Megemlékezések a nemzeti gyásznapon - Fotók

Publikálás dátuma
2017.11.04 14:35

A nemzeti gyásznak reggelén félárbócra engedték a nemzeti lobogót a Kossuth téren. Áder János köztársasági elnök lerótta kegyeletét a Rákoskeresztúri új köztemetőben, majd ugyanott tartottak megemlékezést, amelyen Boross Péter volt kormányfő mondott beszédet. A fő képre kattintva galéria nyílik. FOTÓK: Balogh Zoltán, Szigetváry Zsolt / MTI

Nincs még egy nép a környezetünkben, amely annyiszor kelt volna fel reménytelenül a szabadságért, mint a magyar - jelentette ki Boross Péter a Nemzeti Gyászparkban a Nemzeti Örökség Intézete, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság és a Szabadságharcosokért Közalapítvány közös rendezvényén.

A közalapítvány elnöke úgy fogalmazott: amikor az elnyomás, az "idegenesség" eluralkodik, akkor gyönyörű szabadságharcokkal ékesítjük történelmünket. Hozzátette: ez történt 1956. október 23-án is, amikor "felrobbant a nemzet lelkében" a szabadságvágy.

A másik fontos történelmi tapasztalatnak azt nevezte, hogy "csak magunkra számíthatunk". Ezt erősíti a Rákóczi-szabadságharc, 1848-49 emlékezete, és ezt erősítik az 1956-ban történtek is, amikor "a Nyugat sietett megnyugtatni a Szovjetuniót", hogy nincsenek érdekei Magyarországon. Semmilyen nagy súlyú tiltakozás vagy az agresszor elleni embargó nem volt - fűzte hozzá. Vagyis - folytatta - "soha ne számítsunk arra", hogy bármely hatalom felvállalja az érdekeinket, ha azok nem esnek egybe az övéivel.

Arról is szólt, hogy egyre többen vannak azok, akik számára 1956 már csak történelem, és egyre inkább azzá válik. Ezért "kötelességünk újra és újra megemlékezni és utódainkra ráhagyni" ezt az emlékezetet. "Kötelességünk megteremteni" a feltételeit annak, hogy a következő generációk se felejtsék el a hősöket és tisztelegjenek előttük - mondta. Ugyanakkor kötelessége minden magyarnak felemelni a szavát, ha a mártíromságot nem tisztelő hangok erősödnek fel - fűzte hozzá.
Mint mondta, szilárdnak kell lennünk abban, hogy arra neveljük az utódainkat, hogy a haza minden előtt.

Szerző

Megnégyszerezné a magyarországi napelemek kapacitását egy kínai beruházó

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:39
HAZAI NAPELEMPARK - A kicsiket napelemadó sújtja, és kizárták őket a kiemeltátvételből is, a nagyokat viszont közpénzből fejle
A Magyarországon legnagyobbnak számító, 32 milliárdos kaposvári napelemberuházása mellett akár tízszer nagyobb, mintegy egymilliárd euró további hazai energetikai befektetést helyezett kilátásba tegnap Pekingben Ruan Guang, a China National Machinery Import&Export vezérigazgatója, aki erről megállapodást írt alá Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel - közölte a szaktárca. A társaság térségi központját is itt hozná létre. Palkovics László Lu Yiminnel, a CMC anyavállalata, a China General Technology Group vezetőjével folytatott tárgyalásain hangsúlyozta: a beépített napelemek összméretét Magyarország öt éven belül a jelenlegi, mintegy 700 megawatt (MW) három-négyszeresére emelné. A két ország miniszterelnöke jelenlétében a tárcavezető He Lifenggel, a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság elnökével a Digitális Selyemút együttműködési megállapodáshoz kapcsolódó akciótervet is aláírt.
Szerző
Frissítve: 2019.04.25 22:12

