint 2014-ben. Nem véletlen persze a hatalom elszántsága, az eddigi adatok szerint a határon túlról érkező voksok brutális többségét a Fidesz-KDNP kapta. A legutóbbi választásokon a névjegyzékbe felvett külhoniak kétharmada, több mint 128 ezer választó adott le érvényes szavazatot, melyek 95,5 százaléka a mostani kormánypárté volt.

– A külhoniak 2013 augusztusától regisztrálhatnak, a 2014-es választásra mintegy 200 ezren tették ezt meg alig fél év alatt. Az azóta eltelt 3 és fél év során, ha csak 106 ezer új regisztráció történt, azzal Orbán Viktor biztos, hogy elégedetlen – magyarázta a szakértő. László Róbert szerint ráadásul kérdés: közülük hányan fognak érvényesen szavazni.

2014-ben ugyanis a körülbelül 200 ezer regisztráltból szavazási levélcsomagot körülbelül 160 ezren küldtek vissza, összesen pedig 128 712-en adtak le érvényes voksot. – Ahhoz képest, hogy több millióra teszik a külhoni magyarokat, ez egyáltalán nem magas szám. Vélhetően duplázni, sőt triplázni szerettek volna, de úgy néz ki, ez nem sikerül – mondta a szakértő.

Mindenesetre az Orbán-kormány egymillió új állampolgárral és abból több százezer külhoni vokssal számol 2018-ra, miközben az ellenzék leggyakrabban azt kifogásolja, hogy a határon túli, magyarországi lakcímmel sosem rendelkezett állampolgárok voksolhatnak levélben, a külföldön dolgozó magyarok viszont nem. A külhoniak szavazati jogát csak a Demokratikus Koalíció ellenzi. Gyurcsány Ferenc még kedden bejelentette: pártja aláírásgyűjtést indít annak érdekében, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, így nem viselik szavazatuk következményeit.

A Political Capital még 2011-ben készíttetett egy kutatást a Tárkival arról, hogy mennyire támogatják a magyarok a külhoni választójog intézményét. A választók fele „egyáltalán” vagy „inkább” nem, László Róbert szerint azonban akkoriban olyan hangulat volt az országban, hogy egyetlen ellenzéki párt sem emelte fel ezzel kapcsolatban a hangját, legfeljebb óvatosan fejezte ki egyet nem értését. A szakértő szerint egy jelentős választói réteg ma is ellenérzéssel viseltethet a külhoni választójoggal kapcsolatban, Gyurcsány pedig ezt próbálja meglovagolni minapi bejelentésével. A többi ellenzéki párt ennek ellenére egyértelműen elutasította a volt kormányfőt, a szocialisták például azt írták: „nem támogatjuk, hogy szerzett jogot bárki visszavegyen, és nem vonnánk meg senki szavazójogát.” A DK elnökének viszont éppen az elhatárolódás kierőszakolása lehetett az egyik célja. Az Index szerint ugyanis a mostani kampánnyal Gyurcsány végső soron azt építi, hogy pártjának mindenképpen külön listája legyen 2018-ban.