Lassul, de kitart a hazai növekedés

Publikálás dátuma
2019.04.25 17:23
FOTÓ: NÉPSZAVA
A húzóerő a belső fogyasztás, de övőre már csak 2,7 százalékot várnak az elemzők.
Az első negyedévben még valószínűleg marad az 5 százalékos gazdasági növekedés, de azt követően lassuló pályára áll a magyar gazdaság – hangzott el a Raiffeisen Bank elemzőitől a csütörtöki sajtótájékoztatón. A szakértők a folyamatok alapján a korábban várt idei 3,4 százalékos GDP növekedés helyett 3,7 százalékos bővülésre számítanak. Az sem zárható ki, hogy akár a négy százalék közelében lesz a növekedési ráta 2019-ben – tette hozzá Török Zoltán a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Ennél jóval gyengébb növekedés jöhet 2020-ban, amikor az elemzők szerint bővülés 2,7 százalékra zsugorodhat a tavalyi 5 és az idei várhatóan 4 százalék körüli után. Ám idén az eurózóna valószínűsíthetően 1 százalék körüli növekedés miatt egyelőre van esély a felzárkózási pályán maradnia Magyarországnak. A növekedés motorja még mindig a belső fogyasztás lehet. Ezt a trendet erősíti a nem enyhülő munkaerőhiány, a nem csillapuló béremelési hullám. Ebben az évben a reálkereset növekedése még 10 százalék közelében marad. Ez ösztönzi a fogyasztást és a lakossági beruházásokat. Azért a lakossági fogyasztás lendülete is kissé mérséklődik, s a tavalyi éves 5 százalékról nagyjából 4 százalékra csökken. A Népszava kérdésre Török Zoltán elmondta, hogy a kormány, a munkaadók és munkavállalók között kötött megállapodás értelmében még jövőre is 8 százalékos minimálbér emelés lesz, de ezen felül a versenyszférában már a vállalkozásoknak kell eldöntenie, hogy mekkora bérfejlesztést bír el termelékenység, a hatékonyság, illetve a versenyképesség. Ezzel együtt a versenyszférában is nagyjából 8 százalékos bérnövekedésre lehet számítani. Bár szerény mértékben, de még idén is bővülhet a foglalkoztatás. Az elemzők úgy látják, a korábbi várakozásokkal ellentétben a lassuló nemzetközi piaci trendek miatt idén marad a laza költségvetési politika és továbbra sem hűti a kormányzat a gazdaságot. A növekedést fékezheti, hogy az évek óta szárnyaló építőipar húzóágazata, a jelentős részben uniós támogatással megvalósuló nagy állami beruházások visszaesnek, és ezt az ágazat nagyjából 15 százalékát kitevő lakásépítés kedvező folyamatai sem ellensúlyozhatják. Az infláció idén éves szinten 3,2, jövőre 2,6 százalék lehet. Idén áprilisban ugyan még a márciusi 3,7 százalékot is meghaladhatja a pénzromlás mértéke, elsősorban a kőolaj és az üzemanyag árak emelkedése miatt, ám a vezető elemző szerint a jelenlegi magas világpiaci árak nem tarthatók fenn sokáig. Így az infláció is mérséklődni fog, már csak a külső környezet, a lassuló világ és ezen belül az európai növekedési ütem miatt is. A legfontosabb piacunk, vagyis a német gazdaság is mérsékelten bővül, ezért a nettó export is csökkenhet, s ez már a folyó fizetési mérleget is deficitessé teheti - hangoztatták. A beruházások GDP-hez mért növekedése sem túl biztató. A korábbi 15-20 százalékos és még az idei, mintegy 10 százalék körüli növekedés, 2020-ban már 4 százalékos visszaesésbe mehet át. Ennek oka egyértelműen az uniós források elapadása. Nem nagy vigasz, hogy 2016-ban hasonló okból 12 százalékkal zuhant a beruházások aránya. A Raiffeisen elemzőinek várakozása szerint jövő héten a Moody’s hitelminősítő a Standard &Poor’s-hoz és a Fitch-hez hasonlóan felminősíti Magyarországot. Erre alapozva úgy vélték, 2019-ben az euró árfolyama a jelenlegi 322 forint helyett lehorgonyoz a 320 forintos szinten.