2017.11.04 06:05

Máshol már leszerepelt az MKB szoftvere

Publikálás dátuma
2018.08.22 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az MKB Bankban frissen bevezetett Flexcube rendszert korábban két Magyarországon is működő bank megvásárolta már, de a Népszava információi szerint mindkét esetben súlyos problémák voltak vele. Erről az MKB vezetői is tudhattak.
Öt napra bezárt június 29-én az MKB Bank és az online szolgáltatások sem voltak elérhetőek, mert a pénzintézetben a teljes informatikai rendszert lecserélték. Bár a bank július 5-én közleményben azt tudatta, hogy az átállás sikeres volt és minden az előzetes terveknek megfelelően történt, néhány nappal később az Azenpenzem.hu szakportál mégis arról számolt be, hogy számos olvasójuk jelezte: azóta sem tudja megfelelően használni a bank szolgáltatásait, például nem tud pénzt utalni. Ezért július 18-án a bank vezetői sajtótájékoztatót tartottak, ahol Kovács Larissza, a bank „ügyfélélmény igazgatója” azt mondta, csak kevés számú hibajelentés érkezett hozzájuk, de ezeket is már megoldották, és volt „néhány elszigetelt bejelentés” (hogy ez pontosan mit jelent, az nem derült ki a tudósításokból), amin akkor még dolgoztak. Ehhez képest a 24.hu még hetekkel később is azt írta, hogy olvasóik rendszeres problémákról számolnak be, volt aki nem tudott pénzt felvenni a vállalkozói számlájáról az ATM-terminálból, más pedig azt írta: a beérkező utalásainak csak az összegét látja, hogy honnan jön a pénz, azt nem. Az elmúlt napokban banki és az MKB rendszerét ismerő informatikai szakemberrel is beszéltünk a működési zavarok lehetséges okairól. A megkérdezettek hangsúlyozták, hogy egy olyan informatikai váltás, amire az MKB vállalkozott, minden bank esetében kritikus helyzetet jelent, mert olyan mennyiségű adatot kell exportálni egyik rendszerből a másikba, hogy azt előzetesen teljeskörűen tesztelni egyszerűen nem lehet, így sok minden élesben történik a váltás során. Forrásaink szerint ugyanakkor az MKB által megvásárolt Flexcube rendszerrel már korábban is adódtak problémák és ez nem volt ismeretlen a hazai bankszektor egyetlen vezetője előtt sem. Egy forrásunk szerint két Magyarországon is működő bank használta a Flexcube-ot évekkel ezelőtt, de végül mindkét pénzintézet vezetői úgy döntöttek, hogy inkább megszabadulnak tőle, mert folyamatos problémákkal szembesültek. - A banki informatika az egyik legbonyolultabb rendszer még az informatikán belül is, ez tény, de így is olyan mennyiségű hibával szembesültünk, hogy végül a váltás mellett döntöttünk - mondta egy forrásunk. Ő a következő példával illusztrálta a helyzetet: egy 25 évre megkötött lakáshitel szerződésnél a bank informatikai rendszerének a kamatok és egyéb költségek alapján 25 évre előre ki kell tudnia számolnia a havi törlesztőrészleteket, majd a törlesztések beérkezésével ezt folyamatosan újrakalkulálni, ha esetleg elmaradás vagy éppen túlfizetés van. Ezek az informatikai műveletek a bankfiókok zárása és a másnapi nyitás között történnek meg, azonban informátorunk szerint előfordult, hogy az említett rendszer egyszerűen nem volt képes időre végezni, így reggel késve tudtak csak kinyitni. Igaz, forrásunk azt is hozzátette, hogy ez még az említett Flexcube rendszer egy korábbi változata volt, azóta nyilván történtek fejlesztések a rendszeren. Egy informatikai cég vezetője azt mondta, egy ilyen nagyságrendű váltás-fejlesztés egy MKB szintű bank esetében nagyságrendileg 80 és 120 millió dollár (22,7-34 milliárd forint) közötti összegbe kerül, ő úgy becsüli, a bank az új rendszerre körülbelül 50 milliót költhetett.
2018.08.22 06:00
Frissítve: 2018.08.22 06:00

Tovább éheztetik a menedékkérőket a magyar hatóságok

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:03
Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Már a nyolcadik menedékkérőtől tagadják meg a tranzitzónában az élelmet. Már hétszer felszólította a strasbourgi bíróság a magyar hatóságokat, hogy adják meg az ellátást, ám - mint a Magyar Helsinki Bizottság írja - mégis folytatják az embertelen gyakorlatot.
Az a menekült, aki Szerbia felől érkezik, jó eséllyel a tranzitzóna idegenrendészeti részlegén találja magát, a menekültügyi kérelmét ugyanis várhatóan elutasítják arra hivatkozva, hogy biztonságos országból érkezett. Annak ellenére, hogy menekültüggyel foglalkozó szervezetek szerint Szerbia nem minősül biztonságos országnak, a helyi idegenrendészeti rendszer ugyanis erősen hiányos. A menedékkérők hiába fellebbeznek az elutasító döntés ellen, annak nincs halasztó hatálya, így azonnal megindul az idegenrendészeti eljárás. Amíg pedig a jogerős döntésre várnak nem kapnak ellátást. Ha ételt akarnak, csak Szerbia felé mehetnek - és akkor zárul mögöttük a Magyarország felé vezető kapu.
A tranzitzónában már a nyolcadik menedékkérő embertől tagadják meg az élelmet a magyar hatóságok - olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közösségi oldalán kedden megjelent közleményében. Az áldozat, egy fiatal afgán nő hosszú menekülése során elképzelhetetlen borzalmakat élt át, írják, hozzátéve:
"Mai határozata alapján a magyar hatóság mégis azt mondta ki, hogy nemhogy védelemre, de még két zsömlére sem érdemes."
A Helsinki Bizottság a korábbi esetekhez hasonlóan, most is a strasbourgi bírósághoz fordul. "A korábbi hét megkínzott, kiéheztetett ügyfelünknél már felszólította a bíróság a magyar államot, hogy adjon enni nekik. Most sem számítunk másra. Tudja ezt a hatóság is, de minden emberi érzést sutba vágva inkább aljas politikai megrendelést szolgál ki" - fogalmaznak.
Múlthéten az Iványi Gábor lelkész által vezetett humanitárius csoportot fordult a hatóságokhoz azzal, hogy élelmet szeretnének eljuttatni a tranzitzónában lévő embereknek. Kérésüket indoklás és jogszabályi hivatkozás nélkül utasította el a Bevándorlási Hivatal.
2018.08.21 19:03
Frissítve: 2018.08.21 19:27